Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1915-05-06 / 18. szám

XVI. év Zalaegerszeg, 1915. május 6. 18. szám Előfizetési ár: Egy évre K 4'04 Fél évre K 2'04 Negyedre K T04 Egyes szám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint. Nyilttérsora 1 K Szerkesztőségés kiadóhivatal: Wlassics-u.8.sz. Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS í LENGYEL FERENC Munkatársak: j B0RBBLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Egészségügyi állapot Zalában. A perlaki járásban a hólyagos himlő tobzódik. Nem hal bele az ember, többen kigyógyulnak belőle, de csúnya betegség. Perlak körül Murakeresztur, Muraszentmária s még vagy öt köz­ség szenvedi most ezt a csúnya bajt. Csak úgy esetleg kaptuk ezt a hirt. A távolabbi közönség s még talán az alispán s a közigazgatás sem tud róla. Továbbá három gócponton: Lete- nyén, Légrádon, Sümegen, három gyógyszertár be van zárva. (Az utóbbi azóta talán megnyílt.) Harmadszor: Légrádon nincs orvos, amint egy szavahihető tényező mondja. Negyedszer, szó volt róla, hogy Zalaegerszeg egy nagy fogolytábort kap, 20 ezer emberig. Ha tervbe van véve, meg is lesz. A bizonytalanról nem is szólok, amitől elég sokan ret­tegnek, hogy jöhetnek a nyáron még nagy betegségek. S e képek mellett befejező kontrasz- ként áll az, hogy a vármegye főor­vosa a harctéren van. A harctéren a főorvos kitűnő szol­gálatokat teljesít. Úgy van. De itthon még többet használna. S kár nem történnék; mert őt ott mások is he­lyettesíthetik. Dr. Thassy Gábor túl van a 42 éven. De ő elment önként a háborúba. Kitűnő orvos békében — háborúban, terra-marque. Kilenc hónapja van már a harctéren. — Evvel ugyan semmi bajunk s ehhez nincs semmi közünk. De a vármegye egészségügyi állapo­tával való viszonyban van jussunk óhajtani, hogy bárcsak közvetlenül értékesíthetné itthon kiváló orvosi te­hetségét a bajok idején. A szomorú képek felemlitésével nem akarom kiszínezni a dolgot, de önként a szeme elé s nyelve végére tolódik a kérdés: Hogyan jut? s miért jusson a jámbor polgárember olyan állapotba, hogy nincs orvosa, nincs orvosság a bajára s még patika sincs? A jámbor polgárembernek a fia, vagy az apja, vagy a testvére, vagy az asszonyem­bernek a férje-ura a csatamezőn vérzik: s itthon őt-magát, itthonmaradt hozzá­tartozóit, gyermekeit vagy szülőit meg­támadja a betegség, a hólyagos himlő s több efféle, hogy ne említsem az elkövetkezhető még szörnyűbb beteg­ségeket: és ő akkor nem kaphat or­vosságot, mert orvos és patikus a harctéren van s a gyógytár be van zárva. Hogyan jön s miért jöjjön ilyen állapotba a szegény ember? Miért folyjon itthon is a vére? A magas kormány nyomtatott Írás­ban adta ki a rendeletet s különösen fölhívta a figyelmét a tanácsadóknak, hogy itthon legelsősorban és legnél­külözhetetlenebbek az orvosok és gyógyszerészek. Természetes. Vannak más foglalko­zások, ahol a világért sem! nélkülöz­hetetlen az ember. Ezeknek a körülményeknek és álla­potoknak a tekintetbevétele és helyes elbírálása az alispánhoz tartozik. Ám a közigazgatásnak erkölcsi kötelessége támogatni ebben az alispánt, avagy ellenőrizni, sőt kedvezményezőleg is eljárni. B ki idei termés értékesítése. A termésnek a mennyisége, minősége az ember munkája, előrelátása mellett Isten kezében van. Amig elérkezik a kalászdöntő Péter és Pál, addig nagyon sok történhetik az égi és földi hatalmak rendeléséből. A mai kilátások azzal biztatnak, hogy ha csak valami ele­mentáris csapás nem tetézi, ennek a most szenvedésektől forró magyar földnek a baját, ez az esztendő talán megadja