Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Nyitra megye 1549
NYITRA MEGYE 1549 A megye határai századokon át változatlanok maradtak. 1549-ben a nyitrai összeírok csupán 4 olyan határszéli települést vettek számba, amelyek utóbb a szomszédos megyékhez kerültek át (Lédec és Néver Barshoz, Dejte és Deáki Pozsonyhoz). Az összeírásból elszórtan fekvő egyes helységeken kívül csupán Verbóc—Miava—Bretovc—Jókő—Korlátkő térségének 10-12 települése maradt ki. A hódoltsági terület benyúlt a megye déli szögletébe: 6 Érsekújvár körüli helység adózott a töröknek, s rajtuk kívül az északabbra fekvő Özdöge és Gyárak is (az utóbbit az összeírás „hódoltsági területen fekvőnek" tekinti). A mellettük elterülő Födémes már korábban török pusztításnak esett áldozatul. A megye legnagyobb földbirtokosa Székely Magdolna két másik elhalt férje mellett Thurzó Elek helytartó örököse volt, 769,8 portával (57 helységben). A nyitrai püspöknek 423, Országh Kristófnak (utóbb országbíró) 415,2, Bakyth Péter királyi kapitánynak 307,5 portáját vették számba (34, 53, illetve 21 helységben), az esztergomi érseknek 279,5, Báthori András tárnokmesternek 275,9, Nyáry Ferenc lovászmesternek 217,5 portáját (18, 35, illetve 22 helységben). A Forgách (régtől nagybirtokos, bárói) család 167,2, Szakolca város 113 portát birtokolt (16, illetve 2 helységben). A város kivételével mindannyian igen tekintélyes jószágok urai voltak Nyitrán kívül is. A 100 portánál nagyobb földek urainak száma 9 volt. Székely Magdolna birtokai, nagyrészt vejének, Báthori Andrásnak jószágával közösen, a Vág völgyében feküdtek (Vörösvár, Galgóc, Sempte), egymagában az özvegy csak a Nyitra-völgy felső részének volt ura (Privigye, Bajmóc). A püspök földjei Nyitra város közelében, továbbá a Nyitra folyó és mellékvizei völgyében voltak találhatók (Szkacsány és mások, de a Mocsonok körüli tömb és elszórt helységek a Vág völgyében is), Országh birtokai a Csejte és Kosztolány, valamint a Nagytapolcsány körüli térségben, továbbá a déli Nyitra-völgyben (Surány). Bakythé volt a Morva folyótól keletre eső összefüggő terület (Holics, Sassin vidéke). Az érsek birtoka nagyobb foltokban a Vág és a Nyitra déli völgye területén feküdt (Tardoskedd, Sellye), kisebbekben az északi Nyitrafolyás körül is. Nyáry összefüggő földjei északnyugaton, a Verbóc és a Miava völgyében terültek el (Szenice, Jablonca), egyes helységei s egy nagyobb községcsoport is a Vág mellékén. Forgáchék birtoktestei a Zsitva (és mellékvizei) partján (Gimes), továbbá elszórtan a Nyitra völgyében (Komjáti stb.), Szakolca jobbágy földjei magában a városban és egy közeli helységben. Az országhatáron meg a megye északi határán fekvő mágnásuradalmak (Bakyth, Nyáry, Országh, Székely Magdolna jószága) mellett csupán a Vág-völgyi Báthori-Székely Magdolna-vártartományok (s kis részben a nyitrai püspökéi) feküdtek nagyobb összefüggő tömbökben, a délkeleten koncentrálódó Forgách-falvakat már sok idegen birtok szakította meg, még inkább az esztergomi érsek tulajdonát.
