Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 42. szám

330 MAGYAR FÖLDMIVELÓ Ha a kisgazdának megadjuk az alkal­mat és lehetőséget arra, hogy úgy magának, mint családjának munkaerejét a mezőgazda- sági foglalkozás körében értékesíthesse: nem fog mozdulni. Oda köti a rög. A föld, mely nem az övé, de melyről tudja, hogy verej­téke neki hozza meg első sorban — a gyü­mölcsöt. Az igyekezet fokozódik, a gondos­ság izmosodik. És ez a kérdés egy más kérdésbe is kapcsolódik Megszünteti a munkáshiányt. Mert a gyermekek korán megizlelvén a mezőgazdasági munkát — nem fognak túl­ságos mérvben az ipari pályára, a gyárakba, a családok inasi szolgálatába tódulni. Nagy, mérhetlen jelentősége van tehát a jól gyökeresitett és vezetett földbérlet- szövetkezeteknek. E szövetkezeteknek kell megtörni a nagy birtokosok bizalmatlanságát is. És jóvátenni azt, amit a nagy bérlők ez irányban el kell ismerni — sokat rontottak. Az aradi vértanuk sírja. Az október hato- diki tragédia, mint ismeretes, két helyen játszódott le. Az aradi várban és a ma már emlékoszloppal megjelölt vesztőhelyen. A várban végeztek ki a tizen­három tábornok közöl Scweidel Józsefet, Lázár Vil­most, Dessewífy Arisztidet és Kiss Ernőt, a kik közül a két előbbinek sírhelye a mai napig nem volt pontosan megállapítható, miután a katonai hatóság soha sem engedte meg a kutatást s a két tábornok hamvainak keresését. Most fordulat történt a dolog­ban. Múlt nap délután ugyanis Barabás Béla egy egykori szemtanú segítségével az aradi vár sáncai­ban végzett kutatás után megtalálta azt a helyet, a hol Lázár és Schweidel nyugosznak. A két vértanú sírjának megtalálásáról Aradról a következőket írják: Barabás Béla Oláh Gyula nyugalmazott tanfelügyelő kíséretében járta be a sáncokat, a ki 1849 ben mint tizennégyéves gyermek egy órával a kivégzés után még látta a helyszínén a vértanuk kihűlt tetemét. A közhit eddig azt tar­totta, hogy a kivégzés a vár mikalakai kapujától balra, a vár sáncába vezető lejáró ut mellett történt. Ezzel szemben Oláh Gyula útmutatása alapján meg­állapították, hogy a kivégzés a lejáróuttól jobbra történt s ott a vár magas fala mellett ásták meg a katonák a közös sirt. A sírban még mindig ott nyu­gosznak Schweidel József és Lázár Vilmos hamvai. Oláh Gyula teljes pontossággal meg tudta mutatni azt a helyet, a hol a kivégzés után reggel hét órá­tól délután négy óráig a tábornokok holttestei fe­küdtek s ahol ma is egy domb árulja el a sirt, melybe a holttesteket elföldelték. Barabás Béla a falon megjelölte a helyet és az ásatások alkalmával itt fogják keresni első sorban a csontokat. A másik két agyonlőtt vértanú nem Aradon van eltemetve. Kiss Ernő Torontál vármegye Elemér községében a temető kápolnájában pihen, Dessewífy, Arisztidet a család elvitette Aradról és a család sírboltjában helyezte örök nyugalomra. Gazdasági tudósítók jelentése. A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések alapján a mező- gazdaság állapota október hó 15-ikén a követ­kező volt: Október hónap első felében enyhe, száraz idő­járás uralkodott, melyet az ország több vidékén kisebb-nagyobb helyi eső szakított meg. A kedvező enyhe őszi időjárás jó volt a termények betakarí­tására, valamint az őszi szántó-vető munkára. A talaj szükséges nedvessége a talajmivelő munkának ked­vező elvégzését, valamint az elvetett mag jó kelését segítette elő. A korai vetés szépen bokrosodik már most is. Az alföldi és erdélyrészi vármegyékben főleg a késői vetés helyenkint a szárazság miatt hiányosan kelt és esőt kíván. Az őszi repcevetés általában véve jól kelt. A tengeri túlnyomó részét már letörték és részben a kórót is levágták és belakaritották. A tengeri kedvező körülmények közt történt beérése a termés eredményének ujabbi fokozásához járult hozzá. A tengerivel az idén bevetett terület összesen 4,366.827 kát. holdra becsülhető. A gazdasági tudó­sítók legutóbbi becslése szerint országos átlagban kát. holdankint 9.67 mm. termés Ígérkezik, igy te­hát a várható országos termés mintegy 42.22 mil­lió métermázsára becsülhető. A múlt évben 37.07 millió métermázsa termett. A burgonya-termést kevés kivétellel fölszedték, betakarították és jórészt már el is vermelték. A szedés munkája leginkább a ma­gasabb hegyvidéken folyik még. A termés eredmé­nye a várakozásnak többnyire megfelel, a gumók általában elég nagyok, egészszégesek és a hozam is eléggé nagy. Csak a magasabb hegyi vidék termése és a hol a pajor nagyobb kárt okozott, ott gyen­gébb a termés. A burgonyával bevetett terület a folyó évben Magyarországon 1 024.543 kát. hold volt. A gazdasági tudósítók jelentéseiben a termést országos átlagban kát. holdankint 45.73 mm.-ra becsülik és az egész országban várható burgonyatermés mint­egy 46,85 millió mm.-ra becsülhető. Tavaly termett 37.95 millió m. A kerti veteményeket, a hüvelyese­ket és káposztát részint betakarítják, részint már betakarították. A kerti vélemények termése tulnyo- mólag kielégítő, a hüvelyesek és főleg a bab ter­mése helyenkint nem felel meg a várakozásnak. A káposzta kedvező enyhe őszi időjárás mellett jól fejlődvén, a nyári szárazság okozta elmaradottságát nagyobbrészt helyrepótolta, feje többnyire elég nagy és tömör. Már viszik is a piacra. A cukorrépa és takarmányrépa termése többnyire kielégítő, helyen­kint azonban nem érte el a kívánatos nagyságot, cukortartalma általában jó. A takarmányrépa termése azonban általáöan kedvezőbb a cukorrépa termésé­nél. A mesterséges takarmány, a rét és legelő ismét fejlődött több helyütt, habár csak igen szerényen, újabb sarju készítését és betakarítását tette lehetővé. A szőlő minőségére a jó idő sokfelé kedvezően hatott. A szüretelés igen változó, de tulnyomólag mennyiségre nézve gyenge eredményű. Több vidé­ken már be is fejezték A gyümölcsfák termését csak­nem mindenütt leszedték. A gyümölcstermés gyenge. Aránylag még a körte és a dió termése a legjobb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom