Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-09-11 / 36. szám

290 MAGYAR FÖLDMIVELŐ alábbi adatok tüntetik fel: Sáros vármegye 1,166.984, Trencsén vármegye 941.773, Heves vármegye 850.044, Zemplén vármegye 711.330, Liptó 485.865, Torontál vármegye 435.513, Szabolcsvármegye 378.488. Nyitra vármegye 374. 143, Horvát Szlavonországokban: Li- ka-Krbava vármegye 146.480, Pozsega vármegye 98.598 korona. Kétszázezer koronánál nagyobb összegű káro­kat tüzesetektől az alábbi községek vagy városok szenvedtek: Heves vármegye Badony község 622.037 K Sáros » Balázsvágás » 408.110 » Zólyom Hermánd 321.000 » Zemplén » Nagymihály 317.000 » Liptó » L -Sz.-Miklós 305.564 » Sopron » Kismarton r. t. V. 253.059 » Komárom » Madar község 207.114 Trencsén » Zsolna » 206.170 » Árva » Polhora 200.194 » A GAZDA TANÁCSADÓJA. Ahhoz, hogy valaki a boritaladó kedvez­ményes tételét élvezhesse, nem szükséges, hogy a szöllőbirtoknak telekkönyvileg tulajdonosa legyen, mert hiszen a szőlőbirtok bérlője, vagy a birtok ha­szonélvezője szintén igényt tarthat a kedvezményes adótételre. Ha tehát a kérdéses ügyben a szőlőbir­tok nincs is az illető nevén, nem lehet őt a ked­vezmény alól kizárni. A szeszfőzdék vállalkozói csak az általuk termelt égetett szeszes italoknak nagybani eladásá­val foglalkozhatnak külön engedély nélkül; ha más honnan is beszereznek és eladnak szeszt, ezt már csak engedélyivel tehetik. Az e szabályba ütköző kihágás az 1699 : XXV. törv, 31. szakasza értelmében 2 K-tól 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. KIS GAZDA. Egy kisegítő takarmány. Az idei takarmányszükséghen föl kell etetnünk mindazon anyagokat, amely takarmányozásra egy- álatlában fölhasználható. Ilyen kisegítő takarmány a szőlőtörköly és most a szüret idején nem lesz kárbaveszett munka, a szőlötörköly föltakarmányo- _zásí módjairól is megemlékezni. A szőlőtörköly alkatrészei a kocsány, a bogyó­héj és a szőlőmag. Legtöbbet ér a szőlőmag, legke­vesebbet a kocsány és ezért a kocsányi kiszokták rostálni a törkölyből. De mert az is tömi az állat gyomrát, az idén jó lesz benne hagyni. Etetni lehet frissen, kifőzve, besavanyítva és megszáritott állapotban. A három első féleséget cél­szerű szalmaszecskával keverve etetni, mert az ál­lat igy jobban megrágja a szőlőmagot, a szárított szőlőtörköly pedig megdarálva étetendő. Minden állat megeszi, de a sertés csak kocsánymentes álla­potban. A friss törkölyből egy kinőtt marhával 21/at juhval 1, sertéssel 1/2 kiló étethető. A kifőzött törköly kedvesebb tápanyagot tartal­maz, de sokkal kevesebb benne a borkősav is és igy abból 2—3-szor annyi étethető, mint a friss tör­kölyből. Kicsinyben úgy savanyítjuk mint a káposztát, nagymenyiségben kifalazott vagy falazatlan ver­mekbe, erősen begázoltatjuk és erősen leföldeljük hogy levegő ne jusson hozzá. A földet természe­tesen nem magára a törkölyre, hanem szalma vagy más gazdatakaróra hányatjuk, A kiszárítás úgy történik, hogy a törkölyt vas­villával lehetőleg szétszaggatva és meglazítva, szel- lős helyen csak jó időben sikerül. A kiszárított tör­köly, megdarált vagy őrölt állapotban sokkal jobb takarmány a savanyítottnál mert a savanyodást elő­idéző erjedéskor, a törköly táplálóanyagainak je­lentékeny része kárba vesz. A házilag száritolt tör­köly sokkal táplálóbb mint a kereskedelemben áru­sított, mert az utóbbit mesterségesen, magas hőfok­nál szárítják és ez nagyon csökkenti a fehérjeanya­gok emészthetőségét. 2V. l. Hogyan kell eltenni télire a csalamádét? A zsombolyai eljárás szerint elrakható a csalamádé oly módon, hogy a földszinén kezdenek Írja a Nép­lap egy 4 — 6 méter széles, tetszés szerinti hosszú­ságú kazlat, melynek fenekébe száraz izéket vagy szalmát raknak, a zöld csalamádé azután rendes módon kazaloztatik és amidőn a kazal négy méter magas, tetejét kevés szalmával befedik és amint az összerakott takarmány annyira felmelegedik, hogy belenyúlva melegségét kézzel nem bírjuk elviselni, 30—40 cm. földréteget rakunk a tetejére. A leföl- delés olyan módon történhet, hogy a kazal mellé üres szekeret állítanak, erre deszkákat raknak és a földet egy munkás a bedeszkázott szekérre, egy másik pedig innen a kazalra dobja. Előbb a földnek felét rakjuk a kazalra és ha néhány nap múlva az leülepedett, feldobjuk rá a többi földet is úgy, hogy a felülete domború legyen és az esővíz könnyen lefolyhasson róla. A zsombolyai eljárással nemcsak a csalamádét, hanem más takarmányt is eltehetünk télre, amelyet zölden már nem etethetünk fél és az őszi esőzések miatt szénává nem száríthatunk. A dinnyéből való lekvárkészités. Megjegy­zem, hogy csak a piros dinnyéből lehet jó lekvárt főzni, minthogy a fehér kemény természetű lévén, sohasem fő szét. A lekvárkészitás imigyen történik : A dinnye ketté vágatván, a mag kiszedetik, a húsát pedig jó nagy tálban szétmarczangolni, s úgy kell az üstre feldönteni. Addig kell főzni, mig csak olyan kemény nem lesz, mint jól kifőzött szilvalek­vár. Szeretném, ha figyelembe vennék tanácsomat; bizonyosan mondom, senki sem fog csalódni, mert a piros bélü dinnyéből igen finom lekvár készül. Semmiféle fűszer sem kell hozzá, mert már termé­szeténél fogva édes és Ízletes. Mindezt gyakorlat után állítom. Egy gazda. A dió eltartása. Mindenekelőtt megkivántatik. hogy az eltartásra szánt dió teljesen érett legyen, miért is addig kell azt a fán hagyni, mig vagy ma­gától vagy rázásra lepotyog s a hüvelyéből önként kiválik. Mikor ez az időpont elérkezik, előveszünk egy hordót, vagy deszka ládát, annak az alját meg­töltjük 3—5 centiméter vastagságú tiszta és egészen száraz homokkal, arra egy rend diót lerakunk, ho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom