Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-21 / 47. szám

MAGYAR PAIZS 1901. november 21. fogja megmenteni a közgazdaságot s fogja fejleszteni a magyar ipart s vele együtt a magyar művelődést. Ám nem lehet ezt a vámsorompót egy nap, egy hét alatt, sem egy év alatt felállítani. Nemzedéket kell nevelni. A nevelők, a nevelő intézetek, az anyák, a tanitók, az elöljárók s legei leginkább az asszonyok nagy műve lesz az, ha az értelem, érzék és az ízlés jobb irányt vesz. Nagy reményünk van, hogy ezt a mozgalmat különösen az anyák és a tanitók figyelemmel fogják olvasni s egy kissé gondolkoznak rajta. — Ti vagytok, magyar anyák és iskolatanitók, a nemzet szívverése. A ti forró lelketekből kerül ki az ember, mint kohóból a tiszta erős vas. Nektek van a legtöbb kötelességetek, de nektek van a legnagyobb dicsőségetek.. Szétküldözünk hatezer felhívó levelet s hol válaszoltak, hol nem, de megalakítottuk a Zalavármegyei magyai iparvédő egyesületet. Az egész egyesület inkább csak egy erkölcsi fogadalom arra, hogy elfiször is mi magunk tettlegesen pártoljuk a hazai készítményeket és terményeket, másodszor másokat is arra buzdítunk szóval és Írásban, beszélgetésben és szónoklásban, felolvasásokban, ujságczikkekben, röpiratokban és könyvekben. — Gyü'ésezést keveset tartottunk, igy sivár lrázisí sem fokát használtunk, bankettet pedig egyetlen egyet sem ettünk. S talán éppen ez az oka, hogy egyik-másik szomszéd lapban, hol elburkoltan, hol czélozgatva hibáztatnak gáncsolnak, hogy milyen kevés czélt érünk el vele. Vagyis, hogy az az iparos, amelyik a mult héten szegénv volt, máig sem gazdagodott meg. Még sem iparcsarnok nincs, sem jobb dolga az embereknek; a fényűzéstől s az idegen bálványok imádásától sem szoktak el, a ' takarékosságra sem szoktak rá, a kereskedőknél még mindig vannak idegen portékák stb. — Pedig hát tudni kell, hogy az iparvédő egylet dolga sem lehet küiönb a szántó-vető ember dolgán <1. A gazda is elveti reggel a magot, de az nap délben még nem ehetik belőle kalácsot. Nekünk még több időre van szükségünk, egy emberöltőie, egy újabb nemzedékre. Mit tehet egy egyleli tag ? Tehet sok mindenfélét s lehet az eredménye semmi. Példánakokáért én a családomat, feleségemet, gyermekeimet ráoktatom, szoktatom és oktrojálom a magyarság szeretetére, a honi iparczikkek vásárlására, hogy Bzokjanak rá a takarékosságra, s ne ismerjék meg a fényűzést; igy teszek az iskolában is ezer meg ezer tanítványommal ; ezekről beszélgetek a szomszédommal, ismerőseimmel, barátaimmal, atyámfiaival; ezeket hirdetem hetenként körülbelül 1112 embernek az újságban; s itt még több egyébről is esik szó, hogy az emberek honi portékát kérjenek a boltban, s ami nincs, arra honosítsák meg a házi ipart, mint Lendván a kosárfonást, s a kereskedők, hogy a lehetőleg honi czikkeket közvetítsenek s becsüljék meg a hazai iparost; hogy az iparosok, ők is becsü'jék meg a közönséget, lelkiismeretes munkát csináljanak ; hangoztatjuk az újságban, hogy ne csak a rosz tanulók menjenek ipari és keres kedelmipályára, sőt ha lehet végezzenek minél több iskolát, azután válik belőlük derék értelmes iparos, aki könyveket, újságokat olvas és ir s hirt tud és akar adni magáról és készítményéről mert a közönség legtöbbnyire tájékozatlan; hangoztatjuk, hogy az iparosok jobb megélhetésökre, az anyagszerzésre s készítményeik elárusitására szövetkezzenek, sürgessék az ipar csarnokok felállítását, melyek a honi czikkeknek igazi magyar boltjai lennének s hogy az ipartestületek effélékkel foglalkozzanak inkább, mint a lélekölő uii irodai munkákkal . . . stb. S ezekről szólok itt is ebben a tisztelt társaságban. — De még a Krisztus urunk beszédjének is egyrésze, mint a szántóvető magja, az útszélre szóródik, honnan felkapkodják az éhes verebek; másrésze a kövekre hull, hol Dem csirázhatik ki, harmadik ré?ze burján és tövis közé esik, a hol megfojlód

