Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-05-06 / 18. szám
2 ________________________________________MAGYAR PAIZS____________________________1915. május 6. Ha difoglyok alkalmazása a mezőgazdaságban. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének végrehajtó bizottsági ülésében terjesztették elő a földmivelés- ügyi miniszter rendeletét a hadifoglyoknak mezőgazdasági munkára való alkalmazásának feltételeiről. Ennek a rendeletnek lényegesebb intézkedéseit fővárosi tudósítónk a következőkben ismerteti: Egyes birtokosoknak, akik legalább 200 hadifoglyot óhajtanak gazdaságukban alkalmazni, az illetékes főispán utján kell eziránt kérvényt beadniok a honvédelmi minisztériumban működő Hadfelügyeleti Bizottsághoz. A feltételek is ugyanott, vagy az illetékes hadtest székhelyén levő cs. és kir. katonai parancsnokságnál tudakolhatok meg. Magánosok részére 200-nál kisebb csoportokban hadifoglyok gazdasági munkára ki nem adhatók, azonban abból a célból, hogy a gazdasági munkák elvégzése a közép- és kisbirtokosok gazdaságaiban is a lehetőséghez képest biztosittassék, a hadifoglyoknak a nagyobb gazdaságok részére 200-as csoportokban leendő engedélyezésén kívül a cs. és kir. hadügyminiszter hozzájárult ahhoz, hogy a hadifoglyok községek (városok) részére is rendelkezésre bocsáttassanak és ilyképen a község (város) szavatossága mellett a hadifoglyok oly gazdaságokban is alkalmazást nyerhessenek, ahol a gazdasági munkák elvégzésére csakis kisebb munkaerőre van szükség. A községeknek (városoknak) a hadifoglyok igénybevétele, vagy kiutalása iránti kérvényei úgy terjesztendők fel az alispánok, avagy polgármesterek utján a földmivelésügyi miniszterhez, hogy kérvények minden hónap 5., 15., illetve 25-ig érkezzenek hozzá. A községnek (városnak) rendelkezésre bocsátható foglyok száma 30-nál kisebb nem lehet. Minden fogolycsapatot a létszám 10°/o-ának megfelelő katonai felügyelő személyzet kisér, tehát legalább egy altiszt és két közlegény. És a felügyelő személyzet csakis a katonai rend fenntartására hivatott, a megbízható őrzésről és különösen a szükséges éjjeli őrökről a község tartozik gondoskodni. A hadifoglyok a többi gazdasági munkástól és cselédtől elkülönítve szállásolandók el. A rendelkezésre bocsátott hadifoglyokat a gazdasági munka teljesitésére az egyes birtokosokhoz a község utalja ki; a kiutalásnak — lehetőleg úgy kell történnie, hogy az egész csapat a birtokosoknál egymásután végezze el a gazdasági munkát, nem pedig csoportokra. Noha a hadifoglyok rendelkezésre bocsátását, illetve a fogolytáborból való utnakinditását azok 3 heti orvosi megfigyelése előzi meg, a hadifoglyok megérkezésük alkalmával hatósági orvos által újból megvizsgá- landók és a gazdasági munka egész tartama alatt állandó orvosi felügyelet céljából legalább kéthetenkint a hatósági orvos által megszemlélendők. Az állandó hatósági orvosi felügyelet költségeinek fedezésére ama munkaadók, akiknek a község a hadifoglyokat kiosztotta, foglyonként és naponként 4 fillérig terjedő összeget tartoznak a község pénztárába befizetni. A község a hadifoglyok igénybevételéért munkabér címén a hadvezetőségnek semmit sem tartozik fizetni. S az élelmezés fejében bizonyos mérsékelt átalány- összeget meg is térit a hadvezetőség. A kérvényben kifejezést kell adni annak, hogy a község a felsorolt feltételeket ismeri, elfogadja és azokat magára nézve kötelezőknek elismeri, továbbá a kérvényhez mellékelni kell a községi elöljáróság által aláirt feltételeket. IRODALOM, MŰVÉSZET. Lengyel mezőkön. — Gyóni Géza verseskönyve. — Bevett újságírói szokás, hogy egy lap csak olyan uj könyvről hoz bírálatot, melyet a kiadó vagy szerző beküld a szerkesztőségbe. Én ez alkalommal eltérek ettől a szokástól és méltatást írok a przemysli Petőfi versesfüzetéről. Mindenkor hű katonája voltam a Budapesti Hírlap politikájának. (Ne értsenek kérem félre, nem a pártpolitikájának, hanem a magyar szellemtől áthatott politikájának.) Kedvenc lapom, mert fajunk értékeit egy lap sem tudja oly szeretettel meglátni, hibáinkat egy lap sem tudja oly szeretettel ostorozni, mint a B. H. Gyóni Géza is a B. H. táborába tartozik. Ezelőtt egy héttel olvastam a B. H.