Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-20 / 4. szám

Kultúra — tudomány A Győrött már tíz éve működő Radnóti Emlékbizottság irodalmi tár­sasággá alakult, amely felolvasóülé­sek, emlékestek, tudományos tanács­kozások szervezésével vállal részt a hazafias és közéleti költészet nép­szerűsítésében. Több mint egyhónapos, egyesült ál­lamokbeli és kanadai hangverseny­­kőrúton vett részt a Komlós Péter, Devich Sándor, Németh Géza és Me­ző László alkotta Bartók Vonósné­gyes. A turné főbb állomásai: Que­bec, Toronto, Vancouver, San Diego, Los Angeles, Oregon, Dallas és New Magyar zeneszerzői siker született a spanyolországi Montserrat verse­nyén: Pászti Miklós a Diatónia ’81 című kompozíciójával harmadik dí­jat nyert. ^ Szántó Tibor tipográfus műveiből rendeztek kiállítást Párizsban, a Ga­lerie D'Orsay-ban, a francia Europa­­pier cég és az NSZK-beli Eanders papírgyár rendezésében. * Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet indiai magyar festőművé­szek alkotásait — nagy sikerű buda pesti kiállításuk után — a Debrece­ni Református Kollégium mutatta Magyar—francia történészkollok­viumot tartottak Párizsban, a fran­cia tudományos kutatások központ - ja és a Magyar Tudományos Akadé­mia közös rendezésében. A kollok­vium tárgya: a vallási konfliktusok és a vallási szabadság a XVI—XVII. században. A magyar történészeket Makkai László, M. Balázs Éva, Ben­da Kálmán és Benczédi László kép­viselte. j. Karinthy Ferenc: Gellérthegyi ál­mok című színművét ismét bemutat­ták Párizsban. Budapesten tartott háromnapos szakértői értekezlet a WHO (Egész­ségügyi Világszervezet), és a nők fog­lalkozási ártalmaival kapcsolatos kér­déseket vitatták meg. * Az Elnöki Tanács Markos József (Alfonzé) színművésznek 70. szüle­tésnapja alkalmából, eredményes művészi munkásságának elismerése­ként, a Munka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta. * Renato Guttuso olasz festőmű­vésznek, a népek közötti megértés és a béke előmozdítása érdekében ki­fejtett munkája elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászló­rendjét adományozta. A kitüntetést dr. Szita János, hazánk római nagy­követe adta át a Magyar Akadémián rendezett ünnepségen. * Fekete Gyula írót, 60. születésnap­ja alkalmából, írói és publicisztikai tevékenysége elismeréséül az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Fekete Gyu­la a Győrffy Kollégiumban tanult, majd a felszabadulás után több lap szerkesztőjeként dolgozott. Irodalmi tevékenységéért 1953-ban és 1963- ban József Attila-díjat kapott. Je­lentős kritikai és publicisztikai te­vékenységet folytat. 1981 óta a Ma­gyar írók Szövetségének az alelnöke. * A montreali református egyház gondnoka, Kaskó Zoltán keresi Ébernhardt Istvánt, akivel az 1941— 43-as években együtt lakott a Po­zsonyi úti református egyház inter­­nátusában, a Tutaj u. 15. szám alatt. A közeljövőben esedékes magyaror­szági útja során szeretné meglátogat­ni. Kaskó Zoltánt a Reformátusok Lapja szerkesztősége útján lehet ér­tesíteni. A Mikroszkóp Színpadon a közelmúltban mutatták be 300. alkalommal a „Hogyan? Tovább!” című kabarét FOTO: WEBER LAJOS — MTI MAGYAR GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS BELGIUMBAN A belgiumi magyar grafikai kiállítás megnyitója: balról Püspök László, Tasnády T. Álmos, Crieckemans Hugó, Lacza