Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-09-10 / 31. szám
2 MAGYAR PAIZS Pedig az a sok ezer és ezer nagyzoló hölgy, ha úgy megtudna mindent gondolni, azt hiszem juttatnának - toiiettjeik (csak a legfölöslegesebb holmi árából is) azoknak a szegényeknek, kiknek a legkedvesebb hozzátartozóikon kívül még kenyeret, lakóházat sem hagyott a háború. Vegyünk csak példát a Kárpátok lakóiról. Hány feldúlt családi tűzhely ! Hány özvegy, hány árva, kik összetett kezekkel könyörögnek segítségért! Házaikat az állam lassacskán csak felépiti, de kenyeret, kenyeret ki ad nékik . . . Lesz hol, de nem lesz mit enniök. Nem termett egyéb, mint silány káposzta, de az is csak néhol . . . Hanem a mi nagyzoló, öntelt, gőgös asz- szonyaink úgy látszik nem godolnak erre. S ennek magyarázatát részben miben találhatjuk ? csak a félműveltségben ! Azonban itt ne feledkezzünk meg azokról a nemesielkü és önfeláldozó nőkről, kikhez annyi köszönet szól és akiket 'úgy a legnagyobb urikörökben, mint a gunyhókban, megtalálhatunk. Természetesen mindenkit tehetségéhez mérten, Némelyek vagyonokat áldoztak —jótékony célokra, azonkívül, hogy test- és lélekkel ápoltak és virrasztottak szegény sebesült katonáink ágya mellett; akiknek neveit a történelemben az utókor is meg fogja találni. Felhívás. Felhizom mindazokat, kiknek néhai Berta Kálmánná Mursnyay Etelka hagyatékán bárminemű követelésük van, hogy azt okmányokkal igazolva nálam Mihály Sándor m. kir. gazdasági felügyelő lakásán Zalaegerszeg Erzsébet királyné ut „Babaiak“ f. hó 12-éig jelentsék be. Zalaegerszeg 1916 szeptember 2. L. Takács László HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. W V V Zalaegerszeg rend. tan. város tanácsa közhirré teszi, hogy azon szőlősgazdák, kik kiméréssel és kismértékben való elárusitással nem foglalkoznak, a boritaladó kedvezményes fizetése céljából az 1892 évi XV tcz. 3-§-án alapuló igényüket folyó évi szeptember 7-től bezárólag szeptember 26-ig Megyessy László kataszteri nyilvántartónál bejelenthetik. A m. kir. minisztériumnak 2836— 1916 M. E. számú ^rendelete alapján felhivom mindazokat a termelőket, akiknek a város területén 400 kát. holdnál kevesebb szántóföldjük van, hogy búza, rozs és kétszeres készletüknek a saját házi és gazdasági szükséglet számításba vétele után maradó feleslegét a városházán (II., emelet, 6. ajtó) a hivatalos órák alatt mielőbb jelentsék be, mert ellenkező esetben a hivatkozott rendet 8. §-a értelmében kihágást követnek el s hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 K.-ig terjedhető pénzbüntetéssel bűntetteinek. Közhirré teszem, hogy az 1916. évi vármegyei útadó kivetési lajstrom az 1890. évi I.'t.-c. 23. §-a értelmében előre lett kihirdetés után a városi adóhivatalnál 15 napon át. vagyis f. évi szeptember hó 4-től 18-ig bezárólag közszemlére kitéve van, ahol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1916 szeptember 4. Dr. Keresztury sk, h. polgármester. HETI HÍREK. Adakozzunk az erdélyi menekültek számára. Különösen felhívjuk figyelmét a közelvidéki lakosságnak, elsősorban a megfogható dolgok, élelmiszerek adományozására. Egyenként akármilyen csekélységek is, együttesen nagy tömeg lesz és nagy szolgálatot teljesít. Szükségesnek pedig szügséges, égetően. Nem kell az okát magyarázni. Csak képzelje el mindenki magáról, ha ő földönfutó lenne, éjnek idején szétszórt családjával, feldúlt vagyonával, golyózáporok között menekülve. Mi eddig még boldogok vagyunk itt a Dunántúl, Magyarországnak a nyugati felében. De jaj a futóknak. Zalába Zalaegerszegre és Nagykanizsára érkeztek inkább Petrozsény vidékéről. Ide az első nap négyszázan érkeztek, azután még egy néhány százan. A városi hatóság, polgármester, rendőrkapitány, vasúti főnök s a népjóléti iroda vezetője gondoskodtak pillanatnyi segélynyújtásról, elszállásolásról stb. Bizonytalan ideig kell róluk gondoskodnunk. Kérjük a városi és vidéki közönséget, adakozzanak pénzbeli vagy élelmi dolgokat — mely adományokat legjobb, ha a népjóléti irodába szállítanék, a vármegye házába, mely irodának dr. Csák Károly megyei főügyész a vezetője, aki tagja a Had- segélyző bizottságnak, aki azonnal hasznosítja az adományokat. Az első nagyobb segélyt Schütz Sándor kereskedő adta Zalaegerszegen a menekültek javára. Ötszáz koronát küldött a baj enyhítésére. Igazán szép és okos cselekedet és jól is illik ez a derék Schütz családhoz, mert egyúttal ]ó példaadás is ez azok számára, kik szintén a jobbmóduak- hoz tartoznak. Az ötszáz koronát a következő levél mellett kaptuk: Kedves György barátom ! Ismerem lángoló hazafiságodat és külön szeretetedet Székelyföld iránt. Azt hiszem legjobb kezekbe teszem, ha hozzád küldöm Schütz Sándor és Fia cég ajándékát 500 koronát, menekülő székely véreink segélyezésére. Használd fel legjobb belátásod szerint igaz hived Schütz Frigyes Z. Egerszeg, 1916. szept. 3. Azonnal áttettük a pénzt Dr. Csák Károly kezébe, hogy bizottságilag a szükséges gyors segélyt megadják — kinek-kinek. — Ugyanekkor halljuk, hogy mintegy tízezer koronát kiutaltak Budapestről e vidéki menekültek felsegélésére. Bizony kérve-kérjük a közönséget, kitől amennyi telik nagyobb megterheltetése nélkül, juttasson a földönfutók számára akármit s vigye a vármegyeházára a népsegitő ií ódába. — Kétszer ad, aki gyorsan ad. Gyüjtsünk a Csány-szoborra! N. N. Zalaegerszeg . — K 50 f. Mai gyűjtésűnk . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori 42603 K 22 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42603 K 72 f. 1916. szeptember 10. Református istentiszteletet tart f. hó 10-én (vasárnap) d. e. 10 órakor, az evangélikus templomban, nagytiszt. Fejes Gábor barabásszegi lelkész. — Istentisztelet után közgyűlés és egyháztanácsi ülés is lesz. Segédjegyzői állás üresedett meg a lete- nyei járásnak Tótszentmárton nevű községében. A folyamodók forduljanak Bogyay György főszolgabíróhoz. Halál. Farkas Kálmánná született Farkas Izabella augusztus 28-án, életének 38-ik, s házasságának 12-ik évében meghalt Zalaegerszegen. A zalaegerszegi állami polgári leányiskolában a beiratások szeptember hó 11-én kezdődnek. 11-én az I., 12-én a II., 13-án a III., 14-én a IV. oszt. tanulók iratkozhatnak. Beiratkozni csak délelőtt 8 —12-ig lehet. A vármegyei törvényhatósági bizottság szeptember 11-én tart közgyűlést. Az alispáni jelentés kinyomatva szétküldetett. A tárgyak sorozata 106 pontból áll. — Fontosabbnak látszik közöttük a kolozsvári átirat a liszt- összeőrlésről, kiosztásról, szóval a népnek ellátásáról. — A székesfehérvári „Vértes vitéz szoborbizottság“ adományt kér. (Az efféle dolog egy kissé tapintatlanság. A más' időkre vonatkozó szoborügyek nyugodt időkben tárgyalandók s nem most, mikor mindent a háború nyel be mély torkába. Lám a Csány szoborbizottság most a saját megyéjében sem kér egy fillért sem, mióta a háború kitört. Nem is illenék ez.) A 21. pont szerint az aradi vértanuk gyászünnepén okt. 6-án küldöttségileg vesz részt a vármegye. (Ez jó, s nern is kerül sok'költségbe. Azonban be furcsa. Régebben az ilyen aradi és március 15 hungarikus ünnepeket nem jó szemmel nézték a hatalmi hatóságok. Most ők csinálják, sőt nem régiben a kormány feje, maga a miniszterelnök tartott emlékbeszédet. Igaz, hogy itt megfordított tételt hallottunk, hogy t. i. az aradiak tévedtek, eltéveiyegtek. Hogy megfordulván fölfelé folyjanak a vizek. Ilyen forma a Szekfü szereplése is, akit tüzön-vizen egyetemi tanítónak akarnak megtenni.) Első segítséget a menekülőknek Ferenczy József táborbeli őrnagy és Kesztler hadnagy adtak, akik rohamosan összegyűjtöttek nagy tömeg élelmiszereket, kiosztották a vonatból kiszállóknak, azután átvette a gondozás szerepét a városi hatóság és néhány önkéntes ajánlkozó, úgy pl. dr. Csák Károly né egész nap rendeldezésÖkre áll s osztogatja nekik a szükséges dolgokat, még levelezőlapokat is. Statisztikusok számítása szerint csak a besorozottan fölmentettek száma kitesz nálun k egy félmilliót. Egész Romániának aktiv katonasága ennyi. — Szegény menekülők ! Szegény földönfutó magyarok ! Kormányrendelet a rokkantak iparűzésének megkönnyítéséről. Ismeretes, hogy a kivételes intézkedésekről szóló törvény már annak idején felhatalmazta a kormányt mindazoknak a törvényes korlátoknak enyhítésére. amelyek az iparűzés feltételeit szabályozzák és igy módjában áll a kormánynak a hadirokkantak iparűzését hathatósan elősegíteni. Fővárosi értesülésünk szerint az erre vonatkozó rendelet jelenleg előkészítés alatt áll és már a közel jövőben nyilvánosságra fog kerülni. A rendelet lényegesen meg fogja könnyíteni az iparigazolvány és az iparengedély kiadását és kiegészíti a kereskedelmi miniszternek idevonatkozóan kiadott határozatát. Ez a határozat kimondja ugyanis, hogy budapesti és pozsonyi rokkantiskolák azok közé az intézetek közé sorozandók, amelyek sikeres elvégzése az itt felsorolt intézetekben tanult bármely iparágban érvényes munkakönyv váltására jogosít, két évi gyakorlat pedig beigazolás esetén az iparág önálló üzésére elegendő. Az iskolákat végző rokkantak ebbeli jogosultságukat a képesítést feltüntető záradékkal ellátott bizonyítvány felmutatásával igazoljak és részükre az itt körülírt feltételek igazolása esetén a munkakönyvét vagy iparigazolványt ki kell szolgáltatni.
