Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

1 Ld. 1705. sz. 2 Ld. 1313. sz. 3 Ld. 1695/4. 4 Ld. 1513/9. 5 Ld. 1643. sz. 1707. FÜLEP LAJOS - LŐRINCZ ERNŐNEK Z[engő]V[árkony,] 1944. XI. 18. Kedves Barátom, nagyon-nagyon örültem levelének, tehát él és otthon van! (Mert behívása miatt aggódtam.) Sajnos, most örülni csak rövidet lehet, arra gondolva, hogy mire az a levél ideért, vagy ez odaér, vagy a válasz ideér... Ezért megismétlem kérésem, írjon, ha csak egy sort is, amíg teheti s lehet. Mert a posta, kérdés, meddig járhat. Legalább addig hadd tudjak Magáról. Hát bizony mindenem feldúlásától s elveszésétől tartok. Minden megtörténhet. Két vonal közé kerülhetünk, porrá lőhetnek, égethetnek. De azt ne éljem túl! Az életemmel már nem törődöm, bár nem tudom, élt-e valaha, aki így tudott gyönyörködni a szépben. De még nagyon sok van, amit el kellene mondanom. Most különösen az az érzésem, hogy, bár mindig, kezdettől, világosan láttam a történeti konstellációt, most kellő élességgel tudnám beleiktatni ezt a jelent a teljes történeti perspektívába. Azt hiszem, látom a végső motívumokat. Talán kár volna ezért a látásért. Az Abonyba küldött pénz két napja visszajött, - de csak reklamálásra! Hogy mért nem kézbesítették, holott IX. 30-án adtam fel, nem értem. Hisz abban az időben, úgy tudom, még ott volt. Szeretettel Fülep Lajos MTAK Kézirattár Ms 5691/33. Kézírás zárt postai levelezőlapon. Címzés: Tekintetes Lőrincz Ernő úrnak Budapest VIII. Baross u. 90.1. 2. Feladó (bélyegző): Ref. Lelkészi Hivatal Zengővárkony, u. p. Pécsvárad. 1 Ld. 1706. sz. 1708. LŐRINCZ ERNŐ - FÜLEP LAJOSNAK Bp. 1944. XI. 28. Kár volna bizony azért a látásért és mindazért, amit még el nem mondott - akárcsak kiadatlan írásaiért! Ökölbeszorul a kezem, ha arra gondolok, hogy élete - munkája 581