F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VIII. Belügyminisztérium
tert —, 56 1849-ben pedig meg is jelent a Freiheitsbothe című német nyelvű lap a belés külföldi németek tájékoztatására (július 28.), Mauksch Bernát szerkesztésében. 57 A Közlönyről csaknem minden belügyi osztálynál találhatunk iratokat vagy adatokat, különösen az elnöki, a közigazgatási és a rendőri osztálynál. A szerkesztőségnek van külön iratanyaga, amely nagyon hiányos, és a fontosabb adatokat tartalmazó darabok nem is ide, hanem az egyes osztályok állagába tartoznak. 58 A személyzet a felelős szerkesztő személyén kívül állt 3-4 segédszerkesztőből, 2-3 javítóból, valamint segédszemélyekből: kiadó, írnok, szolga. A Közlönyhöz soroltuk az országgyűlési gyorsírókat és beszédszerkesztőket is, akikről csak fizetési összegük adatai állnak rendelkezésre. Meg kell említenünk, hogy a 7 gyorsíró „primus inter pares"-e a nevezetes Hajnik Károly volt, aki Magyarországon elsőként sajátította el a gyorsírást. 59 Beszédszerkesztő Friebeisz István és Jancsovics Pál volt. A debreceni és szegedi tanácskozások szövegét Lukács János és Gyurics Antal, Hajnik munkatársai szerkesztették. Lukács a gyorsírás második legnagyobb propagálója volt Hajnik mellett; tanítványai közé tartozott Gyurics Antal is. 60 A Belügyminisztérium országgyűlés elé terjesztett költségvetésében számos tétel található, de még több a költségvetési tervben, amit a miniszter állított össze a pénzügy számára. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter előterjesztése sok pontban különbözött egymástól; igen tanulságos ezek részleteiben való összevetése. Érdemes felfigyelni arra, hogy az amúgy is megterhelt belügyi tárca költségvetését nyomták az erdélyi, horvát, fiumei közigazgatási szervek költségei, valamint az országgyűlés teljes ellátása. Igaz, az erdélyi és a horvát szervek költségeit részben nem is tervezték, részben nem kerültek be az országgyűlés elé hivatalosan előterjesztett javaslatba, tekintettel az erdélyiek ezzel kapcsolatos eltérő törekvéseire, illetve — a horvátok esetében — az elmérgesedett, majd nyíltan ellenséges politikai viszonyokra. A fiumei kormányszéknél azonban az 1848:XXVII. tc. értelmében új rendezésre került sor, s ennek nyomán a belügyminiszter előterjesztésére a nádor új hivatalnokokat nevezett ki a fiumei és a 56 Egy zágrábi magyar szellemű, horvát—német nyelvű lapról: Szemere, 1848. máj. Bm, Elnöki 1848:26. ein. sz. A belügyminiszter elfogadta Justh József barsi főispán javaslatát, aki egy szlovák nyelvű lapot javasolt a pozsonyi pánszláv lap ellensúlyozására. Szemere a kaució leszállítását nem, csak a postabér csökkentését ígérte. Uo. 1848:77. eln. sz. máj. Az iratokban e lapokról egyéb adat nem ismert. 51 Mauksch 500 Ft-ot kapott a költségeire; a lapot a Közlöny kiadója gondozta. Szemere aug. 5-én Nagyváradról többek között azt írta Kossuthnak, hogy Közlönyt és Freiheitsbothét küldött Görgei táborába. Steier é.n. II. 154. 58 1848J49-Í Mm, Közlöny. 59 Csengery 1870. 213. Szemere volt a második, aki megtanulta a gyosírást, de nemigen használta. Hajnikról: Makoldy. Egyike volt azoknak, akiket a magyar kormány 1848 májusában a székelyek hadba hívására küldött. 60 Újabb kori ismeretek tára. IV. Gyorsírás.