a gazdának a jutalmát, ha a gazda megfogja a dolog végét s senkire sem számit csak a maga erejére. Ha nem vár a katonaság munkájára, nem veszi számadásba a hadifoglyok segítségét, hanem csakis a maga és az általa okosan megválasztott gépek munkájára támaszkodik, biztosan el­vet, learat és csépel, de ha Pató Páloskodik, bizony magától az a föld nem fog teremni. Reményünk van abban, hogy a magyar gazda meg­értette a rendkívüli idők parancsait és igy Isten segítségével lesz termés, a mi uj vért bocsát a gazdasági élet petyhüdt ereibe. Ezzel az uj vérrel nagyon óvatosan kell bánni. Ez a tulajdonképeni élet­forrása az országnak, erre számit hűséges szövetségesünk, ebből fog táplálkozni a legnagyobb részben Ausztria, s ez a mi magyar termésünk az a nagy erősség, amelyen megtörik az angol kiéheztetési politika. Ennek a nemzeti kincsnek, vagyis inkább három birodalomra szóló granáriumnak minden vonatkozása nagyon fontos, amint megfeszített nemzeti erővel kell azt bekésziteni, úgy a nemzet legtel­jesebb gondoskodását kötelesség moz­gásba hozni, mikor annak az érté­kesítése kerül szóba. E jelentőség indította a Magyar Mezőgazdasági Vámpolitikai Központot arra, hogy ennek a rendkívüli ágas- bogas kérdésnek az illetékes tárgyalá­sát előkészítse és a fórumra vigye, gondos előkészítéssel, kidolgozva annak minden vonatkozását. így került a jövő évi termes értékesítése a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége elé, amelynek igazgató választmányában Rubinek Gyula foglalta össze a köze­lebbi és távolabbi teendőket arra nézve, hogy a termés értékesítésénél érvénye­süljön a jogosult gazdaérdek, vétesse­nek figyelembe a fogyasztók érdekei s e mellett ne hagyassanak tekintet nélkül a legitim kereskedelem érdekei sem. Ez a hármas irány, amely egy­úttal a kérdés szigorúan ethikai fel­állítását is jelenti, teljesen megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket ilyen, mondhatjuk egy világrészt érintő nagy dologban szem előtt kell tartani. Az idei termés értékesítése körül nagy feladatok várnak a kormányra. Elsősorban biztosítani kell tudni, hogy a gazda semmiféle intézkedés követ­keztében becsületesen felállított mérle­gét, nehogy megingani lássa, mert ez a sokat szenvedett magyar gazda igazán megérdemli, hogy jogos érdekei meg­védessenek. De a gazda mellett gondolni kell a fogyasztók érdekeivel, mert ez a szörnyű drágaság, amely megtelepe­dett nálunk, elsorvasztja a gyengébb kereskedő osztályokat, ami pedig sor­vadás a nemzet életerőiben. Azt kell reményleni, hogy a feladat meg lesz oldva. A gazdák votuma, amivel az értékesítés kérdése megindul a maga utján, biztos vezérfonal. Utat mutat, példát ad. Megmutatja, hogy ma nem szabad a parciális érvényesüléseket keresni, hanem bele kell illeszkedni a teljes nemzeti egységbe, amely azt követeli, hogy mindenki úgy szolgáljon és azzal szolgáljon, amivel tud. A gazda termésével szolgál, hogy minél inkább szolgálhasson, meg kell óvni azt termésének értékesítésénél minden másnak illetéktelen hasznot nyújtó károsodástól. Vármegyei közgyűlés lesz május 10-én d. e. 10 órától kezdve dr. Balds Béla fő­ispán elnökletével. A rendes tárgysorozatnak 116 pontja van. Az alispáni jelentés ki­nyomatva kiosztatott a bizottsági tagoknak. A gyűlés tárgyai többnyire zárószámadások, s amelyek még eléggé fontosak, némely törvényhatóságnak átiratai élelmi cikkek requirálása ügyében; továbbá: Kolozsvár átirata a hadsereg számára történt szállítá­soknál előfordult visszaélések tárgyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom