Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-04-16 / 7. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. április 16. 3. oldal. \ felszabadításra készülő emigráns közvéleményt régóta nyugtalanítják a lélektani hadviselés nyugati osztagaiban mutatkozó jelenségek. Hálátlan dolog az orosz diktatúra ellen küzdő propagandaszervek bírálata, hiszen r rossz propaganda is több a száműzöttek számára, mint a semmi propaganda. Az emigrációk ilyesféle türelmével éltek viszsza az amerikai hírszervekbe becsempészett elemek. És ezekközt. amint most kiderült, éppenúgy meghúzódtak a propaganda-háború költségvetésének vámszedői, mint az árulók. akik a legbiztosabb fedezékben. amerikai pénzzel körülbástyázott nyugalmi helyzetükben fáradoztak a z o n. hogy e hírszervek munkáját szabotálják s a vasfüggönyös túlra sugárzott éter-háború hatását csökkentsék. A tüntetők Dessewfy eltávolítását kérik A Münchenben felépített Szabad Európa Rádió működését első sorban a németek kifogásolták. Az egyes, vasfüggöny mögötti országok részére sugárzott, rádióadásokban — elsősorban a csehszlovák adásban — annyira elburjánzott a németellenes izgató hang. hogy az ellen Németországnak akkor is tiltakoznia kellene, ha a rádióállomás nem volna német földön. De mind gyakrabban emelték föl szavukat az egyes emigrációk kő zület.éi is, hangoztatva, hogy a Free Europe Radio müncheni központjában volt orosz-barátok es jelenleg is a kommunistákat támogató társutasok „harcolnak” a holsevizmus megsemmisítése érdekében, olyan, ¡szakértelmet nélkülöző kegyencek társaságában, akik jellemük és múltjuk miatt egvébként sem alkalmasak anti bolsevista feladatokra. Az emigráció elkeseredése lángolt föl abban a tüntető felvonulásban, amelyet a miineheni magyarok vezettek most a Szabad Európa Rádió épülete elé, „piketelő” táblákon követelve, hogy a kommunistákat,. kollaboránsokat és a hivatalosan körözött bűnözőket távolítsák el a rádió személyzetéből. A tüntetők nyomatékosan felhívták az amerikai hatóságok figyelmét gróf Dessewffv Gyulára, a magyar osztály vezetőjére, aki. - mint az 1!)47-ben írt könyvében maga is állítja — együttműködött az oroszokkal s felszabadítóként ünnepelte a Magyarországra betört szovjet hordákat. Tagadhatatlan, hogy a kommunizmus elleni küzdelemre hivatott intézmény nem engedne szóhoz jutni az antibolsevista küzdelem nyugaton élő legkiválóbb magyar harcosait, akik nemcsak képzettségük, szellemiségük, hanem a vörösökkel szembeni magatartásuk miatt is legalkalmasabbak volnának ilyen propaganda-háború hadműveleteire. Hogy ezt a müncheni botrányt még sem a féltékenység fűti. azt legjobban bizonyítja az a másik rádió-botrány, amely az amerikai lélektani hadviselés másik főhadiszállásán, a Voice of American, az Amerika Hang-Ingoványra épített antenna-tornyok "PIKETELTÉK MÜNCHENBEN A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ MAGYAR OSZTÁLYÁNAK VEZETŐIT .ja körül robbant ki. McCarthy republikánus és John McClellan demokrata szenátor vezeti New Yorkban azt a vizsgáló bizottságot, amely az Amerika Hangja körül támadt, a müncheninél sokkal nagyobbméretű visszaéléseknek jutott nyomára. Megállapították, h o g y a Voice of Amerika hatalmas szervezetébe kommunisták és ¡ társutasok titkos szövetsége évek óta azon fáradozik, hogy az Amerika Hangja antibol.sevista tevékenységét gyöngítsék és az amerikai, ma már fegyverrel vívott antibolsevista harcban zavarokat keltsenek. Ők voltak azok, akik Csatig Kaisek tábornok ellen egész az utolsó időkig a legélesebb küzdelmet folytatták, hogy ilyen módon észrevétlen támogassák a vörös Kínát. Miattuk tiltakozott oly elkeseredetten Syngman Rheo, Dél- Korea elnöke az Amerika Hangja ellen', amely az amerikai és koreai harcosok frontja mögött Dél-Korea-cl'enes propagandát folytatott. A vizsgálatok folyamán Virgil F. Fulling író. az Amerika Hangja munkatársa arról tett vallomást, hogy antikoiniminista tudósításait a hírosztályon dolgozó Bennan, Taylor és Goldman urak á+dolgozták és annak hatását „semlegesítették”. Nancy Lenkeith írónőt azért csapták el az Amerika Hangiától, mert antikommunista írásokat nyújtott he a szerkesztőségnek, a hol vett. hogy az amerikai ífarmok és üdülőhelyek életéről értekezett volna. Az amerikai közvélemény azonban akkor