Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-21 / 47. szám

1901. november 14. MAGYAR PAIZS ruházhatók át másra. Az átírási költségek azonban a tagokat terhelik. Gazdasági egyletek és körök tetszés szerint megszabott üzletrészekkel léphetnek be és olyan birtokos tagjaik, kik 500 forint, és bérlő tagjaik kik 200 forint jövedelmi adónál kevesebbet fizetnek, a szövetkezet igazgatóságának megállapítása alapján részesülhetnek a szövetkezet előnyeiben. Szövetkezetek által jegyzendő üzletrészek számát, vagyoni állapoljuk és üzleti foigalmuk mérlegelésével, az igazgatóság esetröl-esetre határozza meg. A szövetkezetnek földbirtokos tágjai, magyarországi földbirtokos tagjai, magyarországi összes földbirtokaiéit fizetett egyenes földadó után 500 forintig, egy üzletrészt tartoznak jegyezni. Ötszázforinton felül pedig, minden megkezdett ötszáz forint földadó után ismét egy-egy üzletrész jegyzendő. Bérlők magyarországi bérleteikért űzetett, egyenes jövedelmi adó után 200 forintig, egv üzletrészt tartoznak jegyezni. Kétszáz forinton felül pedig minden megkezdett kétszáz forint egyenes jövedelmi adó után ismét egy-egy üzletrész jegyzendő. Húsznál több üzletrészt azonban egy tag sem köteles jegyezni. A szövetkezetnek gazdálkodássá tényleg nem /oglalkozó tagjai tetszésök szerinti mennyiségben jegyezhetnek üzletrészeket Tagok. Gazdasási egyesületek, gazdakörök, fogyasztási es értékesitő szövetkezetek önjogaik és polgári jogaik élvezésében levő mezei gazdák, földbirtokosok, bérlők és uradalmak, vagy gazdasági czéllal biró intézmények, esbtleg a gazdaság iránt érdeklődő oly magánosok, kik az országos Vagy valamely vidéki magyar gazdasági egyesületnek, vagy fogyasztási és értékesítési szövetkezetnek, gazdakörnek tagjai. Az egyes tagok belépése a szövetkezetbe Írásbeli nyilatkozat alapján térténik és a tagság a szövetkezeti igazgatóság által titkos szavazás utján eszközölt felvétel napjától kezdődik. A tagság megszűnése- A tagság addig tart, mig az: a., kilépés, b., kizárás, c„ elhalálozás, •d., egyesületek, körök és szövetkezeteknél feloszlás, illetőleg felszámolás folytán meg nem szűnik. Kizárásnak akkor van belye, ha valamely tag polgári becsületét veszti, a szövetkezetét károsító cselekményt avagy visszaélést követ el; ha csődbe jut, ha hitelképessége és önjogosultsága megszűnik, vagy polgári jogainak gyakorlásától megfos/, tátik. A kizárt tagoknak üzletrészei az üzletév jóváhagyott számadásai után egy év alatt fizettetnek vissza, ugyanakkor szűnik meg a kizárt tag felelőssége is. A tag elhalálozása esetében annak üzletrészei örököseinek, az üzletév számadásainak jóváhagyása után fizettetnek vissza, ugyanakkor szűnik meg a kétszeros felelősség is; az üzletév végéig a meghalt tag örökösei a szövetkezet kötelezettségeiért felelősek maradnak. — Az örökösök azonban az igazgatóság engedélyével az üzletrészeket magukra, vagy másokra irattathatják. Bármely tag a tagsága ideje alatt lefolyt 3 ik üzletév befejezte után, bármely üzletév végén kiléphet a szövetkezetből, ba ebbeli szándékát a szövetkezet igazgatóságának az üzlet év befejezte előtt három hóval tudomására hozza. A kilépett tag üzletrészei értékét igényelheti. Ez érték azonban az egyes üzletrészekre befizetett összegeknél nagyobb nem lehet. — A visszafizetés csak a tag felelősségének törvényes elévülése, és abban az esetben eszközölhető, ha a szövetkezetnek esetleg a tagnál levő összes követelései kielégítést nyertek. A tagok befizetéseire, az üzletrészek kamataira és egyéb a