Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-11 / 10. szám

80 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — Az európai politikában az algecirasi értekezlet, úgy lát­szik, komoly fordulópontot fog képezni. A háborús vesze­delem ugyan jóformán elmúlott már, de más, nem kevésbbé, komoly események még várhatók. Olyanforma hangok hallatszanak, hogy a hármasszövetségnek végét jelenti ez a konferencia. — A szerb vámháboru megszűnt. Az osztrák-magyar kor­mány a szerb-bolgár unió kérdésében való erélyes fellépé­sével teljes sikert aratott. A szerb kormány legutolsó jegy­zékében késznek nyilatkozott az Ausztria-Magyarország által a vám-unióban követelt összes módozatokra, sőt ehhez még Bulgária is hozzájárult, bárha ezáltal a vám-unió csak papíron maradt fenn. Bulgária most arra törekszik, hogy Szerbiával egészen közönséges kereskedelmi szerződést kössön, abban a reményben, hogy ilyen Módon Ausztria- Magyarországhoz való viszonyán is javdhat. Tehát minden úgy történt, ahogy Ausztria-Magyarország akarta, de Szer­biában mindenki csodálkozva azt kérdi, hogy miért kellett ezt vámkonfliktusnak megelőznie, mely az országnak oly nagy károkat okozott ? — A német császár mint gazda. A schmolsini, hátsó pomerániai császári koronauradalomban jelenleg első Ízben történik a tudomány legújabb elvei szerint egy nagy mező- gazdasági üzemen tőzegláp termővé tétele. Az eddigi siker tényes. A körülbelül 2500 holdas nagybirtokon 1280 hold tőzeglápot 560 hold rétté, 500 hold legelővé és 220 hold szántófölddé alakítottak át. A schmolsini birtokon elért eredmények megmutatták, hogy a láplecsapolás legnehezebb föladata, a talajvíznek kellő mennyiségben való löntartása, vizlevezetés és öntözés utján minden időszakban sikerül­het. Ez természetesen csak nagy költséggel történhetett, de már most előrelátható, hogy kifogja fizetni magát. A gazda­ság célja — mint a rét és legelő nagy területei mutatják — az állathizlalás és állattenyésztés. 30 lovat, 320 darab szarvasmarhát és 250 darab sertést tartanak hizlalásra és ugyanannyit tenyésztésre. Az e téren követett elv, hogy az istállóban való tartása az állatoknak minél nagyobb mér­tékben, az év 190—195 napjára korlátoztatik. így lett a schmolsini birtok a német gazdák bucsujáró helye, akik ott többek közt a villamosságnak a mezőgazdaságban való alkalmazását is tanulmányozhatják. — Angliát szomjúság fenyegeti. A londoni meteorologiai társaságban érdekes előadást tartott Beütiey tanár, a tár­saság elnöke. Beutley azt fejtegette, hogy tekintettel Anglia folytonosan fejlődő óriási iparára és a nép mindig növekvő vízszükségletére, Angliának nem sokára egy nehéz kérdés­sel kell megküzdenie, tudniillik a majd jelenkező vízhiány megszüntetésével. Anglia talajvizeit az ipari célokra any- nyira kihasználták már, a természetes vizeket annyira fel­forgatták és kimerítették már és a vízálló talajfelületek, utcaburkolatok oly nagy terjedelműek, hogy ezek együtt­véve a közeljövőben oly feladatot fognak kitűzni az angol mérnökök és meteorologusok elé, a melynek megoldása szinte legyőzhetetlen nehézségekbe fog ütközni. — Népszámlálás Franciaországban. A minap népszám­lálás volt Franciaországban, hol ezúttal két királyt vehet­tek fel a