Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van [MNy LXXII/1976/, 11-27, 129-136.]
322 mxrulen irányába: in alle Richtungen der Windrose, derült égből villám: Blitz aus heiterem Himmel, körmére ég: es brennt ihm auf die Nägeln, légvárakat épít : Luftschlösser bauen, arcába nevet: ihm in« Gesicht lachen, az időt lopja: die Zeit stehlen, gyökerei ver: Wurzel schlagen, kötelet ver: Tau (Seil) schlagen, hidat ver: Brücke schlagen, készpénznek vesz: für bare Münze nehmen, bakot 16: Bock echiessen, ölébe hull : in den Schoss fallen, a csorbát kiköszörüli: auswetzen die Scharte, fejét elcsavarja: den Kopf verdrehen, felmondja a barátságot: kündigen die Freundschaft, színt vall: Farbe bekennen. A tükörszólások egyfelől szorosan csatlakoznak a tükörkifejezésekhez (néha nehéz köztük határvonalat vonni), másfelől a közmondásokba torkollanak. Biztos példáim ez idő szerint csak a németből vannak: ég a lába alatt a talaj: der Boden brennt unter den Füssen, orra alá dörzsöl: unter die Nase reiben, ragyog a tisztaságtól: blitzen for Sauberkeit, üres szalmát csépel: leeres Stroh dreschen, kemény próbára tesz: auf harte Probe stellen, savanyú képet vágott: er schnitt ein saures Gesicht, nem ad rá semmit: er gibt darauf nichts, mérget vehet rá: darauf können Sie Gift nehmen, verd ki a fejedből: das schlage dir aus dem Kopf, él-hal vmiért: er lebt und stirbt für etwas, hadilábon áll: auf Kriegsfuss stehen, szabadlábra helyez: auf freien Fuss setzen, nagylábon él: auf grossem Fusse leben, megfojt egy kanál vízben: ertranken in einem Löffel Wasser, móresre foglak tanítani: ich werde dir Mores lehren, sorsa meg van pecsételve: sein Schicksal ist gesiegelt, hallgat mint a sir : er schweigt wie das Grab, iszik miıd a kefekötő: trinken wie ein Bürstenbinder, mintha elnyelte volna őt a főid : als hätte ihn der Erdboden verschluckt, mint gombostű a szénakazalban: wie Stecknadel in einem Heuschober, fején találja a szöget: den Nagel auf dem Kopf treffen, sok volt neki a rováson: er hatte viel auf dem Kerbholz, halálra unja magát: sich zu Tode langweilen, nem kötötte az orromra: das hat er mir nicht auf die Nase gebunden, ezért nem fogják a fejét leharapni: deshalb wird man ihm den Kopf nicht abbeissen, kell nekem mint egy falat kenyér: ich brauche ihn wie einen Bissen Brot, nem tudja már, hogy fiú-e vagy lány: er weiss nicht mehr ob er ein Junge oder ein Mädchen ist, az eget bőgőnek nézi: den Himmel für einen Bassgeige ansehen, vak tyúk is talál szemet: eine blinde Henne findet auch mal ein Korn, szegény ember vízzel főz: arme Leute kochen mit Wasser. Most mellőzném a török és mongol nyelvek idegenből sajátjukra fordított hasonló kategóriáinak a tárgyalását, mert a fentiekből anélkül is világos tanulság kínálkozik. A tanulság kettős. Az egyik az, hogy a magyar szókészlet idegen elemeinek vizsgálata során a jövevényszavak mellett az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a tükörszavaknak. örvendetes módon újabban ismét napirendre került a kérdés, megkülönböztetett figyelmet érdemel egy rövid, de velős közlemény: Kiss LAJOS, Szláv mintára alkotott tükörezók a magyarban: NytudÉrt. 83. ez. 309—12. Itt az ideje, hogy a kérdéses területek mindegyikéről külön monográfia készüljön, e területek adva vannak. Már MKLICH е1уевеп rámutatott, hogy ugyanazokból a nyelvekből, amelyekből jövevényszavaink vannak, vannak „átfordítások, utánzások is". Előbb gondosan ki kell dolgozni e munka módszerét. Az egybevetett szavak tartalmi egyezése korántsem elegendő (a magyarból is kerültek tükörszavak stb. a környező nyelvekbe), a puszta egyezésre támaszkodó következtetés a tévedéseknek éppen úgy forrása lebet, mint meggondolatlanul az „azonos szemlélet" kényelmes, de könnyelmű elméletéhez folyamodni. A szláv, latin, német tükörezók összegyűjtése és feldolgozása — úgy látszik — nem ütközik számottevő akadályokba.
