Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-09-11 / 36. szám
290 MAGYAR FÖLDMIVELŐ alábbi adatok tüntetik fel: Sáros vármegye 1,166.984, Trencsén vármegye 941.773, Heves vármegye 850.044, Zemplén vármegye 711.330, Liptó 485.865, Torontál vármegye 435.513, Szabolcsvármegye 378.488. Nyitra vármegye 374. 143, Horvát Szlavonországokban: Li- ka-Krbava vármegye 146.480, Pozsega vármegye 98.598 korona. Kétszázezer koronánál nagyobb összegű károkat tüzesetektől az alábbi községek vagy városok szenvedtek: Heves vármegye Badony község 622.037 K Sáros » Balázsvágás » 408.110 » Zólyom Hermánd 321.000 » Zemplén » Nagymihály 317.000 » Liptó » L -Sz.-Miklós 305.564 » Sopron » Kismarton r. t. V. 253.059 » Komárom » Madar község 207.114 Trencsén » Zsolna » 206.170 » Árva » Polhora 200.194 » A GAZDA TANÁCSADÓJA. Ahhoz, hogy valaki a boritaladó kedvezményes tételét élvezhesse, nem szükséges, hogy a szöllőbirtoknak telekkönyvileg tulajdonosa legyen, mert hiszen a szőlőbirtok bérlője, vagy a birtok haszonélvezője szintén igényt tarthat a kedvezményes adótételre. Ha tehát a kérdéses ügyben a szőlőbirtok nincs is az illető nevén, nem lehet őt a kedvezmény alól kizárni. A szeszfőzdék vállalkozói csak az általuk termelt égetett szeszes italoknak nagybani eladásával foglalkozhatnak külön engedély nélkül; ha más honnan is beszereznek és eladnak szeszt, ezt már csak engedélyivel tehetik. Az e szabályba ütköző kihágás az 1699 : XXV. törv, 31. szakasza értelmében 2 K-tól 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. KIS GAZDA. Egy kisegítő takarmány. Az idei takarmányszükséghen föl kell etetnünk mindazon anyagokat, amely takarmányozásra egy- álatlában fölhasználható. Ilyen kisegítő takarmány a szőlőtörköly és most a szüret idején nem lesz kárbaveszett munka, a szőlötörköly föltakarmányo- _zásí módjairól is megemlékezni. A szőlőtörköly alkatrészei a kocsány, a bogyóhéj és a szőlőmag. Legtöbbet ér a szőlőmag, legkevesebbet a kocsány és ezért a kocsányi kiszokták rostálni a törkölyből. De mert az is tömi az állat gyomrát, az idén jó lesz benne hagyni. Etetni lehet frissen, kifőzve, besavanyítva és megszáritott állapotban. A három első féleséget célszerű szalmaszecskával keverve etetni, mert az állat igy jobban megrágja a szőlőmagot, a szárított szőlőtörköly pedig megdarálva étetendő. Minden állat megeszi, de a sertés csak kocsánymentes állapotban. A friss törkölyből egy kinőtt marhával 21/at juhval 1, sertéssel 1/2 kiló étethető. A kifőzött törköly kedvesebb tápanyagot tartalmaz, de sokkal kevesebb benne a borkősav is és igy abból 2—3-szor annyi étethető, mint a friss törkölyből. Kicsinyben úgy savanyítjuk mint a káposztát, nagymenyiségben kifalazott vagy falazatlan vermekbe, erősen begázoltatjuk és erősen leföldeljük hogy levegő ne jusson hozzá. A földet természetesen nem magára a törkölyre, hanem szalma vagy más gazdatakaróra hányatjuk, A kiszárítás úgy történik, hogy a törkölyt vasvillával lehetőleg szétszaggatva és meglazítva, szel- lős helyen csak jó időben sikerül. A kiszárított törköly, megdarált vagy őrölt állapotban sokkal jobb takarmány a savanyítottnál mert a savanyodást előidéző erjedéskor, a törköly táplálóanyagainak jelentékeny része kárba vesz. A házilag száritolt törköly sokkal táplálóbb mint a kereskedelemben árusított, mert az utóbbit mesterségesen, magas hőfoknál szárítják és ez nagyon csökkenti a fehérjeanyagok emészthetőségét. 2V. l. Hogyan kell eltenni télire a csalamádét? A zsombolyai eljárás szerint elrakható a csalamádé oly módon, hogy a földszinén kezdenek Írja a Néplap egy 4 — 6 méter széles, tetszés szerinti hosszúságú kazlat, melynek fenekébe száraz izéket vagy szalmát raknak, a zöld csalamádé azután rendes módon kazaloztatik és amidőn a kazal négy méter magas, tetejét kevés szalmával befedik és amint az összerakott takarmány annyira felmelegedik, hogy belenyúlva melegségét kézzel nem bírjuk elviselni, 30—40 cm. földréteget rakunk a tetejére. A leföl- delés olyan módon történhet, hogy a kazal mellé üres szekeret állítanak, erre deszkákat raknak és a földet egy munkás a bedeszkázott szekérre, egy másik pedig innen a kazalra dobja. Előbb a földnek felét rakjuk a kazalra és ha néhány nap múlva az leülepedett, feldobjuk rá a többi földet is úgy, hogy a felülete domború legyen és az esővíz könnyen lefolyhasson róla. A zsombolyai eljárással nemcsak a csalamádét, hanem más takarmányt is eltehetünk télre, amelyet zölden már nem etethetünk fél és az őszi esőzések miatt szénává nem száríthatunk. A dinnyéből való lekvárkészités. Megjegyzem, hogy csak a piros dinnyéből lehet jó lekvárt főzni, minthogy a fehér kemény természetű lévén, sohasem fő szét. A lekvárkészitás imigyen történik : A dinnye ketté vágatván, a mag kiszedetik, a húsát pedig jó nagy tálban szétmarczangolni, s úgy kell az üstre feldönteni. Addig kell főzni, mig csak olyan kemény nem lesz, mint jól kifőzött szilvalekvár. Szeretném, ha figyelembe vennék tanácsomat; bizonyosan mondom, senki sem fog csalódni, mert a piros bélü dinnyéből igen finom lekvár készül. Semmiféle fűszer sem kell hozzá, mert már természeténél fogva édes és Ízletes. Mindezt gyakorlat után állítom. Egy gazda. A dió eltartása. Mindenekelőtt megkivántatik. hogy az eltartásra szánt dió teljesen érett legyen, miért is addig kell azt a fán hagyni, mig vagy magától vagy rázásra lepotyog s a hüvelyéből önként kiválik. Mikor ez az időpont elérkezik, előveszünk egy hordót, vagy deszka ládát, annak az alját megtöltjük 3—5 centiméter vastagságú tiszta és egészen száraz homokkal, arra egy rend diót lerakunk, ho-
