Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-11 / 24. szám

1903. junius 11. MAGYAR P A IZ S 5 tások ügyében.'^ napokban értekezletet tartott, amelyen Pirkner János rend. bizotts. elnök távollétében Greblay Emil elnökölt. Az ülés első tárgyát a rendezés mikéntjének megállapítása képezte, amelynek során Hreblay Emil jelentést tett a kolozsvári és aradi kiállítás ügyében tett megállapodásokról. A kolozsvári kiállítás szeptember 5—8, a nagybecskereki október 9 —12, az aradi az eddigi megállapodás szerint november 8 — 10 fog rendeztetni. IJgy a kolozsvári, mint az aradi baromfikiállitáson 2000—2000 korona fordittatik főleg kisgazdák baromliainak jutalmazására. A rendezest az erdélyi, arad- és torontálmegyei gazdasági egyesületek a B. 0. E. vei együttesen végzik s igy a kiállításoknak országos jellegük lesz. Sz.ilassy Zoltán, Tokaji László, Nagy Dezső és líausch Aladár hozzászólásai után az értekezlet megállapította a kiállítások tervezetét s itt főleg a baromllkiállitások állategészségügyi szabályzatát, amely nagy fontosságú a kiállítások sikere érdekében. Serfőző Géza a Czegléden szeptember 19—21-ig rendezendő baromtikiállitásról tett jelentést a bizottságnak, amely kizárólag Pestmegyére, Kecskemét, Czegléd és Nagykőrös városokra szorítkozik. Ezen kiállításon 786 kor. pénzdij és több értékés emléktárgy fordittatik díjazásokra. Sz.ilassy Zoltán a kiállításokkal kapcsolatban rendezendő baromfielőadások megtartásáról szólt még, amelyet az O. M. G, E. és B. O. E. együttesen tartanak meg s amelynek költségeire a fóldm. miniszter 608 koronát már engedélyezett. Kecskeinéíhyfi Pesten megint megraboltatotf, a posta egy Micsinai nevü kocsis által a kitől szekérről elvitetett egy csomó péuz, találtatott egy félmillió, de hagyatott is általa a szekéren, nem tudatik általam hány ezer vitetett el általa, de nem is lartatik az fődolognak, hanem a itnd, a hivatalos pintosság ós a czopí nézetik itt legfőbb dolognak. Amint lopatott az ipse által, rögtön megtudatott a hivatalok által, és azonnal hozzáláttatott az akták gyártásához, az egymásalá teiideltek és fölér endelteknek légió grádicsán keresztül vitetik az ügy irásbelileg, aztán tanácskozó gyűlés tartatik ós végre feljelentetik az Ugy a lendőrségre; az ak ták itt is végig dolgoztatnak, végre kiadatik a rendelet hogy Micsinai szőke hajú, hegyesorru,piripocsiszületésű, zabhegyi illetőségű, budapesti lakós, nős, három gyermekes, református vallású, aki születtetett 1880-ban kereszteltetett 1882-ben pálfalvi zabaratáskor Mihályi Rozália és Hoiváth Borbála mint keresztszülők s Kende Amália mint bába asszonyságok jelenlétében, jelen'eg 21 éves fővárosi kocsis stb. élve vagy halva fogattassék el az állam kárára általa elkövettetett 100 ezer koronás: lopási biiutett végett — hihetőleg az isaszegi erdőben bujdokoltatik általa, bekerítessék tehát és köriilfo gattassék az erdő a rendőröknek általa ós jól vigyáztassák, hogy ki ne szaladtassék a tettes által. És körül fogattatott ós őriztetik az erdő -és minden ariamenőtől megkérdeztetik, r.em láttatott é általa egy nagy tolvaj. Ezalatt az idő alatt pedig Micsinaitól áttörtettetik a Brazíliai eidő is. Temesvár város vagyona. Temesvár szab. kir. város vagyona 8.983,180 K, a kölcsöntartozások 4.583,716 K, egyéb terhek 386,364 K, tiszta vagyon tehát 4.013,099 K. Ezenkívül az ^igyes alapok cselekvő állapota: szegényalap 105,921 K, Gizella árvaházi alap 429,887 K polgári menházalap 247,479 K. nyugdijalap 293,226 K, közkórházi pénztár 265,957 K. Ezekkel együtt a város tiszta vagyona meghaladja a hatodfél milliót. (Bámulj Zalaegerszeg s tanulj). Filokszera. Vasvármegye Felsőlondva, Vidorlak, Vendkovácsi, Radófalva, Vaskorpád, Mottyolád, Alsó- és Felsőcsalogány, Kuyma és Völgyköz községei szőleiben a filokszera jelenléte megálla-pittatván, ezen községek határát a földmi'/elési miniszter zár alá helyezte. A föld erdősége Statisztikát csináltak a föld hátát boritó erdőségről és e statisztika adatai azt mutatják, hogy az erdőség folytonosan és ijesztő nagy mértékben —fogy. Az eurápai államok már szinte kivétel