Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
AZ ÉLETRAJZI REGÉNY KELETKEZÉSE (JÓKAI MÓR ÉLETE ÉS KORA ) A Jókai Mór élete és kora keletkezésének és kialakulásának körülményeiről több forrás tudósít. Munka közben több ízben nyilatkozott az író, munkája körülményeiről részletesen beszámol élettársa, a mű kialakulásának lépcsőfokozatairól az író kiadója, Révai Mór János közöl érdekes adalékokat. A különböző források nagyjában-egészében összhangban vannak egymással, de néhány ponton eltérően tudósítanak a mű kialakulásának egyes mozzanatairól. Az életrajz-regény megírása gondolatának kialakulását a visszaemlékezések egybehangzóan Jókai halála utáni napokra helyezik. Mikszáth Kálmánné a Vasárnapi Újság Jókai-nekrológja keletkezésének szuggesztív felelevenítése után a következőket írja: »Nagy Miklós a délelőtt folyamán többször eljött, de be nem engedtem őt a dolgozószobába, nehogy az uram háborgatva legyen. Mikor éppen befejezte, jött Révai Mór látogatóba. Kálmán a cikket felolvasta Révainak és panaszkodott, hogy milyen nehezen ment az írás eleinte, de most már annyira belejött, hogy sajnálja, hogy vége van, köteteket szeretne Jókairól írni. Ekkor Révai szeme felcsillant, és azt mondta, hogy írja meg neki Jókai életét. így még Jókai el sem volt temetve, már befejezett dolog lett, hogy Kálmán megírja Jókai életrajzát.* 1 Révai Mór bár kissé bőbeszédűen, de hasonlóan nyilatkozott visszaemlékezésében: »Jókai Mórt elszólította a halál és azok között az intézkedések között, amelyekkel társaságunk Jókai Mór iránti kegyeletének kifejezést akart adni, a legelső az volt, hogy gondoskodjunk hozzá méltó életrajzának megírásáról. Tudtuk, hogy ezzel igen nehéz feledatot veszünk magunkra, hiszen egész irodalmunkban az életrajz volt az a műfaj, amelyet legkevésbé kultiváltak íróink. Jóformán egyetlen irodalmi életrajzunk volt: Gyulai Pálnak Vörösmarty-életrajza. Nem volt akkoriban Deáknak, Kossuthnak, Széchenyinek, Petőfinek méltó életrajza. Éreztük annak a nehézségét, hogy egy körünkből alig távozott nagy ember életrajza azon frissiben megírassék, de nem akartuk, hogy Jókai is imént megnevezett nagyjaink sorsára jusson, akikről még ma sem szól hozzájuk méltó életrajzi munka. Mikor a Jókai-életrajz tervét koncipiáltam, Mikszáth Kálmánra gondoltam elsősorban. Amióta Macaulay-val, Carlyle-lal megismerkedett, mindig arról ábrándozott, hogy ilyen biográfiai munkát szeretne írni, mert hiszi, hogy az neki 1. Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései 1922. kiad. 199.; 1957. kiad. 268.
