Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - B) Intézet-alapítások, átszervezések
tárt mennyiségét és a geológiai kutatások állása szerint még remélhető mennyiséget. Az áttekintés után azt rögzítette az előterjesztés, hogy: „Kőszénből, nyersolajból és vasból, valamint színesfémekből kersztmetszetünk szük. A színesfémek pótlására sok kilátásunk nincs." Felvázolták a kutatási terveket és a kutatásban résztvevő intézmények munkájának koordinálására szükségesnek tartottak egy földtani és bányászati kutatási központ felállítását, amelynek irányítása alá kerülne a Földtani Intézet, az „Egyesített Geofizikai Intézet" (Geofizikai Intézet, Földrengéstani Intézet, a Meteorológiai Intézet földmágnességgel foglalkozó része), továbbá a Kutatási és Mélyfúrási Nemzeti Vállalat, amelyet „a jelenlegi ipari szektorok (Szénbányászati Ipari Igazgatóság, Ércbányászati N. V., MAORT Rt.) egyes részeihez kapcsolt kutatócsoportokból" javasoltak felállítani. Szükségesnek tartották a Földtani Intézet létszámát megduplázni, a Geofizikai Intézet létszámát 8 főről 32-re emelni. A Pártkollégium reagálása jól tükrözi a gazdaságpolitika fő törekvését és annak voluntarista voltát. Elvben elfogadta az előterjesztést. De szükségesnek tartotta az „igazi súlypontok" kialakítását. „A valószínű súlypontok: a) vasérc, b) mangán, c) komlói szén. A mecseki vasérc kérdése elsőnek megoldandó. Erre helyes (!) és teljes apparátussal kell rámenni: és a sikeres munkát magas jutalmakban kell részesíteni. A vasérc-kérdésre a bauxit vonalon is rá kell menni. Nem szabad belenyugodnunk abba, hogy nincsen színes fémünk." 1 5 A Pártkollégium a Földtani és Bányászati Kutatási Központ felállítására vonatkozó javaslatot elfogadta. Május 28-án foglalkozott a Pártkollégium „A honvédség és a tudományos élet együttműködésének időszaki kérdéseivel." Ennek keretében felmerült egy finommechanikai és optikai kutatóintézet felállításának a terve, illetve egy híradástechnikai intézet megszervezése. Figyelemre méltó a Pártkollégium álláspontja: „A Finommechanikai és az Optikai Kutatóintézet céljaira ne létesítsünk külön intézetet, hanem a Gamma vagy a MOM keretében épüljön ki." „Hasonlóképpen egyelőre a Híradástechnikai Intézet se legyen külön intézet, hanem vagy a Postakísérleti Intézet, vagy az Egyesült Izzó laboratóriumának vagy mind a kettőnek személyzete, felszerelése és tematikája egészítendő ki megfelelően." Feltételezhető, hogy a pártkollégiumi állásfoglalás kialakításához hozzájárult az a feljegyzés is, amit az MTT munkatársai készítettek Bíró Ferenccel, Rákosi Mátyás testvérével, a csepeli Weiss Manfréd Müvek vezérigazgatójával folytatott megbeszélésükről, 1 7 és eljuttattak Gerő Ernőhöz. Erdős Tamás, Soós Leventéné és Magisztrák Károly (az MTT Személyzeti Osztályának munkatársa) felkeresték Bíró Ferencet és megkérdezték véleményét „a műszaki káderhelyzetről és a műszaki tudományos szervezeti kérdésekről". Bíró Ferenc véleményéből idézzük az alábbiakat: „Túlságosan sok olyan szerv működik, mind tudományos, mind szervezési vonalon, amelyekre még egyelőre nincs szükség. Mind a tudományos intézetek, mind a szervezési apparátus túlméretezett és ennek következtében elvonja a termeléstől a jó kádereket. A tudományos intézetek felállítási terve nincs összehangolva a termelés szükségleteivel. Pl. összesen egy elektróda gyárunk van és most a Vaskutató Intézetben állítanak (fel) egy elektróda-osztályt ahelyett, hogy a gyár mellett állítanának fel egy elektróda laboratóriumot." „A kutatóintézetek olyan problémával foglalkoznak, amelyekre csak évek múlva lesz szükség és nem foglalkoznak a termelésből adódó égető kérdések megoldásával." Szerinte: „Sok kisebb kutatóintézet helyett 3-4 nagy intézetet kellene szervezni, amelyek egy-egy nagyüzem mellett működnének és szorosabb kapcsolatban lennének a termeléssel." Bíró Ferenc véleményének feltételezett hatását a pártkollégiumi állásfoglalás kialakítására alátámasz122
