Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

152 sárkányfogból áll. E címer van befalazva a vár főépületének kapuja fölött is. A Magura egyik kies völgyében van egy gyülevész mocsár tavacska a „Pokoltó", melynek a néphit szerint feneke nincs és egyenes összeköttetésben áll a völgysíkon levő ter­jedelmesebb újlaki tóval, s vizét a nép fürdőnek használja...« P. Szathmáry Károly közleménye és Mikszáth vártörténete között az össze­függést a fenti szöveg dőlt szedéssel való kiemelése meggyőzően bizonyítja, a két kerek történetté formált adoma pedig jelzi azt a módszert is, amellyel Mikszáth az ifjúságnak szóló írását megkísérelte olvasmányossá és élményszerűvé tenni. A felvidéki vártörténet forrása (Krasznahorka ) Mikszáth forrása a Nagy Miklós szerkesztette »Magyarország képekben« c. honismertető album II. kötetében található, név aláírás nélkül közölt »Gömör megyei képek« című értekezés IX. fejezete, a »Krasznahorka« című cikk-rész lehetett. Az alábbiakban közöljük a leírás szövegét és kurzív szedéssel jelöljük azt a szöveget, amelyet Mikszáth átemelt a maga írásába. »Krasznahorka Gömör megyében, közel Rozsnyóhoz, kies völgy közepette magánosan felnyúló, mészkősziklás hegyen épült vár. Neve tót származású, s előbb csak a regényes hegynek vala tulajdona; az azon épített vár, az elnevezésnél későbbi levén, nevét is hihetőleg attól kölcsönözte. A vár keletkezéséről bizonyos adataink nincsenek. Timon történetíró e vár eredetét is, az e környéken létezett hét vár alapítójának, Bubek Mátyásnak tulaj­donítja. A nép pedig Krasznahorka keletkezését ilyképpen regéli: Krasznahorkától egy órányi távolságú Somhegyen midőn a régi időben egy juhász nyáját legelteté, egy egér­lyukat felhányva, nagy rakás aranyat talált. Egy nagy sajtgomolyát készített, s a talált kincsnek egy részét abba rejtvén, az e tájra vadászni jött királynak, IV. Bélának azt ajándokul nyújtó, ki is a juhász kérésére megengedte, hogy megszaporodott juhai számára, ott, hol neki tetszik, hét juhakolt építhessen — a hét juhakol helyett csakhamar hét vár emelkedett s nem messze levő hegyen, ú. m. Krasznahorka, Toma, Szádvár, Csetnek, Pelsőc, Berzéte és Solyomkő, s ezen juhász vala ősapjuk a hatalmas Bebek-, másképpen Bubekeknek. - Az első várat a véletlen szerencse emlékére a Somhegyen akará építtetni, de hasztalan volt igyekezete, mert ami nappal fölépült, azt éjjel valami láthatatlan kezek, a regényes dombra, Krasznahorkára tették át. — Ezzel végződik a rege. Krasznahorkát három századon át a Bubek, vagy későbbi elnevezés szerint a Bebek-család bírván, ezen nagy időköz alatt sok mindenféle események színhelye

Next

/
Oldalképek
Tartalom