Márta és Dékány Ágoston A belgiumi Turnhout város kul­­túrközpontjában január végén négy fiatal magyarországi grafikusmű­vész: Dékány Ágoston, Kovács Ta­más, Lacza Márta és Nagy Gábor munkáiból rendeztek kéthetes kiál­lítást. A grafikai bemutatót Püspök László, a brüsszeli magyar nagykö­vetség kulturális attaséja nyitotta meg. A kiállító művészeket és a be­mutatott műveket Crieckemans Hugó flamand műkritikus ismertette a megjelentek előtt. A megnyitón részt vett Lacza Márta és Dékány Ágoston grafikusművész is. A nagy látogatott­ságnak örvendő kiállításról több fla­mand napilap közölt méltató cikket. Tasnády T. Álmos (Turnhout) MŰVÉSZCSOPORTOK KÜLFÖLDÖN Az elkövetkező hónapokban Euró­pa több államában adnak műsoros esteket a Magyarok Világszövetsége szervezésében fellépő művészcsopor­tok. Április 16-án Salzburgban, áp­rilis 17-én Linzben ad műsort Antal Imre, Decsy Ágnes, ifjú Puskás Sán­dor, idősebb Puskás Sándor, vala­mint Szalai Antal és zenekara. Áp­rilis 23-án Hágában, április 24-én Brüsszelben lép fel Haumann Péter, Galambos Erzsi, Makláry László, Szalma Ferenc és Tordai Éva. Skan­dináviai turnén vesz részt április 22 és május 2. között Maros Gábor, Bencze Ilona. Koltai János és Káldi Nóra. Fellépéseik színhelye: Stock­holm (ápr. 24.), Eskilstuna (ápr. 25.), Göteborg (ápr. 26.), Olofström (ápr. 28.), Molmő (ápr. 29.), Kopphenhága (ápr. 30. és május 1.). Franciaország­ba május elején utazik művészcso­port. Tagjai: Kiss Mari, Gáti Oszkár, Andor Éva, Némethy Attila és Szal­ma Ferenc. Fellépéseik időpontja: május 7. (Bordeaux) és május 8. (Pá­rizs). Angliai fellépéssorozaton vesz részt Váradi Hédi, Cs. Németh Lajos, Piros Ildikó, Fekete Mária, Szegedi Molnár Géza és Zempléni Mária. Elő­adásaik színhelye: Bradford május 8-án, Manchester 9-én, Luton 13-án, Bristol 14-én. Croydon 15-én, Luton 16-án. A Német Szövetségi Köztársa­ságban megrendezett előadásokon Antal Imre, Ötvös Csilla, Marczis Demeter, Kovács Zsuzsa, Hídvégi Miklós és Váradi Katalin lép fel — május 14-én Kölnben, 15-én Essen­­ben és 16-án Frankfurtban. (P.) TÖBB ÉVSZÁZADOS MADONNA-SZOBROT TALÁLTAK Szenzációs műkincs bukkant fel az évszázadok homályából: egy fá­ból faragott barokk Mária-szobor. Egy horváthertelendi portán talál­tak rá, ahol az ólkerítés része volt. A körzeti állatorvos sertésoltás köz­ben figyelt fel a faragványra, ame­lyet azután átadtak Lengyeltóti Já­nosnak, a mozsgói honismereti kör vezetőjének. A finom művű szobrot hársfából faragták, magassága nyolcvan centi­méter, szélessége húsz centiméter, súlya pedig öt kilogramm. Eredeti­leg festve volt, minden bizonnyal korona díszítette az istenanya és gyermeke fejét, mégpedig arany vagy ezüst korona. A rejtélyes múltú, kalandos úton előkerült műtárgynak a mozsgói helytörténész a Zselici Madonna ne­vet adta. Lengyeltóti János gondos utánjárással próbálja kideríteni a madonna titkát. A török hódoltság idején kihalt zselici falvakat a XVIII. század első felében német telepes családokkal népesítették be. Elképzelhető, hogy a szobrot eredeti hazájukból hozták magukkal a telepesek, a madonna tehát legalább kétszázötven éves. De az is lehetséges, hogy a szobor már az újhazában — valamelyik zselici faluban — született és égy művészi tehetségű népi faragó mun­kája. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom