Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
4 téridőnként a székely dézmából harmad félszáz forintot adatni; mostan azért könyörgünk te Felséged hívei, miad három nemzetül alázatosan mint kegyelmes urunknak: hogy az jelenvaló esztendőre is oly deputatio levelet méltóztassék adni, hogy ne kényszerittet- nének az Felséged hívei esztendőként te Felségedet ezzel bántani; hanem a dézmák administratori és beszolgáltatói, mostaniak és jövendőben leendők az te Felséged kegyelmes deputatio levelére adnák meg esztendőnként azt a summát az oskola mestereknek fizetésekre és az szegény tanulóknak táplálására, kikből az ur istennek anyaszentegy- háza épiiltethetnék; mely kegyes adományát Felségednek az hatalmas ur isten ezerképpen hasznosan megfizeti te Felségednek. Erről kegyelmes választ várnak az Felséged hívei te Felségedtől mint kegyelmes urunktul.1) Nincs ugyan adatunk arra, hogy a kért deputatio levelet a kívánt alakban kiadta volna; de nincs okunk azért kétségbe vonni a 250 frt évenkénti kiadását azon fejedelemtől, ki a gymnasiu- mok mellett Erdélyben főiskola — akadémia — alapítását is ko- clpjdőXjJk molyán tervezte. 1567-ben Celsio Secundo Curio baseli és 1569. Eamus Péter párisi egyetemi tanárt2) igyekezett megnyerni és bízni ennek kivitelével. „Cum Auspice Deo optimo maximo igy ir Curionak Baselbe — Academiam in hoc regno nostro instituere velimus, ut solidiora fundamenta literarum studiis jacere possimus, opera et consilio vestro uti statuimus. Cujus rei gratia mittimus ad vos hunc hominem nostrum cum plena instructione, Hortantes vos benevole, velitis homini nostro fidem habere indubiam, cetera fusius intelligetis ab excellenti Georgio Blandrata, Doctore nostro, fratre vestro. Bene valete. Data in oppido nostro Thorda, 22-a die Junii Anno Dni. 1567. Joauues electus Kex.“3) Ezen hírneves tanárokkal folytatott alkudozásai sikertelenek voltak, további működésében pedig 1571-ben márczius 14-én bekövetkezett halála meggátolta. Az ezután következett Báthori fejedelmek, a r. kath. vallás hívei és pártolói, s a Jezsuiták betelepitői, a prot. iskoláknál *) *) Székely oklevéltár II. k. 207. l.Yeszely K. Erdélyi egyház- történelmi adatok 177—178. Érd. országgyűlési emlékek 257. 1. 2) Schuller „Literatur geschihte Siebenbürgens.“ 1857. 7. 1. Frankl. V. Hazai és külföldi iskolázás a XYI. sz. 11. 1. 3) A baseli egyetemi könyvtár eredeti példányából másolta és közölte Zsindely István a Sárospataki füzetekben. Y. évf. 1861. 839. 1.
