Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
mincadhelyek elnöke és felügyelője, ilyen minőségben a Magyar Kamarától függött.237 Sibrik jól látta el feladatát, tisztségétől más fontos teendők miatt vált meg. A Dunától északra fekvő harmincadhivatalok új igazgatója ezután Szerémi Sebestyén, az előbbi hatóság pénztárosa lett, aki pénztárosi címét vezető tisztségben is megtartotta (administrator et perceptor tricesimarum). A harmincadhivatalok hálózata az ő igazgatósága idején nem változott, csak Besztercebányán és Zólyomban szerveztek új hivatalokat. Változott azonban a központi harmincadigazgatási szerv alárendeltsége. Szerémi 1546. május 16-i utasítása szerint kifejezetten nem tartozott sem a Kamara, sem a Helytartótanács alá. Szerémi a velük való tanácskozás után még elődjéhez, Sir- bikhez és végső fokon az uralkodóhoz fordulhatott. Ennek az a látszata, hogy I. Ferdi- nánd a harmincadigazgatóságot inkább önálló hatóságként kezelte, amely a Kamarával és a Helytartótanáccsal egyenrangú, mellérendelt hatóságként érintkezett. Önállóságát mutatja az is, hogy csak a Magyar Kancellárián kiállított és a Bécsi Udvari Kamara egy tanácsosa által aláírt fizetési meghagyásokra fizethetett. A kifizetések után csak a pénzfelesleget kellett a Pozsonyi Kamara pénztárába beszolgáltatnia. Szerémi harmincadigazgatóságát az uralkodó 1549. január 1-én megszüntette. A megszüntetésre az adott ürügyet, hogy a pozsonyi harmincadcsoport ekkor az Alsó-ausztriai Kamara hatáskörébe került. A megmaradt nagyszombati és trencséni harmincadcsoportot ugyanakkor a Magyar Kamara alá rendelték. Az idetartozó harmincadhivatalok ekkor a következők voltak: Nagyszombat, Szempc, Sassin, Holies, Szakolca, Szenice, Vágújhely fiókjaival, Verbó, Trencsén, Illává fiókjaival, Puchó fiókjaival, Zsolna és Turdossin. A Magyar Kamara fennhatóságát az előbb említett harmincadhivatalok felett az 1549. április 1-i új utasítás mondta ki. A király még ekkor sem szakított azzal az elvével, hogy a harmincadügyet központi szerv igazgassa. Ezt a központi szervet azonban már szorosan a Magyar Kamara alá rendelte. Ez abból állt, hogy a nagyszombati csoport élére Francisci Tamás személyében szorosan a Kamarától függő harmincad- felügyelőt (superintendens tricesimarum camerae Hungaricae applicatarum) állított. A trencséni csoport élére is akart ilyen felügyelőt kinevezni, de ennek működéséről nem tudunk. Franciscit a felügyelői tisztségben 1550. május 14-én Bornemissza Gergely követte. Az ő működése után ezt a tisztséget megszüntették, és a két csoport har- mincadhivatalait 1555-ben a Magyar Kamara már közvetlenül irányította,238 azaz a harmincadhivatalok igazgató vagy felügyelő közbeiktatása nélkül tartoztak a Magyar Kamara tanácsa alá. A harmincadszervezet igazgatásánál a továbbiakban ez az állapot maradt fenn. A 16. század második felében lassan elmosódtak a két (nagyszombati és trencséni) harmincadcsoport körvonalai, az egyes harmincadhivatalok önállósultak és mellettük fiókokat állítottak fel. A harmincadhivatalok székhelyei részben változtak, de a hivatalok többsége rendszerint ugyanazon helységben működött. A Magyar Kamara alá ebben az időszakban tizenhat ilyen önálló harmincadhivatal tartozott, az 1580-as években például ezek a következők voltak: Szempc, Nagyszombat, Galgóc, Vágújhely, 237 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 210-212. 238 uo. 212-213 65
