Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911
- XXVII hídon átszaladva Horvátország, Magyarország kapcsolt részének területére jutottunk. Felkapaszkodva a Biló hegyen elhaladtunk Körös, Horvátország egykori fővárosa mellett Vrbovec városában született Zrínyi Péter, a Zrínyi Ilona édes atyja. Gyorsvonatunk nehány kisebb állomás elhagyása után Zágráb, Horvátország mostani fővárosa előtt állott meg. Zágráb az állomásról is jól fest. Fekvése a Száva balparti, keskeny lapájáról felterjed inkább szétszórt, mint tömör házsoraival a mögötte lankásan emelkedő Sljeme hegyekre. Az épületek közti helyek dúsan fásítottak, egészséges és üde levegőt termelve a város lakóinak. A vonatról látott kinézése után ítélve sajnálnunk kell, hogy nem szánhattunk ki közvetlenebb megismerés és bejárás végett. Magasan kiemelkedik épületei közül két temploma ; ezek egyikét Szent László, a másikat IV. Béla királyunk építtette. Ennek a neve Szent Márk templom, a másiknak Szent László székesegyház. Zágráb után csakhamar a Száva folyóhoz s ennek hídjára értünk. Jól megnéztük mind e folyót, mert hazánk geográfiájában határvillongás tárgyát soha sem képezhető határvonalat képez hosszának jóval több mint felerészén. A Száva jóval bővebb vizű, mint a Dráva, melynek okát a Kárászt hegység kőzetének szerkezetében és viz- böségében tárja elénk. A Száva vashídján átkelve a Száva és Kulpa által alkotott, szép és termékeny Turopolje-lapályra értünk, melynek nyugati részén az Uskok határhegységet, déli szélén, a Kulpa mellett Károlyvárost figyeltük meg. A Kulpa vize kékeszöld, de még szebb és feltűnőbb a Kulpába Károlyváros mellett szakadó Mreznica vize, mely e színét a mészkőrétegeken való átszürődés és feloldott mészanyagától kapja. Károlyváros szab. kir. rend. tanácsú város 6000 lakóssal. Nevét Károly főherczegtől vette, aki várát 1579 ben építtette a török ellen. E vár ma is áll. Külvárosát Dubovácznak hívják. Görög keleti püspök székhelye; kath. gimnásiuma van. Élénk kereskedelemmel és iparral bir, mivel ez közvetíti a tengerparti forgalmat a szárazföld belsejével. A Kulpa folyót elhagyva a gyönyörű vizű Mreznica bővizű folyó mellett emelkedik lassan utunk a Karszt felé, mely roncsolt oldalával, itt-ott kiemelkedő mészszirtjeivel. fenyő-, boróka- és lombos fákkal, meg cserje- és fűvel benőtt üstszerű mélyedéseivel nem tett oly lehangoló behatást, mint a minőt a tan- és más könyvek olvasása után vártunk. Itt saját magunkon tapasztaltuk, hogy hézagos és a valóságtól nagyban elütő képet nyújtanak a betűk. A ki látta a nagy Kapela mindkét oldalát a völgytől a