zúdult föl igazán, amikor az Amerika Hangja megpiszkált kráteréből sokkal fenyegetőbb lávatömegek csaptak ki. Az amerikai ember érzékeny a pénzére s egyszerre felhördül, ha azt látja, hogy ¡•z adóba fizetett iié 'zét (“'herdálják. Artiblsevista műsor a fókáknak és pinguineknek Kiderült, hogy két olyan reléállomást építettek Port Angelesben és Wilmingtoiiban, amelyek hullámai nem tudnak megküzdeni az északi pólus viharzónájával s így — mily kommunista bölcsesség! — fölöslegessé tették: a csupán pinguinek és fókák számára küldött felvilágosító rádióműsort az oroszoknak zavarniuk kelljen... Tíz-tizenötször kevesebb pénzbe került volna, ha a két rádiócentrnm dél-Kaliforniába, vagy Floridába kerül. .. s ez esetben a sugárzott műsor el is jutott volna a vasfüggöny mögé. Még érdekesebb a két rádiótelep felépítésének gazdasági háttere. A wiigiingtoni relé számára 229 ezer dollárért vásárolt terület olyan ingoványos volt. hogy százezer dollár kellett a lecsapolási munkára és még 250 ezer dollár a bekötő utak megépítésére. Mindez, ahogy Moszkva érdeke kívánja, jó sok időbe került. . . Homály fedi annak a ma még meg nem nevezett demokrata szenátornak a szerepét, aki a drága ingoványt az Amerika Hangjának közvetítette. Ugyanez a társaság 10 millió dollár költséggel hatalmas új adót akart építeni Ceylonban is. ezt azonban már megakadályozták s így a kommunizmus által erősen aláaknázott Ceylon nem jutott az invesztá'áshoz. Nem csoda ezek után. hogy McCellan. a türelméről ismert arcansasi szenátor ilyen kifakad ások kíséretében számolt be a szenátusi bizottságnak : „Úgy tűnik nekem, hogv itt többről van szó. mint te'ies hozzánemértésről és hülye ségről. Szembe akarok nézni azokkal, akik mindezért felelősek... Ez az iigv már felületre is rothatnak látszik!” Bonyodalmak Münchenben Ilyen előzmények után eg'-i-zen bizonyos, hogy a Münchenben lezajlott tüntetés nem lesz hatástalan s az amerikai hatóságok vizsgálata nem marad el. Nyilván ezt a vizsgálatot akarja eredményesebbé tenni az a könyvecske, amely Münchenben, a tüntetést követő napokban, .ismeretlen szerzők tollából megjelent s olyan adatokat tárt föl, amelyek eleve meghiúsítják a Free Eurolie magyar osztályának azt a szokásos védekezését, amely az eddigi aggodalmakat és támadásokat egyszerűen a kommunista aknamunka körébe utalta. A brossura részleteket közöl Dessewffy orosz - barát Pesten megjelent könyvéből. Beavatottak szerint e könyv időszerűtlen állításaira roppant érzékeny a szerzője. Ezzel a könyvvel zsarolta meg Dessewffyt a kabáttolvajlásérl elíté't Székely Andor is, wk it Brüsszelből és Párizsból egyaránt köröznek, tizenkét lopás ügyében. A müncheni röpirat most Székely azonnali eltávolítását is követeli a Szabad Európa Rádiótól. Leleplezi a könyv Kemény Gvörgvöt, aFree Europe Radio magyar osztályának közgazdasági szerkesztőjét. Kemény kommunista államtitkár volt. idrkint azokban szociál demokratának vnllia magát. A vürör-’t hcKiznnvftví. hogy Tveménv Ovörgv írta alá 1948- ba-i a kommnmsta egvségnk inánvt s ő szövegezte anti’kideiéo a ma " vnr-s'nv iet gazdasági szerződést is. amely a magvar ipart kiszolgáltatta Moszkvának. Ra ita kiviül több ismeretlen fiatalembert is lelenlcz a röpiraf. akiket a kommunisták „építettek be” a rádióhoz Köztük szerepel például Péter Gábor titkárának unokaöccse. a k|i kommunista ösztöndíjjal és szabályos útlef véllel jött ki a népköztársaságból. 1950-ben. Felhívja a röpirat a figyelmet a rádiónál kialakult családi klikkrendszerre és példátlan korrupcióra. Gróf Dessewffy Gyula például többet keres, mint Adenauer német kancellár. A Tury-család jövedelme felülmúlja a havi ötezer DM-et. Vámosa1 ások. útlevél - hamisítások Szerepelnek a leleplezésekben s olyan kollaboráus hölgyek alkalmaztatása, akik. hm... nem a szellemi hadviselés érdekében jutottak he a nyugati világ propaganda - hadiszállására. A le'eplező irat ugyan névtelenül jelent meg. a közölt bizonyítékok és okmány-másolatok azonban azt a látszatot keltik, hogy nem rágalmazásról van szó. Az adatokat az érdekeltek nem cáfolták meg. Számunkra akik világnézeti szempontból messze vagyunk a müncheni rádió magvar vezetőségének szellemétől, mégis bizalmat szavaztunk a rádióadás elindultakor, mélységes csalódást jelentenek e