Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
István, hanem Géza király alapította az érsekséget (541. 1.) Az első érsek Asztrik volt és részletesen foglalkozik az előszámlált kalocsai érsekek életével, véghez vitt nevezetes tetteikkel stb. Kalocsa a törökvilág előtt virágzó város volt, de a mohácsi csata után az érsek és a polgárok egy része is elmenekült s a város a törökök hatalmába került. A török kiűzése után Lipót újra visszahelyezi az érseket és a városi az érsekek jótékonysága folytán lassanként kiheverte veszteségét. A járás Solt várostól vette nevét; egykori vára már rombadőlt, a Duna árvizeivel a város földjeinek sok kárt okoz. Innen két mfdre, a Baja—Pest közötti országidban fekszik Pataj. A járás faluinak száma 27. Az 587—88-ik lapon a hármas megye utainak megjelölése következik. A dunántúli határos megyékbe Budáról, a dunáninneniekbe Pestről számítja a távolságokat. Ezzel a kötetnek tulajdonképeni tárgya be volna fejezve, de mint Bél az előszóban is megígérte toldalékul még közli az 589—642-ik lapokon a florenczi Naldo Naldi Mátyás királyhoz intézett epistoláját. A Corvin-könyvtár van itt hexameterekben ismertetve. Négy könyvben számlálja elő a könyvtár kincseit, leírja a művek tartalmát, jellemzi őket stb. A kötet legvégén van közölve az utolsó számozatlan levelen egy a Hungária nova szerzőjéhez intézett és azt dicsőítő elegia. A harmadik kötet vaskosság tekintetében a negyedik és első kötet után jön. Áll az elején levő 13 és végén egy, összesen 14 számozatlan levélen kívül 642 számozott lapból. IV. Neg-yedik kötet. Az egész kötet áll 9 számozatlan levélből és 768 számozott lapból. Az első számozatlan levél az általános czimet tartalmazza. A következő levelen Mária Terézia szép mellképe látható, mely díszes öltözetben, ovális alakú képen ábrázolja a királynét, két oldalon a magyar és osztrák koronázási jelvények s a képet tartó talpazaton a magyar cziiner. A képet Max Hanne készítette. A harmadik levélen van a mű első része, negyedik kötetének czime; megjelent 1742-ben s a királynőnek és férjének van ajánlva. Az 5—8-ik lapon következik az élőbeszéd, melyben bocsánatot kér Bél Mátyás az olvasóktól az öt évi késedelemért, melyet azonban a háborús időkkel lehet kimenteni; alig szűnt meg a fegyverek zaja, már újabb csapás, a király halála akasztotta meg a vállalatot. Megható szavakban írja le az e fölött érzett fájdalmát. A csapás nem járt egyedül, mert a főpártfogó elvesztése után, a császári pártfogás híján 87