:.k. Pedig ő Messiás volt. Hanem azért csak hull egy egy mag a termő talajba is. S azért valami eredménye mégis van ami egyesületünknek is. A boltokban több honi portéka van. Az embere . mégis csak beszélnek legalább az ipar pártolásáról — később tenni is fognak; s egy szemmel látható honi gyártmányt megismertettünk a Dunántuli vidéken: a linczi és angsburgi gyufát megritkítottuk ezen a helyen. Ma már nincsen olyan elmaradott ember, a ki t nem ismerné az Emke és a Tanitók háza gyuf fáját, melyeket Magyarországon készítenek. Es* még van egy eredménye az iparvédő egyesületnek Zalaegerszegen. Kisaijadzott belőle a Fogyasztó és Értékesítő szövetkezet, melynek a legfőbb kettős törvénye az, hogy honi terményeket és iparcikkeket árusít a lehető legolcsóbban a közönség javára. S most pedig miről tartsak felolvasást ? Szeretném ha egy hű képet tudnék adni a boldogságról, ugy amint én elképzelem. Azt hiszem nem csak én képzelődöm; azoknak a nagy embereknek lelkében is megrajzolódik képe a boldogságnak. Hegedűs, Darányi, Wlassics, gróf Károlyi Sándor, Bartha Miklós, Ugrón s dr. Kele Antalt sem S'ámitom a kis emberekhez — Ezek az urak usy gondolkoznak, hogv ha az egyes emberek boldogok, akkor boldog az egész nemzet. A boldogságot pedig ugy gondolják,. hogy ha a gazdák közül minden embernek rendben van a szénája. Ha van mit aprítani a tejbe s emésztő gondolatok nem gyötrik a lelkét a mindennapi kenyérért Ha az anyagi meglévők mellett derült kedélylvel adhatja magát a tudományra, a művészetre, a mesterségre s foglalkozbatik a magasabb szellemi-erkölcsi eszmékkel is, a hitvallással, a költészettel, a szabadsággal. HÍ a szántóvető káromkodás helyett fütyölve szánt a barázdában s messzire hallszik az aratók vig danája; ha a műhelyben a kalapács ütését, a pöröly csattogását tulkiáltja a legénvek dala; ha keres edőnk büszkeséggel hág hajónk árboc.íra, karában dagadnak az erek. mint a kifeszített kötél 8 nem érzi az arczába vágódott havas esőt, mert, az H büszke öntudat tölti el, hogy hajójának minden mozdulásával nemzete kereskedelmét, vagyonosodását s nemzete dicsőségét viszi előbbre. Á nemzeti boldogságnak körülbelül ilyen képét rajzolják magokban a/ok, akik közgazdaságunuat emelni akarják. S ez nem is olyan földöntúli képzelődós, nem elérhetetlen kívánság, hogy „Hírnevünknek szárnya szálljon a világon szerteszét! S Alkotásunk dicsősége áldja Árpád Istenét." Ha évenként 10—12 millió frttal v. 20—24 millió koronával többstadunk külföldre az idegen ipar csikkekért, mint a mennyit mi beveszünk a mi czikkeinkért: akkor az a rajzolt kép soha sem valósul meg. De megvalósulhat, ha évenként bentmarad az a 20—24 millió korona, vagyis ha nem szorulunk idegenre, ha minden ember magyar „kit e föld hord s egével betakar;" mert ekkor évenként 20—24 milió koronával vagyunk gazdagabbak. S talán nem lehetséges? A ki kételkedik, járja be s ismerje meg ezt az országot. Csudás ország ez. Nemcsak ugy vaktában mondták rá, hogy „Ha a föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta." — „Járjatok be minden fö'det": Muszkaországban találtok ólombányát, egy nagy alföldet és Szibériát; Svéd és Norvégiában jéghegyeket; a Balkán országokban szálas erdőségeket; Törökországban szőlőt és naptól perzselt fűszálat; Svájczban havat és ásványos fürdőket; Francziaországban hullámos dombvidéket, melyen leng a búzakalász; Németalföldön gyümölcsöt, dohányt és tudományt; Angliában jó levegőt és vajat, aztán ködöt és tengert a kereskedelem számára ; Braziliában találtok fát s Kaliforniában aranyat. De melyik orszá? az, amelyiknek mind ez a kincse megvan ? Van egv. Énnek van havasi legelője es nádasa; hullámos dombvidéke és regés völgye; rengeteg őserdő.-ége és tenger rónasága ; tüzbora és aranybuzája — hogy erdejét szeresse az ég madara, földjét szeresse az erdő vadja s vizét a folyó hala. Van állatja, kendere, gyapjúja ruházatra; füzese, nádasa, erdeje, szerszámokra, bútorzatra; legelőin a fii kövér; van tündér tava a költészet számára, — kristály hegyi patakja a pásztornak, — hömpölygő folyama, hogy malmot, gyárat hajtson és hajót emeljen, — fiumei tengere, hogy kereskedjék; földjében van ásványvize az ivásra, fürdésre, egészségre ; mesés kénbarlangja, kőszene, sóbánvája, vasbányája, ezüstje, aranya, — s szabadság Szerető népe . . . „Hegyeiben annyi kincs van, mennyit nem látsz álmaidban." Melyiknek? Magyarországnak, melyet a Kárpáthegység aranygyűrűként védelmez a déli nap hevétől s az északi vihar szelétől. Mert ennek a csudás országnak a levegője is olyan I'stenáldás, hogy sem a nap nem perzseli el a növényt, sem az északi fagy nem dermeszti meg az allatot . . . „Járjatok be minden földet, melvet Isten megteremtett". . . S mégis . . . Tovább is talál a költő szava. „Ilyen áldások daczára, ez a nemzet mégis árva, mégis rongyos, mégis éhes

