Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-09-10 / 31. szám
1916. szeptember 10. MAGYAR PAIZS 3 A gazdák és a rézgálic. A gazdák között élénk mozgalom folyik, melynek az a célja, hogy a jövő évi rézgálicszükségletük fedezéséről idejekorán gondoskodjanak. A kormány az idén vállalkozott ugyan arra, 1 hogy a gazdákat ellátja rézgáliccal, de a j szállítás későn történt, hiszen még a múlt j héten érkezett az utolsó Szállítmány akkor, j midőn már permetezésre egy gazda sem gondol, igy a késői permetezés következményei a termésen mutatkoznak. A gazdák most arra kérik a kormányt, hogy még a tél folyamán lássa el őket rézgáliccal. Ennek a kívánságnak teljesítése megfogja akadályozni azt is, hogy a helyzettel visszaélő kereskedők agálic árát újra felhajtsák 14—15 koronára. Gabonát október 1-ig lehet vásárolni, Számos kérdezősködésre feleletül közöljük, hogy mindazok, akik gabonaszükségletük fedezésére bevásárlási igazolványokat kaptak, a vásárlást október 15-ig kísérelhetik meg. Amennyiben azonban gabonát nem tudnak vásárolni, akkor saját érdekükben cselekszenek, ha a bevásárlási igazolványokat idejekorán visszaadják és a hatóság által liszttel ellátandók névjegyzékébe való felvételüket kérelmezik. Búza és a rozs kiőrlésének százaléka. Az alábbi sorok kizárólag azokat a kevés számú szerencséseket érdeklik csupán, akiknek sikerült gabonát vásárolniok és nincsenek eléggé tájékozva az őrlésre vonatkozó tudnivalókról. Sokan fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy az őröltető fél, amennyiben gabonáját a vonatkozó rendeletek alapján kívánja fel őröltein i, mennyi lisztet és korpát követelhet a vámőrlő malomtól? Erre vonatkozóan szolgáljanak tájékozásul a következő adatok: 100 kgr. búzából ÍO'Vo — kgr. a vám, a fenmaradó 90 kgr.-ból 2% elporolás — 1.80 kgr., kap tehát 84°/,, — 75.60 kgr. lisztet és 14% —- 12.60 kgr. korpát. 100 kgr. rozsból 10% — 10 kgr. a vám, a fenmaradó 90 kgr.-ból 2% elporlás — 1.80 kgr., kap tehát 85% — 76.50 kgr. lisztet és 13% — 11.70 kgr. korpát. A vám mellett történő őrlés nél a fél maga rendelkezhetik a fölött, hogy a 84%-os búzalisztet egy minőségben, vagy több fajtában dolgozzák föl, a rozslisztre vonatkozóan azonban a rendelet csak egyminő- ségü típust állapit meg az egész ország területén. Hadiszappan. Egy nagykanizsai uri- asszony az alábbi receptet közli velünk, hogy azt a szappandrágaságtól sújtott emberek segítségére közöljük a nyilvánossággal. Anyáról leányra szállt ez a szappanrecept öt generáción át, s ezt a szappant használták a napóleoni hadjáratok idején Németországban. A hihetetlenül olcsó és páratlanul jó háziszappan készítésének módja a következő: 5 kiló száraz, finomra törött és szitált agyagot tálba teszünk, fél kiló hamuzsirt (görög szóda) 2 liter forró vizben feloldunk, 13 deka frissen oltott meszet kavarunk közé, ráöntjük a szitált agyagra, jól össze dagasztjuk és jó nagy pogácsákat formálunk belőle, 5—6 napon át szellőhelyen szárítjuk és használatkor nem hagyjuk a vizben állani. Nem habzik, de teljes sen tisztára mosható vele a ruha. Hadifoglyok ellenőrzése. Dacára a sokszor kiadott katonai rendelkezéseknek, egyre tömegesebben fordul elő, hogy a hadifoglyokat — kik korcsmákban, mulatóhelyeken és az utcán minden igazolvány és kellő őrizet nélkül találtatnak -— le kell tartóztatni, be kell zárni és meg is kell büntetni, jóllehet nem is őket, hanem munkaadóikat terheli a hanyag ellenőrzés és hiányos őriztetés miatt a felelőség. A katonai parancsnokság ezúton is figyelmezteti a munkaadókat, hogy ismételten előforduló ilyetén visszaélések esetén az összes foglyokat kíméletlenül bevonja és felsőbb helyen jelentést tesz. A vitézségi érmek pótdija. A pénzügy- miniszter körrendeletben intézkedik a háborúban szerzett vitézségi érmek birtokosainak járó havi pótdijak utalványozása iránt. Eszerint az arany vitézségi érem után ha- vonkiní 30 korona, az első osztályú ezüst | vitézségi érem után 7 korona 50 fillér pót- dij minden hónap elsején esedékes azok részére, akiket már eddig kitüntettek. Az ezután történő kitüntetések után. mindig az illető hónap 1- tői kezdve számítanak a pótdijak. A fő dohányos bolt valószínű, hogy megharagszik érte, de nem tehetek róla, megemlítem a hírlapban, hogy helytelenül jár el ez a tőzsde. 1. Az érkezett dohányokat a kisebb boltoknak nem osztja ki arányosan, hanem inkább ő árusítja el, mert hogy minden szentnek maga felé hajlik a körme, s mondják hogy ő nem fizet adót, de vámot vesz, a kis boltok pedig százalékot is kapnak, de adót is fizetnek. így hát az állam is károsodik. 2. Kedden volt, hogy dohány érkezett a főtrafikba. Már reggel. A kis trafikban keresik a dohányt — pár hét óta — nincs. Nincs. A nagy trafikban van. Ott az ajtó előtt csődület van. A kis boltokban csak ebéd után ad dohányt. Addig ő árusít S csődület az ajtóban. De az ajtó be van zárva. Talán egyenként eresztik be az embereket. Nem. A kapu alatt, hátul az ajtón tekintetes uraknak és nagyságos uraknak szabad bemenni és szabad dohányt vásárolni. Engem is biztattak, én azonban tudok bőjtölni s megvártam, mig a fő- trafikos ebédelt, s ebéd után adott a kis trafikoknak is ahol az egyszerű emberek is vásárolhatnak. Ma még édes piros élei . . . ! Szomorúan süvölt a széi Nándorfehérvárról, Kétszer-Kettes magyar baka puskáját vállhoz szoritva Fázik fagyos hótól. Szelíden ragyog a telt hold a véres mezőkre, Hosszasan megnyúlt árnyékát mint anyai védő szárnyát, Veti az őrségre. Magyar gyerek ábrándozva néz a kék égboltra: Édes kedves jó anyácskám álmaidnak világiban Gondolsz-e fiadra ? Hej ha tudnád én jó anyám drága Gyöngyvirágom Mit szenved a te jó fiad hóban, fagyban masírozva Gyilkos rác határon ! Kisírnád a szép szemednek jóságos világát Igaz gyöngyös gyémántokkal árasztanád el a Kapos Ezüst fodru habját. Fagyos hótól csikorogva fel s alá jár az őr Sűrűn szállva a nópelyhek csendben mindent betemetnek Száva partja felől Oda lentről rác határról puska golyó fütyöl S az őrségnek havas sátra holdas fagyos éjszakában Piros vértől gőzöl! Fénylik a hold, szállong a hó csillag ragyogáson, Isten veled én jó anyám „ma még édes piros élet Holnap — sötét álom . , . ! Takách Elemér. A szerkesztő levele. K. I. orosz harctér. 83. gy. ezred, 16. Feldkomp. 77. Tábori posta. A M. Paizsnak egész évi ára 4 Kor. A feleségednek küldjük a lapot. A fizetséggel ne törődjél te most. Legelső gondod az legyen, hogy jó sikerrel harcoljatok, azután ép bőrei hazakerüljetek, itthon aztán megtárgyalhatjuk majd nyugodtan az előfizetés dolgát is. A cipő. Volhynia, augusztus hő. A koma fölvette köpenyét, jól fejébe húzta a sapkáját, sátorlapját egy fa tövében a fűre leteritette, pokrócot bontott, szóval megtette az alváshoz szükséges összes intézkedéseket. De nem feküdt még le. Fülelt, erősen nézegette a határt, megállapította, csendes a front, nem is nagyon rakétáznak. Megkérdezte tőlem, mi a véleményem, angreifol-e éjjel a muszka? Nagyon meg volt elégedve a válaszommal: „Valószínűleg elég neki mára.“ Azután rövid gondolkodás után avval a meglepő kijelentéssel fordult hozzám: „Én levetem a cipőmet “ „Hát vesd, feleltem, legföljebb annélkül marsolsz, ha sürgős dolgunk akad. Élvezetnek ez sem utolsó.“ Nagyon el volt szánva, mert biztatásom ellenére is öt perc múlva már keleti kényelemben jóízűen horkolt mellettem. Nem szép dolog, de bizony megirigyeltem. Hogy ne legyek rosszabb nála, szép csendesen nekifogtam leszedni a bakkancsai- mat. Ez sötétben nem is olyan kis munka. Két hét óta először esett meg velem ilyen öröm. Közben hol vizben sétálgattam, hol napsütésen. Igen kemények voltak a szijjak. Nem csoda, hogy nagy sóhajtással kisértem útjában, mikor végre a másodikat is odaejthettem magam mellé a gyepre. A koma már javában gefechtelt álmában; mozgó háborúban az ember mindig gefech- tekkel álmodik. A nehéz jószág koppanását bizonyosan gránátlevágódásnak hallotta, mert megriadva fölült és várakozott. Mivel azonban semmi gyanúsat sem hallott, újra lefeküdt. De az előbbi jóizü horkolás . már nem akart újra fölhangzani. Egyszer csak mozgás zaját hallom, odanézek a komához, hát látom, hogy a sötétben nagy igyekezettel huzza föl a cipőit. Hiába — ami biztos, az biztos. Reggel azután csodálkozott, mikor engem úgy „otthoniasan“ látott fölébredni. Kicsit haragudott, avval vádolt, hogy irigységből juttattam eszébe a mezítláb való marsolás örömeit. Hanem megvigasztaltam: „Majd a jövő hónapban újra levetheti.“ H. Gy. Az erdélyi menekültekért! A zalaegerszegi hads^gélyző bizottság az erdélyi menekültek támogatására mozgalmat indított s a társadalmi jótékonyság szervezése, a segélyző bizottság megalakítása céljából szept. 6-án d. u. 5 órára a városház közgyűlési termébe értekezletet hívott össze, kérve különösen a lelkes magyar hölgyek támogatását. Pártoljuk a Vörös-Kereszt Egyesületet! Mikről nem szabad elfelejtkeznünk? Nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi Vörös-Kereszt-kórházról, a gimnáziumban elhelyezett osztályáról; nem szabad elfelejtkeznünk általában a hadsegélyző bizottság működéseiről és nem szabad elfelejtkeznünk nekünk zalaegerszegieknek a Paslek Lajos indítványáról s az ő letett alapítványáról: nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi hősök emlékéről. Eddigi gyűjtésűnk 269 K 37 f.
