Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-11 / 10. szám
Thursday, March 11, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 15. oldaJ MAGYAR VÉRTANUK: AZ ELSŐ Több mint 120 éven dt 13 aradi vértanú nevét őrizlék az 1848—49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól szóló krónikák. Az újabb kutatások alapján a közelmúltban a televízió filmje állított emléket a 14. hősnek. Ivazinczk Lajos tábornoknak. Ám még mindig maradt az adósságból. Az aradi vértanuk sorából mindmáig hiányzott az első, báró Auffenberg Ormay Norbert, a honvédsereg vitéz ezredese. A MUNKÁCSI FOGOLY Báró Auffenberg Norbert császári és királyi hadnagy, a Leiningen gyalogezred tisztje, apja nyomdokain haladva, felségárulással vádolva, 20 évi várfogságra Ítéltetett és Munkács várába záratott. Auffenberg 1813-ban a csehországi Dobrcanovban született, cseh főnemesi családban. Édesapja, akit a lengyel szabadságmozgalom iránti rokonszenve miatt a kamarilla üldözött — ,, Kossuth Lajos későbbi visszaemlékezései szerint — . . ha az emlékezetem nem csal, a bécsi * kormány áldozatául is esett.” Auffenberg egy lengyel felkelés előkészítő bi. zottságában vett részt, de a szervezkedést elárulták', és őt 1847-ben bíróság elé állították, majd éli,télték. Az első felelős magyar minisztérium 1848-. április végén rendeletet hozott az ország váraiban . sínylődő politikai foglyok szabadonbocsátására. Munkács várában azonban a parancsnok nem akarta meghallani a szabadság harsonáit. A város lakossága hiába szólította fel küldöttség utján, hogy foglyait a szabadság nevében, a kor• mány réndeléte értelmében bocsássa el, ő felsőbb katonai utasítás hiányára hivatkozva a kérést megtagadta, és csak a futár utján kért bécsi jóváhagyás megérkezése után — 1848. május 2-án ZITA KIRÁLYNÉ TITKA (Folytatás a 6-ik oldalról) denesetre nagyobb jelentőségű, mint az a hiba, hogy nem maradtak sokáig Budapesten. Eddig ismeretlen adatok kerültek elő az összeomlás napjaiból is, amikor Károly a családjával az eckertsaui kastélyban tartózkodtak. V. György angol király Edward Strutt ezredessel levelet küldött neki, amelyben azt tanácsolta, hogy költözzön át Svájcba. György király ugyanis attól tartott, hogy kommunista forradalom tör ki és a kommunisták megölik Károlyt, éppen úgy, mint Miklós orosz cárt. Át is telepedtek Svájcba és onnan indult ki a kétszeri visszatérési kisérlet. Volt-e ebben szerepe Zitának? A jelek azt mutatják, hogy igen. Mégpedig a fivére, Sixtus herceg utján. Károly elsőizben 1921 tavaszán érkezett Magyarországra, hogy mint mondotta “átvegye uralkodó jogait.” Horthy Miklósnak négyszemközt azt mondotta, Sixtus herceg közvetítése révén tudja, hogy az európai külpolitikában akkor hangadó Briand francia miniszterelnöknek nincs kifogása ez ellen. Horthy rábeszélésére végül mégis visszatért Svájcba. Másodszor októberben érkezett a Dunántúlra. Onnan már Zitával együtt vonaton, fegyveres magyar csapatokkal indult Budapest felé. Horthy kormányzó, aki valaha a bécsi Burgban Ferenc József szárnysegédje volt, kényszerhelyzetre hivatkozva Károly csapataira lövetett és megakadályozta bevonulását Budapestre. Ezután vitték Károlyt Madeira szigetévé.