nélkül mind szükségesnek látták, hogy tö vónynyel akadályozzák meg a fa oktalan pusztítását, sőt már ószak-amerikában is tettek hasonló intézkedéseket. A föld legrégibb kultur államának, Kínának a példája, a hol az erdők tökéletes kiirtása rettenetesen megrontotta az ország klímáját, nagy figyelmeztetés -az összes müveit országoknak, hogy a fát kímélni es erdőséget óvni kell. Európa nagyobb államai között Svédország a leggazdagabb, egész területének két ötödrészét lombos erdőség borítja Utána következik Oroszország a ho' a terület 37 százalékát, Ausztria, a hol 30, Németország, a hol 23, Norvégia a hol 21, Svájcz, a hol 20, Franciaország, a hol 18, Belgiu-n, a hol 17, Itália, a hol 14, Spanyolország a, hol 13, Hollandia a hol 7, Dánia, a hol 6 és Nagy-Britannia, a hol c-ak négy százalékát bolitja erdő. Magyar országot a statisztika, ugy látszik, belesikkasztotta Ausztriába. Legnagyobb bevitelre természetesen a fában legszegényebb Anglia szorul, a malynek évenkén 240 millió korona értékű külföldi fára van szüksége. Sokat importál Németorszáb is, több, mint 300 miliió korona áiut, de ezt mind kizárólag ipari czélokra, mig Angliának a tűzifája se kerül ki otthoru'ól. A< európai államok közül csak Svédországnak, Norvégiának, Oroszországnak, Ausztriának és Magyarországnak van annyi Iája, hogy kivitelre is jut. Az importra sz.om'ó államok szükségletét azonban legnagyobb reszben Amerika fedezi. De mert az erdőirtást már ott is szükségesnek látják törvénynyel korlátozni, a fa alkalmasint egyre drágább lesz. Annyi bizonyosnak látszik, hogy tüzelőszernek száz év múlva már nem fogják használni. _ A bolondnak ezt a megható drámáját Erdős Károly adta elő. Jól esik érte öt megdicsérni. Mintha E. Kovács Gyulától tanult volna. Mikor alakit, nem tréfál, mint a könnvüvérü színészek. Fölidézi az eredeüt. Szenvedélylyel festi a szenvedést. Nem kíméli a derekát — ha ugy kívánja a történet. Derék játékit méltányolta a közönség. Tomori Melissza volt a talált naiv bohócz leány. Szépen énekelt, olyan szépen, hogy a közönség kjzott ülő versenytársa is megtapsolta. — A műbe bele van ékelve a palotás magyar táncz. Jakabfg Jolán és Szigethy Andor tánczolták. Ha nem volnék magyar ember, ennek a táncznak a láttára magyarrá változtatnám mivoltomat. Persze, hogy megújrázták. Csodálatos, hogy Szigethy Andor, ki annyiszor jókedvű, most kedvtelen volt. Pedig ezt nem volna szabad tudni a közönségnek is. Annál inkább elragadó kedvvel járta a kis Jakabfy Jolán, s tapsolták érte és hivták, de szerénységből nem jelent meg. Hétfőn a Bőregér operette volt Tomori Melissza jutalomjátékára. — Kedden fifin operette s igy tovább. _ o-oKülönfélék. n Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány!" Irodalom. Művészet. A mi színházunk. Egy cseppet sem bántam meg, hogy a párizsi Loute operettet megkritizáltam. Nem is erősen, csak szükségszerűen szóltam hozzá, pedig erősen is lehetett volna, mert az utczainál durvább ízléstelenség van benne. Vélemény különbség lehet minden két ember között. A pár nappal később megjelent, laptársunk azt jegyezte meg rá, hogy a darab elég jó, de csak fővárosi közönségnek való, mert a kisvárosi nép minden sikamlósságon megbotránkozik. Az én véleményem az, hogy a mi nem jó, az sem a fővárosban nem jó, som a kis városban nem jó. Aztán nem is sikamlósság van abban a Loute-ban, hanem botrányos felfordulása az ízlésnek s vakmerő arczulütése irodalomnak és művészetnek. Aztán akkor sem tévedek, ha minden fővárosi előkelőségnek, kalapos szakácsnő teinsasszonyoknak Ízlését nem tartom irányadónak ránk szegény kisvárosiakra nézve. Ugyancsak aznap jött a színházban a Modell. Micsey urnák egyik bátorságban született ügyes komikusa, kedveskedett a Magyar Paizsnak reklámozásává!, terjesztvén, és árulván azt, — és elárulván azt, hogy olvasta a kritikát, sőt meg is értette — egy részét. Igy került a Magyar Paizs a » világot jelentő deszkákra.* Sic itur ad astra. A Modellből egyebet alig is tudtam megjegyezni, csupán azt még, hogy a két jeles színész: Tomori Melissza és Ragányi Iza is játszottak benne. Közönség mégsem volt. És nem lehet elhitetni, hogy a magyar embernek az operette olyan, mint az egészséges embernek az, orvosság. Miért gyümöszólik hát erőnek erejével az emberbe. Megjárja krumpli vagy petrezselyem körzetnek, 9—10°/°-ban, de nem rendes ételnek. Vasárnap Rákosi Jenőnek A bolond cz. müvét adták elő. A ház tele volt közönséggel és a közönség megtelt gyönyörűséggel ennek a jó darabnak igazán kitűnő előadásán. Pedig ez alá is az van írva, hogy operette. De nem operette ez kérem, hanem egy darab igaz élet, s a bolond, a mű főhőse sem bolond, köznyelven is csak komédiás, igazában pedig egy élő és szenvedő s egy eszmei magaslatra emelkedett ember. A szegény komédiás bolond keserű kenyeret eszik, de megédesíti egy utczán talált s tőle felnevelt leány, talán csak azért, hogy még keserűbb legyen élete: elveszik tőle erőszakkal, kétségbeesésében boszura gyürközik, de megállítja egy magasabb gondolat: Istennél keres vigasztalást. Ö az Istenna, kit szegényes ruhája miatt előbb nem engedtek be a templomba a lélek nélküli templomjárók. — A műben jól kidolgozott egység van. És nagy eszme. Még a szerelem mindenhatósága is, melynek elég nagy szerepe van itt, csak ennek a nagyobb eszmének a támogatására van, Berzsenyi Dániel a gazda Érdekes kéziratot kapott a mult nagokban Earnay Kálméu sümegi muzeuma, mely hü képét adja, miként gazdálkodtak nagyjaink, kik lantjukat pengetve úttörői voltak hazai irodalmunknak. Berzsenyi is 100 anyabirkát vett 500 váltó forintért, de mert erre való pénze nem volt, mint azt alábbi érdekes szerződése mutatja, 5 hold birtokot adott kifizetéséig zálogba, A szerződést érdekessé teszi azon körülmény, hogy ezt Berzsenyi Dánielsajátkezüleg irta és fogalmazta: »Alább írottak léptünk ez mai napon e következendő egyességre úgymint, én Berzsenyi Dániel alku szerint megvettem Horvát Páltól Miskei Birkástul száz anya birkát öt száz forintokért váltóczédulában olly formán, hogy mivel azon summát lenem fizethettem, tehát azon summában által adtam néki Hetyén e következendő földeimet úgymint: a Götzi düllöben kéthold, alszélről llhabovszky, fölszélről Kunos János szomszédságában, a' Hosszuinegyében másfélhold, alszélről Tompos József, felszélrül Gotthárd Mihály urak szomszédságában, Délrejáróban másfélhold napnyugati felül Hetyei László, napkeletről Karácsony Pál szomszédságában, mely földeimet mindaddig szabadon hirhas-ák és használhassák, valamíg én neki a föntemlitett ötszáz forintokat le nem fizetem. Én pedig Horváth Pál, ezennel kötelezem magamat, hogy a nevezett földnek mesgyéire gondot viselek 's mihelyt Berzsenyi Dániel ur a pénzemet le fogja fizetni, földeit minden halladék és minden kifogás nélkül kezére fogom bocsátani, a kiváltásnak ideje pedig mindenkor kisasszony napja lészen. Sig-Hetye, szept. 17. 1824. Berzsenyi Dániel m. p. Horváth Pál m. p. Én előttem n. Doktovics József m. p. Földmivelés. Állattenyésztés. Bff* A kié a főid, azé az ország! iga Az istálló trágya con serválása. Isfáliótrágyaés istálótrágya között óriási különbségek vannak s igy nemcsak quantitativ Ítélendő meg a trágyázás mérve, hanem minőségileg is. A jól kezelt istálótrágya értéke sokkal nagyobb, hatása mágha csekelyebb mennyiségben alkalmaztatik is, jóval szembeötlőbb, mint a rosszul kezelte. A helytelen trágyakezelés különösen a trágya nitrogóntartalmát csökkenti igen jelentékeny mértékben; ugyanis ha a trágya a telepen ki van téve a levegő behatásának, nincs gondoskodva arról, hogy a levegő hozzájárulása megakadályoztassák s lehetőleg mintegy légmentesen kezeltessék, a tipratás, öntözés által, akkor a trágya nitrogéntartalma ammoniak alakjában elpárolog s a trágya értékéből s igy hatásából is sokat fog veziteni. Azt, hogy a trágyatelepen egyáltalán semmiféle tápanyag veszendőbe ne menjen, még a legokszerűbb trágyakezelés által sem érhetjük el, de ezen veszteség oly csekély, hogy számba sem jöhet. A rendszeres öntözés hatása semmivel sem pótolható , de az mindent pótol s még a tipratáat is nélkülüzhetővó te3zi, mert a trágya a nedvesség folytán nehezebb lesz s kellő képen összeülepedilc