Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-11 / 24. szám

MAGYAR PAIZS 1903. junius 11. s a nedvesség befolyása ós hatása alatt a bomlási és korhadási processusok benne jobban vópbemehetnek. Mindazonáltal mint mondfam, még a leyjobban kezelt trágya is mutat vesztesedet s enntk elkerülése szempotjából a trágya conserváló szerek alkalmazása soha sem lenne elmulasztandó, a melyek között legelső sorban mint könnyen kezelhető és leghatásosabb anyag a szupei foszfátgipsz említhető fel, a mely nemcsak hogy a szabad elillanó nitrogént képes megkötni de egyszersmind a trágya értékét is nagy mértékben képes emelni. Vannak trágya-conserváló szerek igen nagy számban, de vagy nehezen kezelhetők vagy alkalmazásuk által csak egyik czél érhető el, mig ennek hatása kettős, a szuperfoszfátgipsz szuperfoszfát ós gipsz keverékéből áll, a mely külön-külön bebzerezve a gazda által is keverhető és igy sokkaljutányosabb is. A megdülés okairól Tudvalevő dolog az, hogy a magyar buzafóleségek leggyakoiibb hibája a megdülés, mely különösen nagyobb légáramla'tal biró vidékek nek valóságos csapása. A külföldi különösen a nyugati buzaféleségek ezen veszelynek már nincsenek kitéve annyira, mivel szál uk vastagabb A megdülés elleni védekezésnek mindig a szalma, illetve a gabonaszár vastagodásának elősegítését kell czéloznia, mert ámbár a vastagabb szárral biró buzaféleségek sem mentek egészen a megdüléstől, de mégis ezekben koráűtsem tehet az akkora kárt, s ha csak erős eső vagy vihar verte le az ilyen gabonát, akkor az gyakran, sőt lehet mondani, hogy majdnem mindig fel fog állani. Mindenekelőtt a megdőlós okaival kell t'sztában lenni mielőtt az elleni védekezésre gondolunk, mert ámbár az ok a szár gyenge volta es vékonysága, az azt elősegítő körülmények különfélék és igen elérők egymástól. A megdülés igen gyakran a talaj túlságos nitrogén tartalmától ered, a mi a szárt alkotó sejteket duzzadtakká, vókonv faluakká neveli, túlságos bujává teszi a vetést, s kellő világosság hiánya folytán elgyengülnek, elDyurgulnak. A vetés túlságos sűrűsége szintén ezt eredmenyezi. A gabona esős években jobban megdűl, bujábban fejlődik 8 szárának sejtszövetei lazábbak le znek s nem képesek ellentállani a szélnek vihainak ; de sokszor maguktól is megdűlnek. Mélyen gyökerező elővetemények szintén elősegítik a megdülést, mert az altalaj a sok gyökérmaradvány folytán lazábbá válik s nem szolgáltat olyan bizios álláshelyet, mint a milyenre annak szüksége van. Ezek a leggyakoribb okai, illetve előidézői a megdülésnek s ezeket szem előtt tartva könnyen védekezhetünk azok ellen. Minden gazdának ez irányú törekvésének oda kellene irányulnia, hogy búzája mentül vastagabb, illetve mentül szilárdabb szárrészlettel bírjon, amit a legokszerübb tenyészkiválasztássai érhet el. Sok munkába és sok fáradságba kerül, de feltétlenül kifizeti magát. Ezen felül fent elősorolt, a megdülést előidéző körülmények meggátlásával is sikeresen védekezhetünk ellene. Az istállótrágyának közvetlenül a buza alá való alkalmazása mellőzendő ós mindig előveteménye részesüljön benne. Ellenben a foszforsav trágyáknak 8 igy különösen a szuper foszfátnak alkalmazása csaknem czélszerü, hanem felette kívánatos is, mert a fosztforsav a megdülést többé kevésbé megakadályozza, amennyiben a nitrogén, káros hatását csökkenti s a gabonaszárat alkotó sejteket szilárd faluakká neveli. Csarnok. Bölcs Végzetedben .. . Bölcs végzetedben megnyugszom, Isten, Nem adál nekem vagyont, gyönyört, Boldogtalanság vala osztályrészem, Balsorsom csak kínozott, gyötört. Parányit sem juttatál a jóból, Csak csapás, csapásra hulla rám, És én mégis áldva áldlak téged, Mégsem nyílik panaszra a szám. Egyet kérek csupán csak te tőled, — Nem kell nekem hir, pompa vagy fény, Van egy kis lány legszebb itt a földön Add nekem őt s boldog leszek én . . . Kardos Jenó, Botrány egy muraközi iskolában. Dráskoveczen, mint tanitó három hónap óta vagyok a magyarositás szent szolgálatában. Az elért eredmény felett már örültem, midőn Vadla Tamás dráskoveczi káplán azzal a kéréssel állt elő, hogy iskolámban tanítás előtt ós után horvátul imádkoztassak. Én ezt megtagadtam, mert: 1. Nem tudok egy szót sem horvátul s igy nem éllenőrizhetem imájukat. 2. A gyermekek otthon és a templomban ugy is horvátul imádkoznak, tehát el nem felejthetik. 