"Együtt a csillagokig" Források a magyar–szovjet űrrepülés 30. évfordulójára (Budapest, 2010)
A közös magyar–szovjet űrrepülés és a tömegpropaganda
Az űrhajósok a második nap folytatták ez előző napi kísérleteket, este pedig pszichológiai kérdőívet kellett kitölteniük, melyben az űrhajósok mentális alkalmazkodását vizsgálták az űrbéli körülményekhez. Ezen a napon megkezdték a földfelszín megfigyelését is. A Bioszfé- ra-M jelű, a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ által fejlesztett megfigyelési programban óceáni partszakaszokat, vulkánokat, ciklonokat, viharokat figyeltek meg. A harmadik nap a földmegfigyelési programok mellett egy új műszert is működtetni kezdtek. Az MKF-6M jelű kamera megfigyelési programja csak félig volt magyar, maga a műszer a jénai Car/ Zeiss művek gyártmánya volt, és később is állandó eszköze maradt a szovjet űrrepülőknek. Segítségével hat különböző filmkazettára hat egyedi hullámhossz-tartományban lehetett megfigyeléseket végezni. A feladat a növényzet, a talaj és az ásványkincsek előfordulásának vizsgálata volt, így többek között a Balaton akkortájt kritikus szennyeződését is vizsgálták. Az aznap esti sajtótájékoztató nagyobb szabású volt, mint az előzőek, és lehetőséget teremtett Farkas Bertalannak arra, hogy bemutassa a magával hozott proto- koll-tárgyakat: a budapesti Felszabadulási emlékmű és a csepeli szikratávíró kisméretű másolatait, több KISZ-, úttörő- és MSZBT- (Magyar-Szovjet Baráti Társaság) jelvényt, mini könyveket (az Internacionálé, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya és a Lenini Békedekrétum). Farkas Bertalan egy zacskónyi szabolcsi - szülőföldjéről, Gyulaházáról származó - földet is magával vitt. Kalandos volt ennek a földnek hazakerülése, mert a leszállás után elkeveredett, s különböző levélváltások után sike25