Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - B) Intézet-alapítások, átszervezések
tani látszik az a körülmény, hogy a május 24-én kelt feljegyzést a pártkollégiumi ülés napján kapta vissza Alexits György Gerő Ernőtől, Gerő ceruzával ráírt alábbi szövegével: „Alexits elvtárs! Bíró megjegyzésében van sok helyes dolog, amit hasznosítanunk kell. V/28. Gerő." Ugyanezen az ülésen fogadták el a Cukoripari Kutatóintézet és a Szeszipari Kutatóintézet felállítására vonatkozó javaslatot. 1 8 Alexits György terjesztette elő az intézetfejlesztési előtervekben gyakran szereplő Alkalmazott Matematikai Intézet létrehozására vonatkozó elgondolást. 1 9 Az egyoldalas előterjesztés hivatkozik arra, hogy „a Pártban már többször szó volt" az Intézet felállításáról „Gerő elvtárs is említette az MTT megnyitó ülésén tartott beszédében". Két funkciótjelölt meg: 1. Az ipari termelés közvetlen segítése új eljárások matematikai részének kidolgozása révén. 2. A termelés közvetett segítése fizikai, fizikális kémiai, statisztikai, közgazdasági, stb. kérdések matematikai részének megfelelő megoldásával." A javaslat lényege: „Az MTT állítsa fel az Alkalmazott Matematikai Intézetet a Műegyetem területén, de saját intézetként." Ez lett volna az első - előzmények nélküli önálló, az MTT alapította intézet. Az intézetben hat osztály felállítását javasolták, közülük négy esetében a vezetőre vonatkozó személyi elképzeléssel együtt. I. Numerikus számítás és szerkesztési módszerek osztálya. Vezető: Hajós György. II. Mechanikai és szilárdságtani számítások osztálya. Vezető: Egerváry Jenő. III. Biztosítás-matematikai osztály. Vezető: Vincze István. IV. Matematikai statisztikai és valószínűségszámítási osztály. Vezető: Rényi Alfréd. V. Kémiai és termodinamikai számítási osztály. VI. Elektrotechnikai számítások osztálya. Az intézet igazgatójául Egerváry Jenőt javasolták. A Pártkollégium a javaslatot megjegyzés nélkül elfogadta. Az intézetről szóló minisztertanácsi határozat nehezen született meg. Fenyő István, a Természettudományi Szakosztály munkatársa augusztus 13-án levélben sürgette Szabolcsi Miklós VKM osztályvezetőt, hogy küldjék meg a rendelettervezetet. „Tekintettel arra, hogy az intézet már működik, sőt a magunk részéről már pénzt is utalványoztunk a részére, annál inkább sürgősebb lenne a rendelettervezet elkészítése." 2 0 Ekkor még csak egy intézeti kezdeményről lehet beszélni, az 1949 októberére kiutalt összeg az „Alkalmazott Matematikai Intézet fenntartási céljaira" összesen 6500 Ft volt, amiben három osztályvezető (á 500 Ft), gépírónő, altiszt, külső szakértők díjazása szerepelt. 21 Ennek a sürgetésnek egyelőre nem lett eredménye, mert október 5-én újabb sürgető levelet írt mostmár Szántó György főosztályvezetőnek, felpanaszolva, hogy nem intézkedtek: „Az Elvtársak nem hogy ennek a kb. háromhónapos kérésünknek nem tettek eleget, de a Magyar Tudományos Tanács Titkárságát még méltónak sem találták arra, hogy ezen többszöri felszólításunkra egyáltalán válaszoljanak... Amennyiben az Elvtársak mostmár a legközelebbi napokban ezeket az ügyeket nem tudnák elintézni, kénytelen leszek erről a felsőbb hatóságoknak jelentést tenni."- Ez a fenyegetőzés sem járt eredménnyel. Végül október 19-én Fenyő küldte meg a VKM-nek a rendelettervezetet, kérve, hogy a végleges szöveget kiadás előtt mutassák be.- Ez sem gyorsította fel az ügyintézést. Az intézet létesítéséről a minisztertanácsi határozat csak 1950-ben született meg. A Pártkollégium az intézetalapításokat illetően egyes korábban hozott döntései felülvizsgálatára is rákényszerült. Július 16-án állást foglalt ipari kutatóintézetek összevonásáról. Az intézeteket április 18-án hozták létre. Az összevonást az előterjesztés 2 4 azzal indokolta, hogy az intézetek, laboratóriumok felállítása „a túlságos elaprózás jegyében történt." A kisméretű intézetek nem tudnak eredményes kutatómunkát kifejteni. A sok kis önálló intézet viszonylag magas rezsivel működik. Az előterjesztés javasolta, hogy a 123