szövetkezeti viszonyból származó követeléseire a szövetkezetnek, a maga ellenkövetelése erejéig feltétlen visszatartási joga van, ugy, hogy ezekre nézve magát rövid uton kielégítheti, sót az üzletrészek, ezek szelvényeinek vagy bármely követeléseknek elidegenítése, vagy átruházása csak a szövetkezet igényeinek teljes kielégítése után bir érvénnyel. A kilépett tagoknak a befizetett üzletrészek értéke visszafizettetik, mihelyt a szövetkezet igazgatóságának a kilépő tag üzletrészeit másra átruházni sikerül. Ugyancsak ekkor szüuik meg az illető tagnak üzletrészenként vállalt 200 frt felelőssége is. A kilépő tagok a szövetkezet tartaléktőkéjére és egyéb vagyonira igényt nem tarthatnak. A tagok jogai. A szövetkezet minden — üzletrészét befizetett — tagja a következő jogokat gyakorolhatja: 1. Minden tagnak joga van a szó vetkezet működésit igénybe venni az alapszabályok és a megállapított ügyrend szerint. 5i. Közgyűlési választásoknál választó és választható. 2. A közgyűlésen inditváuyozási joggal bir, ha indítványát 8 uappal előbb a szövetkezet igaz gatóságánái iráibaa bejelenti. 4. Joga vau a szövetkezet igazgatóságától, a mennyiben ez a közös érdekekkel uem ellenkezik, felvilágosítást kivúaui. 5. igénye van a megállapítandó, kamatokra. A tagok kötelességei. 1. Az üzletrészeknek a bek-péskor pontos befizetése. 2. Ha az igazgatóság szükségesnek látná, felhívására kötelesek a tagok az általa kívánt módon vagyoni állapotukat és hitelképességüket beigazolni, adókönyveik hiteles másolatát, telekkönyvi kivonatot adni, egyáltalán kellő biztosítékot nyújtani; esetleg az elvállalt kötelezettség erejéig vúltóí'edezetet adni és kezeseket állítaui stb. 3 Az igazgatóság az egyes tagok kötelékeit és tirtozásait feltüntető folyó számla-kivonatut minden egyes tagnak, vagy az illető tag részéröJ a szövetkezetnél bejelentett meghatalmazottnak íeiévenként ajánlott levélben megküldi. A tagok illetőleg meghatalmazottiak kötelesek a folyó-számla kivonat vételétől számított 30 nap alatt vagy elismerni annak helyességét, vagy net.ini észrevételeiket ugyanezen határidőn belül az igazgatósággal közölni. Amennyiben valamely tag, vagy megbízottja a fenti határidő alatt egyik irányában sem nyilatkoznék, úgy tekintendő, mint a ki a folyó számlát úgy egyes tételei — mint , végösszege tekintetében helyesnek elismerte és elfogadta. Az akként nyíltan vagy hallgatagon elismert folyószámla az illető taggal szemben teljes bizonyítékot képez és általa kizárólag tévedés vagy hiba czimén kifogásolható. A szövetkezet ügymenete. A szövetkezet czél.ja szerint működése a következő irányokba oszlik: a., Termények, állatok, felszerelések és ingatlan birtok értékesítése, a hadsereg, egyes vállalatok stb. szükségleteinek fedezése; b., gazdaságban, vagy gazdasági iparvállalatoknál szükséges felszerelési és fogyasztási czikkek beszerzése, mely czélból a szövetkezet képviseletet is vállalhat; c., hitelnyújtás a tagok részére és ezek különböző üzleti megbízásainak teljesítése; d., földbirtokok üzemének és számvitelének ellenőrzése; e., bérleteknek és biztosításoknak közvetítése és szakképzett gazdasági személyzet elhelyezése. Hogy a szövetkezet működési körébe a fentiekből milyen üzletágakat ölel fel, a felett mindig az igazgatóság határoz és az üzlet vezetésére ügyrendet állapit meg. A szövetkezet által az eszközök mérve és az igazgatóság rendelkezése szerint nyújtható hitel kétféle; 1. Fogyasztási áru és géphitel. 