Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-10-30 / 22. szám

ÍMtflfe AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Az Országgyűlés őszi ülésszaká­nak napirendjén a közrend és a köz­biztonság helyzetéről szóló beszámo­ló szerepelt — Horváth István bel­ügyminiszter tartotta — majd Ko­vács Antal, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke számolt be vízgazdál­kodásunkról. Horváth István belügyminiszter egyebek között kijelentette: — A közrend és közbiztonság helyzetéről részletesebben szólva, az összes körülményeket figyelembe vé­ve azt mondhatom: hazánkban biz­tonságban élhetnek, dolgozhatnak, pihenhetnek állampolgáraink és az idelátogató külföldiek. A hatósá­gainkra is szigorúan kötelező törvé­nyesség alapvető garanciát ad arra, hogy aki tiszteletben tartja a tör­vényeket, az nyugodtan éljen, fölös­leges zaklatástól ne tartson, ártatla­nul ne hurcolják meg. — A legnagyobb számban — az összbűnözés csaknem 60 százalékában — vagyon elleni bűncselekménye­ket követnek el nálunk. E cselekmé­nyek kétharmada az állampolgárok tulajdonát, egyharmada a társadal­mi tulajdont károsítja. Elsősorban a lopások, a betöréses lopások elkö­vetése vált gyakoribbá. — Talán az előzőeknél is jobban szem előtt van mindaz, ami az ut­cán, köztereken, parkokban törté­nik. Mindez az-általános viselkedési kultúra körébe is tartozik. Rendőri szemmel nézve — ha nem is va­gyunk elégedettek — azt mondha­tom: hazánkban a közterületek biz­tonsága megfelelő. GAZDASÁGI KAPCSOLATAINK BRAZÍLIÁVAL Az utóbbi időben sűrűbbé váló magyar—brazil magas szintű tárgya­lások — most A. Aureliano Chaves de Mendoncának, a latin-amerikai ország alelmökének magyarországi látogatása, legutóbb pedig Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes bra­zíliai utazása — jelzik, hogy jól fej­lődnek a két ország kapcsolatai. A magyar—brazil kereskedelmi kapcsolatok fél évszázados múltra tekintenek vissza — az első kereske­delmi megállapodást 1931-ben írták alá. A legutóbbi két évtizedben pe­dig Brazília — a fejlődő országok között — hazánk egyik legfontosabb kereskedelmi partnere lett. A két ország gazdasági kapcsola­taiban a legutóbbi időben mindin­kább előtérbe kerültek a korszerű kooperációs együttműködési formák is. Ennek egyik jele, hogy júniusban létrejött az első magyar—brazil ve­gyes vállalat, a Medicor do Brasil. A brazil alelnök mostam látogatá­sa önmagában is bizonyítja, hogy mindkét országban megvan a szán­dék és az elhatározás a kapcsolatok fejlesztésére. VÖRÖSKERESZT-KONGRESSZUS A Magyar Vöröskereszt október 9—10-én tartotta VI. kongresszusát az Országházban. Hantos János fő­titkár terjesztette elő az országos vezetőség beszámolóját. Beszédében többek között kijelentette: végre­hajtották a legutóbbi kongresszus határozatait. Azóta — öt esztendő alatt — a Vöröskereszt alapszerve­zeteinek száma több mint másfél-, ezerrel, az aktív tagok száma több mint száztízezerrel gyarapodott. Az eddigieknél eredményesebben támo­gatták a hátrányos helyzetűeket. Az eredmények közt említette, hogy a lakosság egészségügyi ellátásához szükséges vért az önkéntes véradók több mint félmilliós tábora adta. A kongresszus megvitatta a szociá­lis gondoskodás, az öregekkel való foglalkozás lehetőségeit, tennivalóit is. EMLÉKEZÉS 1849-RE Hazánkban országszerte megem­lékeztek az aradi vértanúk napjá­ról az általános és középiskolák diákjai: osztályfőnöki és történe­lemórák keretében idézték fel az 1948—49-es forradalom és szabad­ságharc kimagasló alakjainak küz­delmeit. Debrecenben a Nagy Sán­dorról elnevezett általános iskolá­ban leleplezték Hondromatidisz Rigasz szobrászművész bronz dom­borművét, amelyet Nagy Sándor Jó­zsef, tábornoknak, az 1849-es deb­receni csata parancsnokának az em­lékére készített. * Az aradi vértanúk napján, koszo­­rúzási ünnepséget tartottak Aradon. A kivégzés színhelyén, az aradi vár melletti dombon álló obeliszknél a délelőtti órákban több száz helybeli és környékbeli lakos gyűlt össze. A Magyar Népköztársaság nemze­ti színű szalagos koszorúját Barity Miklós, hazánk bukaresti nagykövete, Joó Sándor ezredes, a nagykövetség katonai attaséja, valamint Szepes István kolozsvári magyar főkonzul helyezte el az emlékműnél. Koszo­rút hozott az obeliszkhez Békés me­gye küldöttsége is, amelyet Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei titkára vezetett. Ezután a helybeliek helyezték el a megemlé­kezés virágait az emlékműnél. Dr. Simon Pál, a Magyar Népköz­­társaság belgrádi nagykövete és Lu­kács György ezredes, katonai atta­sé a vajdasági Eleméren megkoszo­rúzta Kiss Ernő altábornagy sír­ját. Dessewffy Arisztid tábornoknak, a tizenhárom aradi vértanú egyiké­nek síremlékét megkoszorúzta a szlovákiai Margonya községben Szapora Sándor pozsonyi magyar főkonzul és Kerekes Mihály ezre­des, prágai magyar katonai és lég­ügyi attasé. A megemlékezésen részt vettek a helyi szlovák párt- és ál­lami szervek képviselői is. Hírek Hivatalos látogatáson hazánkban járt Antonio Aureliano Chaves de Mendonca, a Brazil Szövetségi Köz­társaság alelnöke, és tárgyalt Falu­­végi Lajossal, a Minisztertanács el­nökhelyettesével. A brazil alelnök találkozott Lázár Györggyel, a Mi­nisztertanács elnökével, s fogadta őt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. * A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa meghívására — Henri Kra­­suckjnk, a Francia Általános Mun­kásszövetség (CGT) főtitkárának ve­zetésével — francia szakszervezeti küldöttség tett látogatást Magyar­­országon, A delegációt fogadta Ká­dár János, az MSZMP KB első tit­kára. * Ausztrál parlamenti küldöttség látogatott hazánkba, a delegáció tagjai találkoztak többek között Török István külkereskedelmi ál­lamtitkárral, Házi Vencel külügy­miniszter-helyettessel és Vincze Imié pénzügyminiszter-helyettessel. * Az ENSZ adminisztratív bírósága újra elnökévé választotta dr. Ustor Endre nyugalmazott nagykövetet. * A magyar—amerikai gazdasági tanács nyolcadik ülését Washing­tonban tartotta. Veres Péter ma­gyar külkereskedelmi miniszter és Malcolm Baldrige, az Egyesült Álla­mok kereskedelmi minisztere a ta­nácskozáshoz intézett üzenetben biz­tosította a két kormány támogatásá­ról a gazdasági tanács célkitűzé­seit. * A magyar—svéd ipari, gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság stockholmi ülésén megvizsgálta a két ország vállalatai között létrejött együttmű­ködési szerződéseket. 1981-ben az áruforgalom több mint 25 százaléka alapult kooperációs megállapodáso­kon. Dr. Peter von Siemens nagyipa­ros (NSZK), az energia-világértekez­­let elnöke Budapesten tárgyalt a Siemens Kft magyarországi kapcso­latainak bővítéséről, valamint a SICGNTACT (az első magyar— NSZK vegyes vállalat) tevékenysé­géről. Von Siemenst fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese: találkozójukon a magyar— NSZK gazdasági együttműködésről folytattak eszmecserét. * Kallós Ödön, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke megállapodást irt alá Bécsben Rudolf Sallingerrel, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara elnökével a két kamara közti együttműködés kibővítéséről. * Az Amerikai Utazási Irodák (AS­TA) idei közgyűlésén részt vett dr. Walkó Miklós, az IBUSZ vezérigaz­gató-helyettese.* * A Magyar Nemzeeti Bank 1982. ok­tóber 26-tól érvényes valutaárfolya­mai (vétel): 100 angol font 6372,63 forint; 100 ausztrál dollár 3530,23 forint; 100 francia frank 524,01 forint; 100 kanadai dollár 3065,30 forint; 100 NSZK márka 1480,63 forint; 1000 olasz líra 26,02 forint; 100 osztrák schilling 210,70 forint; 100 svájci frank 1726,42 forint; 100 svéd korona 508,24 forint; 100 USA dollár 3751,92 forint. * Kodály-emlékülést tartottak Szé­kesfehérváron. A zeneszerző életútját Czigány György méltatta, majd Szokolay Sándor tartott előadást. Lőrincze Lajos Kodálynak a magyar nyelv szépségének megőrzéséért folytatott tevékenységéről beszélt. Kodály művészetének nemzeti vo­násait Keresztury Dezső foglalta össze. Jjc Victor Vasarely a közelmúltban mintegy 400 művét ajándékozta Ma­gyarországnak. Október elején a Szépművészeti Múzeumban nyílt Kodály Zoltán a fotó- és képzőművészetben címmel kiállítást rendeztek Kecskeméten fotö: karath imre — mti 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom