Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

153 vala. A csehek által elfoglaltatott s húsz évi birtoklás után, 1461-ben jött vissza az akkori birtokos, Bebek István kezére. A Ferdinánd és Zápolya közötti koronaharc idejében Krasznahorka Bebek Ferenc birtokában vala. Bebeket I. Ferdinándtól elpártolásaért az 1556-iki országgyűlés számadásra hívta fel, ki azonban ott meg nem jelenvén, ót, mint országháborítót száműzésre ítélte, mely ítélet végrehajtására Pukhaim és Detrik vezérek lettek kiküldve négyezer gyalog, hatszáz nehéz lovas, ugyanannyi könnyű lovas, nem csekély ágyuk és más hadi esz­közökkel. Ezek útjokba ejtve, előbb Tarkő, Újvár és Nagyida várait vették be s azután mentek Krasznahorka ellen, hol Bebek Ferenc háromezer emberével várt rájok a csata elfogadására. Kisasszony előtti vasárnap 1556-ban a várbeliek kitörtek az ostromlókra, a német lovasság vitézül viselte magát s többször visszaverte a megtámadást, mindazonáltal a gyalogság által nem kellőleg segítve, megveszté a csatát, s futásnak eredtek Bebek kevés szünet után űzőbe vette őket s Rozsnyóig keményen ágyúztatta. A futamlók a bekövetkezett éjt Rozsnyón töltötték s más­nap, hogy könnyebben futhassanak, ágyúikat s egyéb hadi készleteiket egy völgyben hagyták — Lőcse felé vett útjokban, mikre nyolc nap múlva akadtak a Bebek szol­gálatában levő törökök s azokat Krasznahorkára szállíták Nemsokára ezután elhagyta Bebek Ferenc Krasznahorkát s Izabellához húzódott Erdélybe; itt azonban a neki ígért főméltóság helyett erőszakos halálát lelte. Fiának, Györgynek, kiengesztelését a királlyal, valamint az ifjú Zápolyának Maximilián elleni serkentgetéseit különféle esetek kísérték, s ezutóbbinak következménye lőn, miszerint Svendi Lázár a Bebek-féle birtokokat elfoglalván, Krasznahorka is a koronához csatoltatott. Ez időben Szádvárát Bebek György neje Patócsy Zsófia védelmezte, s azt addig oltalmazta, míg a falak rakásra nem düledeztek. Kevéssel ez után elhalt György Erdélyben, három leányt hagyván maga után, s vele eltűn a Bebek nevezet. Az 1575-ik évben Krasznahorkán már Andrássy Pétert, mint várkapitányt találjuk, ki is azon időben Erdélynek leggazdagabb nagyja, a vesztes Békésy Gáspár pártján Báthory István ellen harcolván, s mint olyan az utóbbitól száműzetve bir­tokaitól is megfosztatott. A vitézségéről ismeretes Andrássy Péter ekkor Magyarország­ba jővén, Rudolf király által az érdeklett várkapitánysággal bízatott meg míg 1585­ben Krasznahorka az ahhoz tartozó jövedelmekkel neki oly feltételek mellett ada­tott át, hogy mihelyt 150 jobbágyot magában foglaló jószág máshol kimutattatik, akkor Krasznahorka ahelyett tőle vissza fog vétetni. — Ily cím alatt bírta Andrássy Péter és fia Mátyás (I-ső) Krasznahorka várát sok év lefolyása alatt, míglen 1642­ben unokájának, (Il-ik) Mátyásnak, a királyi adomány mellett biztosíttatott. Csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom