Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS 1978-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatala mellett a — tárcaközi bizottságként működő — Interkozmosz Tanács vette át az Űrkutatási Bizottság szerepét, mint a magyar űrtevékenység, illetve az „Interkozmosz együttműködésből adódó hazai tudományos és fejlesztési tevékenység” irányítója.27 Az „Interkozmosz együttműködésen kívüli, műszaki fejlesztéssel és konkrét népgazdasági alkalmazással összefüggő űrtechnikai tevékenységet" azonban az addigi „munkamegosztás szerint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az illetékes minisztériumok (országos hatáskörű szervek)” koosámA- ták és irányították. Az Interkozmosz Tanács Titkársága az Akadémia szervezetén belül működve rendszeres támogatást nyújtott mindazon magyar intézményeknek, amelyek jóváhagyott űrprogrammal rendelkeztek. A Tanács volt felelős a nemzetközi kapcsolatokért is, amelyek ebben az évtizedben túlnyomórészt az ún. szocialista országokra korlátozódtak. A szocialista rendszer fennállása idején lényegében ez az irányítási szisztéma működött. 1991. december 31-ével az Antall JózseP8 vezette új kormány megszüntette az Interkozmosz Tanácsot, és Magyarország, a többi közös szervezethez hasonlóan az Interkozmosz Egyezményből is kilépett. A kormány a 3/1992. (I. 6.) rendelettel az új követelményeknek megfelelő struktúrát alkotott, amelynek alapján létrehozták a Magyar Űrkutatási Tanácsot (MŰT), a Magyar Űrkutatási Irodát (MŰI) és az Űrkutatási Tudományos Tanácsot (ŰTT). A közös űrrepülés lehetősége 1976-ban a szocialista országok is lehetőséget kaptak arra, hogy részt vegyenek a Szovjetunió „emberes” űrkutatási programjában. A Minisztertanács 3315/1976. számú, 1976. június 30-án keltezett határozata29 „az űrkutatásban történő együttműködés továbbfejlesztéséről” egyértelműen arra utal, hogy előzetesen egyeztettek a szovjet féllel. Eszerint: „A Minisztertanács egyetért a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában történő együttműködésről szóló egyezmény megkötésével, és felhatalmazza dr. Márta Ferencet,30 * a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, hogy az egyezményt a Magyar Népköztársaság Kormánya nevében — az Elnöki Tanács megerősítésének fenntartásával — aláírja.”3' A kormány ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy „KerpelRóbert, az Űrkutatási 17 MOL XIX—A— 83—b—3464—1978. november 2. - A Bizottság átalakítása egyértelműen a szovjet minta átvételére utal, ahol formálisan szintén nem a kormány, hanem az Akadémia irányította az űrkutatást. 28 Antall József (1932-1993), Magyarország rendszerváltozás utáni első miniszterelnöke. 29 MOLXIX-A-83-b-3315-1976. június 30. 10 Márta Ferenc (1929-2010), kémikus. 1970-től az MTA levelező, 1976-tól rendes tagja. 1973-1990 között az MTA elnökségének tagja, 1975-1980 között főtitkára, 1985-től 1990-ig alelnöke, 1977-től 1980-ig az Interkozmosz Tanács elnöke. 81 „Az INTERKOZMOSZ tagállami együttműködésének továbbfejlesztése céljából a Szovjetunió kormányának 18