leleplezések. Ilven visszaéléseket egv hasonló kommunista szerv beleső életében tudtunk volna csak elképzelni. Ügy látszik, igaza van Vaszarv Gábornak, aki a müncheni brossára egyik lapján közölt. Dessewffybez írt levelében azt mondja, hogy a ..Free Europe Radio jelenlegi magyar szakosztályának, a Szabad Magyarország Hangjának „se a magyarsághoz, se a szabadsághoz nincs köze” Mint Wilmingtoiiban. itt is ingoványra építettek. A hivatalos közbelépés itt sem maradhat el. Zászlót avatott New Yorkban a M. H. Bajtársi közössége (New York-i levelezőnktől) Rákóczi 'Ferenc szabadságharcának 250. évfordulóján avatta zászlaját a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége new-yorki csoportja Impozáns ünnepség részese volt az a lelkes magyar tábor, amely nem törődve a zuhogó esővel, a magyar szabadság napján összegyülekezett a, Great Nor' them Hotel kristálytermében, ahol vitéz Berky János, tartalékos szakaszvezető, százszázalékos rokkant, a doni csaták többször kitüntetett hős katonája tartotta avatásra az új zászlót, az USA- ban 19 4i9 óta, szervezkedő MHBK zászlaját. Az amerikai himnusz elhangzása után dr. Ágh László föesoportvezető nyitotta meg az avató ünnepséget, özv. Szántó Laj josné, zászlóanya képviseletében Bodán Margit adta át a zászlót a bajtársiknak.' Jávor Egon, római katolikus volt tábori lelkész és Rácz Győző református főesperes áldotta meg a felszabadítási küzdelem új jelképét. Yung III. Dávid republikánus szenátor, New Jersey állam szenátusának elnöke, az ünnepség amerikai dísz-szónoka meghatott szavakkal köszöntötte az USA- földjén a felszabadító harcra készülődő magyar katonákat. Yung szenátort a farmján dolgozó magyar házaspár ismertette meg a magyar üggyel, amelyet, — mint mondotta— annyira átérez, hogy egyenesen szükségesnek tartja, hogy sok iljfcn szervezet létesüljön amerikai földön, erősítve azt a küzdelmet, amelyet az USA- nak meg kell vívnia a kommunista elnyomókkal szemben. Yung szenátor nem hive a háborúnak, de kijelentette, hogy a Szovjetuniót visszakell szorítani azokról a területekről, amelyeket a kommunizmus útján bekebelezett. Félreérthetetlenül és erélyesen tudomására kell adni a Szovjetnek, hogy egyetlen népet sem lehet rabszolgaságban tartani. Az amerikai külpolitikának meg kell akadáyozni, hogy az oroszok egyetlen lépést is tehessenek előre, céljaik felé. Ha Oroszország a békés felhívások és diplomáciai fegyverek ellenére nem tesz eleget a. nyugati kívánságoknak, akkor az USA fegyveresen fog visszaverni minden további agressziót. Meg vagyok győződve arról, — mondotta Yung szenátor,— hogy a magyar katonai világszervezet ebben a harcban Amerika és Nyugat oldalán fog harcolni s Isten áldását kérem a száműzött magyarság vágyainak teljesedésére A magyarnyelvű ünnepi beszédet vitéz Kovács Gyula m. kir. altábornagy mondotta. Nincs más nagyhatalom a világon, — hangsúlyozta Kovács altábornagy — amely visszaadhatná a rabszolgaságba jutott népek függetlenségét és szabadságát, csak az Egyesült Államok. —- Ebben a reményben ünnepelték az egybegyűltek a világ első katonáját, a jövendő keresztes hadjárat vezérét, Eisenhower elnököt. A 8IHBK új zászlajára tizenkét csoport szallagját tűzték fel. A díszülés műsorában szerepeltek még: Fodor Györgyi és Toporczy Ernő. Az ünnepség zárószavát Eckhardt Tibor mondotta, angolul és magyarul, válaszolt Yung szenátor szavaira és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak a magyar katona-veteránoknál hűségesebb és megbízhatóbb szövetségese nincs a világon. Eckhardt felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amit az orosz „vörös hadsereg” és a jugoszláv „vörös hadsereg” jelent. Elérkezett az ideje, — mondotta Eckhardt Tibor, — hogy Nyuga,ton elkezdődhessék a „Nemzeti Hadsereg” szervezése és ennek szükségességéről meg fogjuk győzni az illetékes hatóságokat, hogy az amerikai hadosztályok mellett ott harcolhasson hazája felszabadulásáért a magyar katona. (v.H.) MEGHÍVÓ A PÁZMÁNY PÉTER BUENOS AIRESI MAGYAR SZABADEGYETEM vasárnap d. e. 11 órakor a vicente lopezi ír apácák templomában (Gaspar Campos 503) VENI SANCTE-t tart, amelyre a magyar kolónia tagjait szeretettel meghívja. — A tanév ünnepélyes megnyitása április 21-én kedden este 20 órakor a Magyar Házban, Cerrito 1241.