2. A szövetkezet által értékesítendő terményekre és állatokra adott előleghitel. A hitelek mérve és tartalma az igazgatóság által állapittatik meg, a mely kellő biztosítékok hiányában a hitelt meg is tagadhatja. Ezen hitelmódozatoknál a szövetkezet mindig az igazgatóság álta! meghatározandó magasabb kamatot számit, mint a mennyibe a szövetkezetnek a kölcsönadott összeg beszerzése kerül. Dr. Kele Antal. Folyt. kör. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. A zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesitő szövetkezet által a következő rés?jegyek állíttattak ki. xi. Foiytatá, Takács József földmives alsóbagod i 583—584, Ethoffer Lajos kovács alsóbagodi 585—586, özv. Farkas Imréné földbirtokos alsóbagodi 587—591, Baksa Pál földmives söjtöri 592, Farkas Gábor földbirtokos alsóbagodi 593—595, id. Farkas József földmives alsóbagodi 596—598, Ágh János földm ives vitenyédi 599—600, Kustán'József söjtöri 601, Majnovic András söjtöri 602, Nyakas István söjtöri 603, Dómján János söjtöri 604, Dómján Pál földmives söjtöri 605. Kovács Ferencz (bosnyák) földmives söjtöri 606, Kiss János kocsis söjtöri 607. Németh Györgv földmives söjtöri 608, Csordás Ferencz földmives söjtöri 609, Mikla Péter földmives söjtöri 610, if]. Böcskei József földmives söjtör 611, Takács Mihály földmives tófeji, 612, ifj. Kovács József és lia söjtöri 613. Nóvák Ferenczné söjtöri 614, Takács István földmives pusztaszentlászlói 615, Salamon Imre földbirtokos söjtöri 616, Ngs Tarányi Fereucz nyirlaki 617—626, Szilvás Károly pusztaszentlászló 627, Szilvás Antal pusztaszentlászló 628, Bencze'l stván mikefui 629. Bödör István novai 630, Csőre Jánb ; uovai 631, Hóbor Gábor zebeczkei 632, Horváth János zebeczkei 633, Tiszai Ferencz novai 634, Varga Ferencz novai 635, Ferencz János karácsonfaí 636, Bizzer József novai 637, Bizzer JózSet'né novai 638, Kopcsándi István novai 639, Molnár Gyula molnár novai 640, Németh Vendel novai 641, ifj. Donnán Kárólyné novai 642. (Folyt, köv.) IRDETÉSEK j&itára^os áa*on felvétetnek a kiadóhivatalban. 4207/kig. 1901. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város képv. testületének f. évi november hó 13-án hozott határozata folytán. Zalaegerszeg város tulajdonát képező napiheti és országos vásári helypénzszedési jogának 1902. évi január hó 1-tóí 1907. deczember hó 31-ig terjedő hat évi bérlet tárgyában a v. tanácshoz 1901. évi november 30-ik napján d. u. 5-ig benyújtandó zárt írásbeli ajánlatra ezennel pályázat hirdettetik. Kikiáltási ár 28000 (huszonnyolczezer) korona évi bér, melynek lO°/o-a készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban az ajánlat beadásakor a v. pénztárnál letétbe helyezendő. Egyéb feltételek a város polgármesterénél megtudhatók. Zalaegerszeg r. t. város 1901. november 15-én tartott tanácsüléséből. Németh Elek főjegyző. Várhidy Lajos polgármester. fiipdeímény. A Zalaegerszegi Társaskör lehetőleg a város központján több évre bérbe venni óhajt 150 tagnak megfelelő társalgó és könyvtár helyiséget. E czélból felkéri a helybeli vendéglősöket, háztulajdonosokat, vagy vállalkozókat, hogy ebbeli ajánlatukat Borbély György köri elnöknek jövő hó deczember 5-ig irásba benyújtani szíveskedjenek, — vidéki vállalkozók ajánlatát is szívesen fogadja a Társaskör, mely kör az italmérési jog kieszközlése végett közbenjárását felajánlja. A társaskör választmánya. •• 7303 szám/tkv 901. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az Egyed József végrehajtatónak Sándor Bódi végrehajtást szenvedő ellen 314 kor. tőkekövetelés és járulékai