4 közel áll az elveszéshez". . . Évenként 12 millió frttal ad többet idegeneknek, mint a mennyit kellene. Miért ? Hiszen ez a nép mégis csak elég dolgos, munkásnép. Nem kuporog egése nap a küszöbön, mint a török, s nem gubbaszt a kunyhójában, mint az eszkimó. Teste erős a dologra, s idegenek között a munkában a leggyorsabb ; van felfogó és képzelő tehetsége, leleménye, elméje és lelkee,ültsége. A. mint vitéz a harezban, hős az önfeláldozásban. — De van egy hibája. Szeret ur lenni. Mert van tengere, melyen hajó jár; van vasbányája, honnan fejszét készíthet, s van szálas erdeje, melyből megfaraghatná a hajó gerendázatát és árboczát. S külföldről hozatja a fogpiszká'ót. Mái pedig minden ilyen ur előbb utóbb koldus leszAz meglehet, hogy ezen az önhibáján kivül más szerencsétlen körülmények is sújtják népünket, hogy nem tud elég jól gazdálkodni, s munkája, a balviszonyok miatt nem teremhet jó gyümölcsöt. Ez a tér már a politikához tartozik. De társada'mi nton — módon is lehet orvosságot találni, — ha leszokunk az idegen Istenek imádásáról, ha felsőbb lényeknek tartjuk magunkat a majmoknál, ha a gőgöt önérzetre fordítjuk s a hiúságot büszkeségre változtatjuk, ha tovább menve aszemélyi önérzetet átvrsjzíik a nemzeti önállóságra, függetlenségre és szabadságra, egy szóval ha Bartha Miklós szerint a tollas kalapok helyett divattá tesszük a hazaszeretetet, s ha visszaszáll belénk az erős ősi magyar karakter. Ha nem apasztja a magyarok kivándorlása s az idegenek betódulása a magyart, melynek soknak kellene lenui ezeri a földön 9 hogv ne fogyjon, még az apagyilkosnak is meg kellene bocsátani s a kövekből is magyart kellene teremteni. Meg kellene érnünk, kogy a magyart, magyar szokás, magyar divat, s egészen magyar törvény vezérelje, — mert Dr. Kele Autal szerint, ki sok tekintetben az én mesterem s az ón kívánságom szerint is: legyen magyar itt a föld, amelyet taposunk, a fű, a fa, a virág, a levegő, amelyet beszívunk, legyeu magvar a napsugár, a csillag és az égboltozat, aminthogy magyar felettünk a magyarok Istene is s körülötte mind, az aradi akasztófákról felszállott vértanuk mindnyájan magyarok, még a menyországban is. Borbély Györjy. „Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet.' Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. (57. Folytatás.) Székhelye : Budapest, V. Alkotmúnv-utcza 31 Elnök gróf Andrássy Aladár v. b. t. t. Vezérigazgató : Perczel Ferencz. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja, erkölcsi támogatása alatt áll és mint országos értékesítési és fogyasztási szövetkezetnek czélja: tagjai szükségleteinek beszerzése, terményeinek értékesítése, továbbá ingatlan birtokok vételének, eladásának, vagy bérletének közvetítése, végül a cs. és kir. hadseregnek és a m. kir. honvédségnek a szükségelt gazdasági terményekkel közvetlenül a termelőktől való ellátása. A szövetkezet ezen czéljait fokozatosan valósitja meg. A szövetkezet 50 évre alakult. Egy üzletrész értéke 100 frt. (200 K.). mely a belépéskor fizetendő. A tagok kötelezettsége korlátolt, a mennyiben minden egyes tag az üzletrészenként befizetendő 100 frton (200 K) kivül még ennek kétszereséig az az 400 koronáig felelős. E felelősség által képezett biztosítéki alap reálizálása iránt a szövetkezet igazgatósága pénzintézettel egyezségre léphet. A tagok részessége a szövetkezetben: A tagok az üzletrészekre befizetett összegek után az üzleteredményhez mérten, a tiszta haszonból a befizetési naptól az üzletév végéig terjedő időre — legfeljebb évi 5°/o kamatozásban részesülnek. Üzletrészek csak az igazgatóság engedélyévej i