‘Tény az, hogy az antant budapesti képviselői tiltakoztak a magyar kormánynál a vissza terepellen.. Az események során maga Briand azt tett annak eleget. Auffenberg tizenegyed magával szabadult. A városban napokig ünnepelték a hősöket, nevüket beíratták a Kaszinó emlékkönyvébe, majd segéllyel ellátva indították útnak őket. KOSSUTH BIZALMASA Báró Auffenberg Norbert fogsága idején megtanult magyarul. Rokonszenve — számos más külföldi szabadsághőshöz hasonlóan — oda vitte, ahol a szabadság zászlói lobogtak. A magyarországi eseményeken fellelkesedve nem tért vissza hazájába, hanem jelentkezett az újonnan alakuló magyar honvédseregbe. Rövidesen Kossuth titkára és hadsegéde lett, őrnagyi rendfokozattal. Az öregedő Kossuth igv emlékezett vissza Auffenberg Norbertre, aki időközben magyar nevet vett fel és a honvédseregben aranyosi Ormay Norbert néven vált ismeretessé: “Magasabb, közép, deli termet, szabályos kerek arc, virító egészséges arcszin, lángoló kék szem, tömött fekete haj és tömött szakáll, megnyerő mosoly orcáin, szemében szelíd jóság, törhetetlen határozottsággal párosulva. Szép ember volt, a férfikor javában, nem sokkal lehetett több 30 évesnél, midőn hazánkért harcolt és mártírhalált halt.” A VADÁSZOK EZREDESE 1848 őszén egy vadászezred szervezésével bízták meg. Ormay gyorsan és kitünően oldotta meg a feladatot. Ezrede nagyrészt lengyel önkéntesekből állt. Az Ormay-vadászok — a honvédsereg első ilyen alakulata — mindvégig részt vettek a szabadságharc csatáiban. Különösen kitűntek Tápióbicskénél és Isaszegnél. Egyébként bizalmával tüntette ki Ormayt. Az ő vadászai szolgáltatták a debreceni kormányépület állandó őrségét is. Ormay Norbert mindvégig e vadászezred parancsnoka maradt, és közben elnyerte az ezredesi rendfokozatot. így érte meg a szabadságban utolsó napjait, de ő maga a világosi fegyverleté telnél nem volt jelen. Amikor Görgey 1849. augusztus 12-én elhagyta Aradot, hogy másnap, i Rüdiger tábornokkal történt megállapodása szemondotta, nem adta beleegyézést arra, hogy Károly elfoglalja a magyar trónt. A kisantant képviselői szintén tiltakoztak. Ugyanakkor azonban Horthy maga is olyasmit mondott, hogy a románok tiltakozása nem volt er- íves, mivel Mária román királyné is tudott a tér "•]. Kérdés: félrevezette-e '//< fivére a királyt. Brook-Shepherd köntörfal; is nélkül vázolja fel az akkori helyzetet. Franc ország nem látta szívesen Olaszország nagyhatalmi szerepét és törekvéseit a Duna-medencében. Briand tehát nem-hivatalosan de a háttérből támogatta Károly visszatéséri tervét. Az volt az elgondolása, hogy ebben az esetben a csehekben csalódott, Szlovákia és a szerbekkel elégedetlen horvátok valamiféle konföderációra lépnek Magyarországgal és ezzel ellensúlyt teremt az olaszokkal szemben. Persze amikor a visszatérési kisérlet nem sikerült, egyszerűen letagadta a szerepét. Végeredményben tehát ha valóban Zita befolyásolta visszatérésre a királyt, nem a Habsburgok osztrák-magyar monarchiáját akarta visszaállítani. Azt pedig igazán nem lehet bűnéül felróni, hogy Magyarország államszövetségre lép a tőle elszakított Szlovákiával azaz Felvidékkel és az ugyancsak tőle elszakított Horvátországgal. Most 50 éve zajlott le az úgynevezett két királypuccs. Gondol-e rá Zita, hogy mi történt volna, ha sikerül. A történelem nem ismeri -ezt a szót: “ha”. Senki sem tudhatja mi történik, ha Károly vezetése alatt Magyarország és a Trianonban elcsatolt két országrész államszövetségben egyesül, ami további vonzássál is járhatott. De egy kérdésben nincsen “ha”: ilyen Magyarország nem áll be Hitler csatlósának és megtakarítja a második összeomlást, amelynek következményét ma is nyögi Magyarország népe. rint, a cári csapatok előtt letétesse a fegyvert, Ormay ügyei intézése végett Aradon maradt és itt értesült a fegyverletételt követő eseményekről. a mártírhalál Tiszta jellemét, katonás felfogását sértette, hogy a magyar honvédeket kiszolgáltatták az osztrákoknak, akik azzal is megszégyenítették a tiszteket, hogy a hadiszokásoktól eltérően kardjukat elvették. Ormay tiltakozni kívánt az eljárás ellen Haynaunál, aki időközben Aradra érkezett. Felöltötte díszes honvédezredesi egyenruháját, és minden akadály nélkül besétált az aradi várba. Magabiztos, tekintélyt sugárzó fellépése megbénította az őröket, és egyszerre csak ott állt Pokornv ezredes, Haynau hadsegéde előtt, akit korábbról ismert. A szobában tartózkodott még Hausstein őrnagy, a tábornagy szárnysegédje is. Ormay arra kérte Pokornyit, hogy haladéktalanul jelentse be Haynaunál. Pokorny — tudván, hogy Haynaut ismét fejgyörcsök gyötrik — le akarta beszélni Ormayt azzal, hogy inkább jöjjön holnap. Ormay azonban nem tágított, mire Pokorny beküldte Haynauhoz Hausstein őrnagyot, hogy jelentse be a látogatót. Kortárs irók szerint Haynau megkérdezte Haussteint • — Ki az az Ormay ezredes? — Kossuth volt hadsegédje és az 1. vadászezred parancsnoka. Haynau agya elborult, Kossuth nevének puszta említése is elég volt a dührohamhoz, és igy szólt a megrettent szárnysegédhez: — Ide figyeljen, őrnagy! Ha ez a nyomorult tiz percen belül nem fog lógni, magát tetszem felelőssé ! Takarodj ék! Perceken belül előkerültek a pribékek Uthyka főporkoláb és a Párma ezredből való hóhér átvették a gránátosok által megkötözött és összevert ezredest. Uthyka azt tanácsolta a még mindig remegő Haussteinnek, hogy a tiz perc letelte előtt jelentse Haynaunak a kivégzés megtörténtét, bár a procedura ennél mindenképpen tovább tart. Ormayt egy nála alacsonyabb bitóra kötözték és lábait rángatva kinozták halálra . . . A közelmúltban egy köteg elsárgult irás került elő a könyvtár mélyéről a császári seregek hadbirósági irataival és néhány szabadsághősünkre vonatkozó aktákkal. Közöttük találtuk meg báró Auffenberg Ormay Norbert Aradról, 1849. augusztus 21-ről keltezett kihallgatási jegyzőkönyvét is, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Auffenberg 21-én már az aradi vár rabja volt. (Nem kizárt tehát az a más forrásból eredő állítás sem, hogy még a világosi fegyverletétel előtt fogságba esett.) Ugyanakkor az is egyértelműen kiderült, hogy nem “tiz percen belül” végezték ki. Gyilkosai még egy rövid jegyzőkönyv felvételre is szorítottak időt. Az okmányt Auffenberg saját kezülek irta alá, sőt írásszakértő szerint valószínű, hogy az egészet maga irta. így vitathatatlan, hogy Auffenberg Ormay Norbert, a honvédsereg vitéz ezredese, a lengyelek ügyének is pártfogója, a cseh nemzet fia volt az első aradi vértanú, aki méltán megérdemli, hogy a többiekkel együtt tisztelegjünk emléke előtt. Udvari Gábor A MAGYAR NÉP REGULÁI MÁRCIUSRA A márciusi hó még akkor sem jó, ha zsákban viszik kérészül a határon, mert a hóesés ebben a hónapban ártalmas a veteményeknek. Március 12. ^ Gergely napja ritka, ha jó. Hideg, szeles, sokszor van hó. Március 18, 19» 21. JpN ■ Sándor, József, Benedek -,0' Zsákkal hozza meleget. \