3 Tudnak hála Istennek annyit magyarul, hogy az imát értik is. 4. Hiszem a jó isten a magyar imákit sem veti meg. 5. Magyar ember vagyok, Magyaroszágon működöm oly nemzetiségi vidéken, hol a magyarositás a legszentebb kötelességek közé 'tartozik. Vadla azonban nem elégedett meg indokaimmal s a mult hó 31-én tartott iskolaszéki gyűlésen a jelen volt egyházkerületi tanfelügyelő Perek György ur előtt meginterperlált. A tanfelügyelő ut kórt hogy tegyek eleget a káplán kívánságának; t. i. imádkoztassak horvátul, de elsorolt indokaim hallatára eredménytelenül elváltunk. Vadla tovább ment; a gyermekekkel szövetkezett. Legalább ezt bizonyítja az a körülmény, hogy junius 3-án reggel növendékeim — mit soha sem tettek — a magyar imádság végeztével horvátba kaptak, a mit én nagyon természetesen betiltottam. Ezt is megtudhatta Vadla növendekeim közül választott kémei révén, mert ugyanaznap d. u. taniiás után hallva, hogy magyarul imádkozunk tanuk szerint reverendáját fölfogva szaladt az iskolába, hol a nyitott ajtón át integetett a növendékeknek. Az ima végeztével pedig engedelmem nélkül bejött az. osztályba hol a következő botrányos jelenet játszódott le. Felszólított, hegy imádkoztassak horvátul. Én ezt megtagadtam. Ekkor ő kihivómodorral asztalom felé mutatva illetlen hangon mondta, hogy álljak oda és imádkoz:assak horvátul. Illetlen magaviseletéért rendre utasítva figyelmeztettem a közigazgatási bizottság által kiadott, — s az iskolai reud védelmére vonatkozó szabályrendeletre, — sőt azt is megkérdeztem tőle hogy nem akar-e ő imádkoztatni, horvátul mert én akkor táviratozni fogok. Mire kijelentette hogy ő nem imádkoztat, hanem imádkoztassak én. Ezek után tudomására adtam, hogy a tanítás be van fejezve, 8 felszólítottam az első padbeli növendékeimet az indulásra. Vadla azonban horvátul növendékeimre kiabált 8 ennek jkövetkeztében veszteg maradtak. Söt volt bátorsága még kétszeri elbocsátási kísérletemet is meghiúsítani. Ekkor én osztályomból távoztam Ő azonban szükségesnek tartotta utánnam jönni a folyosóra.. Itt azutáu éktelen lárma közepette tudtomra adta, hogy nekem ezennel fel van mondva, — mehetek a pokolba. Valószínűleg ő azt hiszi, hogy tanítónak és cselédnek felmondani szokás. Vadla nem iskolaszéki tag s az említett napon hittani órája sem volt, tehát mind magánszemélyt iskolai rendzavarásáért az illetékes hatóságnál feljelentettem. Nyilvánosságra pedig azért hoztam ezt az ügyet hogy Muraközbe törekvő kollegáimat informáljam az itteni állapotokról 8 igy lelkesítsem őket a magyarositás szent missiója megkezdésére és végzésére, s továbbá azért is, • E *) rovatban közlöttekért nem felel a szerk. ha még mindég volna valaki Muraközben, kr Vadla magyarságában bíznék, hogy következtethessen a fentiekből. Dráskovecz, 1903. junius hó 5-ón. oki. tanitó. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Hirdetések jutányos áron felvétettnek a kiadóhivatalban. tanonczul felvétetik egy jó családból való fiu TAHI ROM KOt 214. sz. v. 1903. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX.. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság V. I. 391. számú végzése által a zalaegerszegi központi takarékpénztár végrehajtató javára Pályán Vendel Puaztaedericsi és Tibák József Szentkozmadombjai lakósok ellen 470 kor. tőke, ennek 1902. évi márczius hó 28-tól járó 6°/o kamatja, ugv járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt Sabján Vendelnél 836 koronára, Tibák Józsefnél 214 koronára becsült szarvasmarhák gazdasági eszközökből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén vagyis Pusztaedericsen leendő eszközlésére 1903^ év junius hó 18- ik napjának d 10 óráját Szentkozmadombján ugyanaznap d u. 2 órakor határidőül kitűzik és ahhoz a venni szándékozók ezennel olv megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881.. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az '1881.. évi IX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltótelek szerint lesz. kifizetendő. Kelt Zalaegerzzegei., 1903. évi junius 4-én. Nemes Sándor kir. bír. végrehajtó. kereskedők, iparosok, hivatalok, iskolák és egyéb intézetek részére szükséges legcsinosabb kivitelben, gyorsan és pontosan, jutányos árak mellett szállít nyomtatványt Tahy Rozália könyvnyomdája 5. épület. KKKKKKKKKXXXKKKKX