Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
Trencsén, Szakolca, Léva, Puchó, Zsolna, Turdossin, Verbó, Besztercebánya, Sasvár (Sassin), Vágsellye, Szenice, Zsámbokrét. Természetesen ebben a tizenhatos létszámban néha kisebb-nagyobb változás történhetett.239 A magyar rendek az országgyűléseken gyakran tiltakoztak az új harmincadhelyek felállítása ellen, mert ezek szerintük a kereskedelmet csak gátolták, s arra is szolgáltak, hogy a nemesi vámmentességet megsértsék.240 Épp ezért a harmincadhivatalok számát csak nagy körültekintés után lehetett szaporítani. így 1607-ben is csak tizenhat harmincadhely volt a Magyar Kamara alatt, s ezek közül is akkor több hivatal vezetését nem töltötték be.241 A tizenöt éves háború után állítottak fel néhány újabb vámhelyet, részben a töröktől visszafoglalt területeken. így 1608-ban Vácott, Szécsényben, Nógrádon, Érsekújváron, Szentgyörgyön létesültek újabb harmincadhivatalok, megszüntették ezzel szemben a vágsellyei és a zsámbokréti harmincadhivatalt.242 Az új harmincadhelyek felállítása ellenére 1618-ban is csak tizenhat harmincadhely- ből tevődött össze a Magyar Kamara alá tartozó harmincadszervezet (a fiókok nélkül), ami azt jelenti, hogy több vámhely működését megszüntették (1628-ban Szempc, Nagyszombat, Galgóc, Vágújhely, Trencsén, Érsekújvár, Vác, Léva, Illává, Puchó, Turdossin, Szentjános, Sasvár, Szakolca, Verbó, Zsolna helységben voltak működő vámhelyek).243 Néhány szót kell még szólnunk az ország északkeleti részén fekvő kassai harmin- cadcsoport és a Magyar Kamara viszonyáról. Ez a nagyfontosságú kassai harmin- cadcsoport 1526 előtt a kassai főharmincad-hivatalból, az eperjesi, bártfai és lőcsei harmincadhivatalokból, az ófalvai, lublói, sztropkói és homonnai fiókharmincad-hiva- talokból tevődött össze. A harmincadcsoport jövedelmeit a 15. század végén és a 16. század elején többnyire szintén elzálogosították. 244 A harmincadjövedelmeket például 1484-ben, 1489-ben és 1512-ben Kassa városa bérelte a királyi kincstárnak nyújtott kölcsön ellenében. A mohácsi vész után is többnyire Kassa a harmincadok bérlője, de vannak a bérlők között főurak is. Kassa városa 1536-ig I. Ferdinándé, 1536-1552-ig I. János királyé és özvegyéé volt. A zavaros politikai viszonyok között a Magyar Kamara nehezen tudta fennhatóságát a kassai harmincadcsoport fölé kiterjeszteni. I. Ferdi- nánd 1552-ben még úgy vélte, hogy a visszaszerzett harmincadokat a Magyar Kamara ellenőrzése alá helyezi. A kassai harmincados és harmincadi ellenőr utasítást is kapott ennek végrehajtására. A kassai harmincadfelügyelőség felállítására azonban már nem került sor.245 239 Zimányi Vera - HaraldPrickler: Konjunktúra és depresszió a XVI-XVII. századi Magyarországon. In: Agrártörténeti Szemle 26. (1974) 104-108. 240 Az új és szokatlan helyen felállított harmincadok eltörlését kimondta az 1545. évi 45. törvénycikk. Az 1597. évi országgyűlésen erőteljesen léptek fel a rendek az új vámhelyek felállítása és a nemesi vámmentesség megsértése ellen, amint ez a Magyar Kamara jelentéséből is látható. MNL OL E 15 - 1598. március 7. - No. 3. 241 MNL OL E 15 - 1607. március 7. - No. 12. 242 Az új vámhelyek felállítására MNL OL E 21 - a -1607. június 7. és Zimányi V.-Prickler, H.: Konjunktúra i. m. 110-115. 243 1. az MNL OL E 15 - 1618. május - No. 53. jelzetű irathoz kapcsolódó kimutatást. 244 Ember GyAz újkori magyar közigazgatás i. m. 221-222. 245 Kemény Lajos, ifjA kassai harmincad története a XVI. század végéig. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1. (1894) 304-307. 66
