Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911

- XXVI —

sünkon: „Annyi szépet láttunk, hogy ne is menjünk tovább;

térjünk haza! Ennél szebbet úgy se látunk!" (Kónya.) Isten áldása jutalmazza az est sikeréért Metz igazgatót.

A varázsképpel mindenki lefeküdt, hogy kipihenje magát és erőt gyűjtsön a másnapi hosszú, de érdekes utazáshoz. Az alvás meghozta a továbbvágyás érzését s így teljes számmal vonultunk ki pünkösl vasárnapja reggelén a keleti pályaudvarra, honnan vonatunk 7 órakor indult el Fiume felé. Útközben láttuk a Nemzeti és Népszínházát, a Szt. Rókus kórházat, Urániát, a Tinódi és Baross szobrokat.

A robogó vonat a kerepesi temető mellett a vasúti gépgyár és a „Ferenc-városi teher pályaudvar“ előtt haladt el s nemsokára a Dunához közeledtünk, honnan igen jól láttuk az Elevátort, Vámházat és a Ferencz József vashidat; amelyen keresztül villamos vonatok is közlekedtek, éppen mint a Margit-hidon. Az Erzsébet és Lánchídon csak gyalogosok és kocsin kelhetnek át. Vonatunk átrohant a vasúti összekötő hidon, melytől délre a Csepel sziget északi csúcsát láttuk és a Kelenföldre vagy Lágymányosra értünk, melynek közepén vannak a budai keserű források. Ezek a Gellérthegy dolomitközetének kénsavas mágnézia (keserűsó) ásványának viz általi feloldásából és a hegy aljából való felbuggyanás által keletkeztek. A Kelenföld a Dunán túli hullámos vidék azon termékeny, lősztalajú síkságnak az északkeleti, legmélyebb széle, amely Székesfehérvár körül a Bakony, Vértes és a Somogyi hegységig terjed. A dombos vidék, mely a Balaton és Dráva közti hazarészünket teszi változatossá Kaposvár környékén a legszebb. Talaja a sok bakonyi mész- és meszes márgától több helyt szürke vagy sárgás-fehér; némely helyen tó — vagy mocsár — foltokkal van tarkítva. Budafoktól Ercsi állomásig oly közel haladtunk el a Duna mellett, hogy igen jól láttuk a Csepel sziget nyugati részét. Csepel szigete volt Árpád fejedelem családi birtoka. Dél felé haladva átkeltünk a Sárvíz — Séd, Sió és Koppány — Kapos folyókon, melyek igen termékeny völgyecskéket képeznek. Útvonalunk mentébe eső községek közül különösen G- és Újdombovár vonta magára új épületeivel figyelmünket. Tovább haladva a református főgimnáziummal biró Csurgót láttuk ódon épületeivel. A Drávának e szakaszán elterülő völgye nem oly termékeny mint gondoltuk s így geográfiai ismeretünk gyakorlatilag nyertek kiegészítést.

Gyékényes a magyar szent korona ősi területének határvárosa 6 tájon. Ennek állomását elhagyva s a Dráva felett épült vas