F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

buccari kerületek adminisztrációs igazgatására.

61 A főkormányzó gr. Erdődy János lett,

62 aki Batthyány Lajos második kormányának kombinációiban is szerepelt. Az országgyűlés vonatkozásában a terv szerint a követek díja 4 hónapra 550000 Ft. A hivatalosan előterjesztett összeg nem sokkal kevesebb. A követek országgyűlési költségeit addig a törvényhatóságok fedezték az általuk beszedett házi adóból. Arról nem tudunk, hogy a törvényhatóságok felajánlották volna ezen összeget saját központi kormányuknak segítségül. A Belügyminisztérium költségvetési terve szerint a belügyminiszter évi 20 000 Ftot kap arra a célra, hogy kormánybiztosokat küldjön ki. A kormánybiztosok elindítása azonban a gyakorlatban nemcsak az ő feladata volt, sőt, erről elsősorban a kormány feje rendelkezett. A Belügyminisztérium tekintetében az országgyűlés elsősorban az alárendelt hivatalok költségvetési összegét bírálta. Zsembery Imre a Közlönyön és a statisztikai hivatalon szeretett volna valamit megtakarítani: előbbit magánvállalkozónak adta volna ki, a statisztikai hivatal felállítását pedig későbbre kívánta halasztani. Vita volt a koronaőrök fizetéséről, a Nemzeti Színház támogatásáról is. A koronaőröknek az országgyűlés határozata szerint csak a koronázás ideje alatt kell 16 Ft napidíjat fizetni; a nemzeti színháznak pedig csupán 10000 Ft segélyt kívántak juttatni az országos pénztárból úgy, hogy a haszon is ide kerüljön vissza.

63 Számos esetben elmarasztalják a minisztériumot, hogy nagyon sok hivatalnokot foglalkoztatott. A belügyről megállapítható, hogy az alkalmazottak száma még „konjunkturális" időszakban sem érte el a költségvetés által előirányzott számot. A Belügyminisztérium költségvetéséről megállapíthatjuk, hogy az országgyűlés az előterjesztett javaslatot elfogadta; kivéve a horvát kormányszékre tett összeget. Az összes minisztériumi személyzeti költségek vonalán kissé meg is emelte az előirányzott összeget, de csak minimális mértékben. A Belügyminisztérium működésének második szakaszát Szemere Bertalan távozása, a minisztérium lemondása nyitja meg. Ezt megelőzően a miniszter különösen kivette részét a kormányzásból, mivel augusztusban és szeptember elején többször helyettesítette a hadügyminisztert és a miniszterelnököt. Ez magyarázza, hogy iratai között számos hadügyi és nemzetőrségi tárgyú akta található. Szeptember 11—12., a lemondás és Batthyány újabb megbízása között pedig Kossuthtal együtt ideiglenes miniszterelnökként képviselte a kormányt. Batthyány Lajos szeptember 12-i kormányalakítási megbízatásakor kollégáihoz hasonlóan Szemere is megvált tárcájától. Ugyanaznap búcsúzott el miniszteriumá61 PH, 1848. máj. 4. A Belügyminisztérium ápr. 29-i értesítése. A nádor jún. 13-án írta alá Priviczer István fiumei alkormányzó és első ülnök (2500 Ft évi fizetés), több ülnök, titkár, fogalmazó és segédfogalmazó kinevezését. Figyelemreméltó, hogy a hivatalnokok jóval kevesebbet kaptak a minisztériumiaknál: a titkárok 1200, 800, a fogalmazók 600, a segédfogalmazó 400 Ft-ot. István nádor Ita, Miniszteri 1848:1429. sz. jún. 10. ill. 13. Erről lásd: PH, 1848. jún. 17. 62 Bm, Elnöki 1848:448. eln. sz. jún. és 1848:628. eln. sz. júl. 63 Közlöny, 1848. aug. 31., szept. 3.; Beér—Csizmadia 211. 15* 227