köztársaság összeíró lajstromaiba : Edvárd angol királyt, ki ez idő szerint Párisban tartózkodik és Oszkár svéd királyt, ki Dél-Franciaországban időzik. FEJTÖRŐ. Betürejtvény. O i yhó áül ÁD Ezen »Betürejtvény« helyes megfejtését 1906. évi már­cius hó 18-ig kell a »Magyar Földraivelő« szerkesztőségébe (Szatmár-Németi, Viz-utca 17. sz.) beküldeni. E célra legal­kalmasabb egy 5 filléres levelező-lap, melyre több megfejtő is ráírhatja nevét. A helyes megfejtők között egy érdekes s tanulságos könyvet sorsolunk ki jutalmul. A »Magyar Földiuivelő« ez évi 8. számában megjelent »Betürejtvény« helyes megfejtése: „Édesanyám is volt nékem .. Megfejtették s beküldték : Deák József, Liska István, Lengyel Zsuzsánna, Kosztura Erzsébet, Liska Erzsébet, Pá- ricsi Bertalan, Nemes István, Gönczy Gábor és neje, Szú­nyog István, László, Anna, Mártha, Lovas Ferenc, János, Lajos, András, Sárközi Juliska, Sándor, Jóska, Pista, Horgas Pál, Sebők Anna, Károly, Szakmári János, N. Jeremiás, Ba­lázs József, Berti, Mádi István, Mádi József, Pál Bertalan, K. Pásztor Mariska, Séra Gáspár, Juliska, Anna, Szabó István és neje, Szabó Mária, Ferenc, Lipcsey Miklós, Juhász János, Ferenc, Viktor, Mariska, Viszokay Ferenc, Mihály, Anna. A jutalomkönyvet Mádi József községi biró (Nagy-Roz- vágy, Zemplén-m.) nyerte el. NEVESSÜBíK!!! Valódi egyformaság. Iskolából jön haza a kis csintalan gyerek s kérdi tőle az apja : — No, fiam Andris, hogy voltál az iskolában ? — Csak úgy, mint itthon, ott is megvertek. Okos válasz. Tanító: Mondd meg more melyiket becsülöd többre, a napot-e, vagy a holdat? More : A holdat. Tanító : És miért ? More: Mert nappal ugyis világos van. * Utolsó kívánság. Ügyész: Van-e még valami kívánsága a kivégzés előtt? Elitéit: Igenis van. Ha meghal anyósom, ne temes­sék mellém! A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJA. Ifjúsági egylet. Hogy nemzeti szinü kokárdát hor­danak igen szép, becsülésre való dolog. De ne feledje soha a magyar ifjúság, hogy csak akkor van annak a szép jel­vénynek igazi becse, ha olyan keblen diszlik, mely kebel­ben élénken él a kötelesség érzet, a haza iránt való nem csak fellángolt, de élő. tettekben nyilatkozó érzelem. — S. K. B—o. Ez is a mai időt jellemző kérdés. Hát igenis a törvény kötelezi a gyermeket arra, hogy ha az a szülő va­gyontalan, keresetképtelen — a gyermekei fizessék meg a kórházi költséget. De még más is kötelezi. A lelkiismeret, a hála, a szülei iránt tartozó kötelesség, a gyermeki szere­tet és még sok-sok minden. — Sohönborn. Erre levélben nem felelhetünk. Meg aztán csalódik ám, ha azt hiszi, hogy ez a változás bekövetkezik. Nem úgy megy ám az. Meglássa csak. De meg nincs is eszünk ágában se’. Cikkeit szívesen várjuk. — Olvasó. Mi sajnáljuk legjobban, hogy azt az új­ságot nem is láttuk. Nem küldöttek. A Keresztény Szövet­kezetek központjánál (VIII. Baros-u. 59.) Tessék utána kér­dezősködni. — O. István. Az a kérdés tart-e a község pos­tai kézbesítőt. Mert ha igen, akkor nem lehet kővetelnijkülön dijat, pláne 20 Aliiért, az nagyon sok. Ha a község a levél­hordót ezen kézbesítés fizetésére szedi, arra községképvise­leti határozat kell, A másik kérdést nem értjük. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom