Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

várromok közt említi Solmárt, Török-Bálintot és a Ros-sziget mellett Tahyt. A járás három városa közül Budát tárgyalta már, Ráczkevét a Csepel-szigettel fogja bemutatni; a harmadik város Szent-András, mely Ó-Budától nyugatra fekszik, annál nagyobb, de utczái görbék. Lakói a Zsigmond idejében letelepült ráczok. A járás faluinak száma 24.

Az 5-ik fejezet Eugen főherczeg uradalmát írja le; ide tartozik az Eugenpromontorium és a Csepelsziget. Az első a pilisi járás hegységeihez tartozik ugyan, de a főherczeg birtoka. A Duna jobb partján, a Csepelsziget mellett 1 mfdnyi hosszú. Itt van a főherczeg palotája. Cse- pelszigete Buda alatt fekszik és több sziget veszi körül; mintegy tízre rúg e szigetek száma a baloldalon, itt van a soroksári, taksonyi, dabbi sziget; jobbfelől van a Tököly és Fáczánsziget. A csepelsziget 5 mfd hosszú, egykor a királynék birtoka volt. Oláh Miklós idejében négy városa volt: Csepel, Thekel, Szent-Márton és Ráczkévi. Faluja 9 van. Ráczkeve a sziget.^baloldalán Szent-Márton mellett fekszik. Zsigmond idejében a törökök elől idemenekült ráczok alapították. Hét piacza, 3 temploma van. Sokat szenvedett a törököktől, kik elől lakói nem egyszer elmenekültek. A faluk nagyon elvannak szegényedve, Tököly faluból származtak a Tökölyek.

Az utolsó a solti-járás, mely egykor a Kis-Kunságtól Fehérmegyéig a Duna mindkét oldalán terült el és a török foglalás előtt solti- szék néven Fehérmegyéhez tartozott. Midőn a török betelepedett Pest és Pilis megyékhez csatolták és ekkor területe a dunáninneni keskeny szalagra szorult. Hossza 12 mfd, szélessége csak 3 mfd és ezt is a Duna kiöntései pusztítják.

Főnevezetessége Kalocsa város és az itteni érsekség. Kalocsa nevét némelyek a coletanoktól származtatják, kiket Ptolemaeus a Dráva és Száva közében említ meg. Lasius a colossusoktól, vagy egy Colos- sus nevű római praefectustól származtatja. Cellarius szerint szobrokat szállítottak itt át a Dunán, melyeknek darabjait a város helyén megtalálták. Bél Mátyás véleménye az, hogy ezen épületromok és szobortöredékek a Szent István által itt emelt templom maradványai voltak. Itt volt az első püspökségek egyike, melyet István csakhamar érsekségre emelt. Thomassius Lajos elbeszélése szerint ez úgy történt, hogy Sebestyén esztergomi érsek megvakulván, a kalocsai püspökkel helyettesítették. De Sebestyén újra visszanyerte látását és visszahelyeztetvén az esztergomi érseki székbe, hogy zokon ne vehesse az ekként ismét Kalocsára visszakerült volt érsekhelyettes az áthelyezést, István király Kalocsát is érsekséggé tette. Érdekes vitát kezd Bél arról, hogy ki volt az első kalocsai érsek és végül azon meggyőződésre jut, hogy nem

86