-ban, hogy a Hadsegitő Bizottság kiadta Gyóni Géza przemysli verseskönyvét hű utánzatban. Ára 1 korona a jótékony célra. Nem röstellem bevallani, hiszen mostanában nem szégyen a sirás, könnyeztem, mikor olvastam e derék költő soraiból a szemelvényeket. Lelkesedésemben elhatároztam, hogy meghozatom. „Beugrattam“ egyik barátomat is és igy együtt küldtük fel a két koronát. A Hadsegitő dicséretére legyen mondva, pár nap alatt itt voltak a könyvek. Hanem mondhatom, hogy a tettemet nem bántam meg. Ez a könyv bibliája a nemes hazafiságnak, a magyar tettre- készségnek, a szeretetreméltó szerénységnek. Aki magyar, lehetetlen, hogy száraz szemmel letegye ezt az igénytelen füzetet. Olvasás közben ölembe ejtem, hogy elmerengjek azokon a lelki szépségeken, miket Gyóni Géza feltár. Lelki szemeimmel látni vélem, hogy a lengyel mezők, Przemysl falai kivirágoznak és a magyar honszerelem illatos, csodás szépségű virágai virítanak pompázatos szépségben. Igen. E virágokból szedett össze egy bokrétát Gyóni Géza és feldíszítette vele az arra legérdemesebbet, a várvédő magyar sereget. A magyar hazafi- ság virágainak egy ilyen versbokrétája került csak Magyarországba. Rákosi Jenő kapta azt. És ő nem zárja azt elbizottan el, hanem saját nyomdájában sokszorosítana és átadja a Hadsegitőnek a nemes cél szolgálatára. Szemelvényeket szeretnék e könyvből közölni, de nem tudok választani. Van néhány prózai levele és a többi vers. Nem tudom, melyik meghatóbb, melyik szebb? A címlapon négy sor gyöngy. Saját kézírása. Reménykedő magyaroknak Küldöm át a légen. Reménykedő magyarokkal A jó Isten légyen! * A kis fiam most ébredt fel talán Első álmából az anyja ölében. Századszor kérdi: hol van az apám? Jó asszonyod majd mesél neki szépen. A szobánk oly kedves és meleg, Irta utolszor drága levelében. Olyan kedves már a csöppnyi gyerek, Mikor föltérdel az anyja ölében. Pajtás, húzódj csak erre közelebb, A golyó ott a földet mind kivágta. Jobb lesz nekem a te fekvőhelyed — A kicsi fiad ne várjon hiába. Nekem nincs fiam, aki hazavárjon. * Életemet, e drága pohárt, zengőt, Csordultig vérrel kezedbe adom: Öntözd vele a boldogabb jövendőt, Jövő Virága nyíljék gazdagon. Jövő magyarját minden ág ne huzza; Rémlátás réme ne háljon vele. Csodára keljen áldott magyar búza; Aki vetette, az arassa le. A gyermekért, kit anyja méhe hord még; A testvérért, ki rémületben élt; A drága nőért (csókja ajkamon még) Fogadd el tőlem e pohárnyi vért. Fogadd el tőlem Világ Magvetője S ha kezdődik a boldog aratás, Engedd Uram, hogy nyílhasson belőle Hazai rónán egy áldott kalász. * Két nap alatt tizenkét előfizetőt gyűjtöttem e könyvre; nem azért sikerült, mert én tán nagyon sokat alkalmatlankodtam, hanem mert gyönyörű versek. Kávéházi konrádok, ne politizáljatok any- nyit, hanem szúrjatok le egy koronát és több szolgálatot tettetek a hazának, mintha három éjszaka szidjátok az alkoholos üveg mellett az ellenpártot, vagy a hadvezetőséget! Szittya. Rossz üzlet a háború. Norman Angell angol írónak a világ valamennyi müveit nyelvére lefordított munkája most jelent meg magyarul Kunfi Zsigmond fordításában. Ez a munka a világbirodalom, háborúval foglalkozó legnépszerűbb és legelterjedtebb müve. A könyv már azért is számot tarthat a közönség különös érdeklődésére, mert Angell azon angol irók közé tartozik kik a józan ész, közgazdasági és politikai tudás és az okos önérzet nevében dolgoztak Angolország és Németország kibékitésén s igy a háború veszedelmének elmulasztásán. A háború kitörése előtt s az azt követő időkben éles és nagyhatású cikkekben tiltakozott az ellen, hogy Angolország Oroszországgal szövetségben háborút indítson Németország ellen. A könyv elsősorban az angol-német háború lehetőségéből indul ki, de azontúl a háború teljes szociológiáját és a háborúval összefüggő valamennyi politikai és gazdasági kérdést megvilágítva találja benne az olvasó. Angell szerint a háború még a győztes nemzetekre is rossz üzlet. Ezt az alapvető gondolatát érdek- feszitő és izgalmas kérdések egész sorozatának megvilágításával igazolja: Mi történnék akkor, ha a németek bevonulnának Londonba és kezükbe kerítenék az Angol Bank arany- készletét? Mit kellene az angoloknak csinálni, ha sikerülne meghóditaniok Hamburgot? Milyen gazdasági következményei volnának annak, ha a németek kezébe j jutna Calais, vagy sikerülne nekik az angoloktól elvenni gyarmataik nagy részét? | Mit csinálhatnának a németek, ha Kanada vagy a Délafrikai Egyesült Államok és a transvaali aranybányák hatalmukba jutna? Érdeke-e Nagybritániának, hogy Kisázsia a német állam fenhatósága alá jusson? Mit csinált Németország az ötmilliárdos hadisarccal, amelyet Franciaország fizetett 1871-ben és milyen hatása volna a mai gazdasági életre, ha manapság vágna egyik nemzet ilyen eret a másikon? Különösen szellemesek és érdekfeszitők azok a részletei, amelyek a háborúval kapcsolatos területi terjeszkedések, annexiók kérdéseit tárgyalják. A könyv egyes fejezetei közül kiemeljük mint rendkívüli érdekeseket: „A hadisarc illúziói“, „A világ felosztása“, „Igaz-e, hogy a harcias nemzeteké a világ“? „A külkereskedelem és a katonai hatalom“ cimüeket. A könyv első része a háborút közgazdaságtani, második része a háborút lélektani szempontokból tárgyalja. A rendkívül érdekes és aktuális 260 oldalas csinosan kiállított könyv ára fűzve 1.60, kötve 2.50 korona. Minden könyvkereskedésben kapható.
