Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-06 [036]

A Cobden Szövetség meghívására Budapestre érkezett C o u donhove Kalergi gróf:: a páneurópai mozgalom vezére és kedden est- a szövetség nagytermében előadást tartott a pán urópai mozgalomról. Már jóval hét óra előtt valóságos ostrnm indult meg a helyekért. Az előkelőségek sorában voltak: id. Wlassics Gyula báró, Lukács György dr,, Eöttevényi Olivér'dr., őrgróf Marenzi Károly, Benting németalföldi követ, Gratz Gusztáv dr., Hantos Elemér, Sándor Pál, az osztrák, cseh, román és nagynémet követség .: képviseltették magukat, mig«* a magyar érdeklődök soS rából ott£ még Rainprecht Antal, Gál Jenő, Hatvany "La jos báró, Mutschonbacher Emil, Horváth István dr., báró Madarassy-Beck Gyula, Kállay Tibor, Sesztinák Jenő, Roóz Rezső, Szép Ernő és még számos politikai és társadalmi notabilitás. Nagy taps fogadta a világhírű művésznővel, feleségével i .. Ida R"olland-dal érkező előadót a közönség',. Halasi - Fischer elnök pár meleghangú német szóval köszöntötte az illusztris vendéget. Azt fejtegette, hogy a páneurópa.. gondolat szintézisét jelenti a C obdens zövetség összes tanulmányainak. Az elnök szerint Páneurópa az egyetlen életforma, amely biztosítja Európa jövőjét. A bevezető szavak utánC oudenhove Kalergi gróf nagy figyelem közben kezdte meg érdekes előadását, amelynek a következő volt a gondolatmenete: ^ E

m A mai Európának ugy"jpolitikája, mint stabilitása megbízhatatlan, zzel szemben áll a négyszer akkora Oroszország, a kétszer akkora Kina és a szintén jelentős népet számláló India egysége, ugyanakkor, amikor szintén lényeges nyelvbeli különbség mutatkozik az egyes országrészek lakosai között. Európa valamennyi világrész között a legszerencsétlenebbül Van megszervezve. A megújhodás főképen a gazdasági emberektől függ. Felvetette azt a kérdést, hogy hol fog tartani a mai Európa 1960-ban politikailag, erkölcsileg és gazdaságilag, ha megmarad ezen az utbn, amelyen most halad. Gazdaságilag nyomor és szükség, politikailag háború és forradalom vár a népre. A legnagyobb hiba az, hogy Európa nagyon elmaradt a technikától. Amikor messzi kellene járnia ezen a téren, még mindig olyan módszerekkel dolgozik, mint évtizedekkel 03 évszázadokkal ezelőtt. A régi szentszövetség helyett ma a népszövetség irányit, a monarchiák helyett a minisztertanácsok uralkodnak. . A háború két állam között nem más, mint kettős öngyilkosság. Páneurópa megvalósítása éppen olyan szükséges Európára nézve, mint annakidején az egyesülés előtt a feldarabolt Németországra ós Olaszországra nézve kívánatos volt.- A vámhatárokat nem lehet megszüntetni, hanem csak'fokozatosan leépíteni. A páneurópai mozgalomnak két fő vezérgondolata van, a békegondolat és a hatalmi szempont,:; tehát nem áll helyt az a vád, mintha Páneurópa hivei a háború gondolatát szolgálnák. Páneurópa a békét jelentené, nemcsak az európai államok, hanem a kontinensek közötti viszonylatban is. Napóleon nem tudta egyesíteni Európát, mert félreismerte a nemzeti gondolatot, Wil,on pedig a kontinentális gondolatot ismerte félre. Csak egymjogusitás alapján lehet a bókét fentartani a nemzetek között és csak ennek a figyelembevételóvel tudnak a jövőben a kontinensek is egymás mellett boldogulni. - A raciolanizálás fontosságát hangoztatta ezután Kalergi feróf. Amerika a racionalizálás utján érte el mai nagyságát, ami azt igazolja, hogy csak modern gondolkozás mellett tud haladni ugy a kultúra, mint a technika. A világ intelligens rétegei fol is ismerték ennek a gondolatnak nagy jelentőségét, azonban politikai téren még mindig nehézségekkel találkozunk ős éppen ezért a közvélemény megnyerésére van szükség. - A mezőgazdaság részéről emelnek legtöbb kifogást a páneurópai gondolattal szemben. Az előadás ezen részében azt fejtegette, hogy a mezőgazdáknak ^nincsen okuk attól tartani, hogy érdekeik sérelmet szenvednek, sőt a mezőgazdaság csak a páneurópai alapokon volna valójában megvédhető,hiszen az egyesitett európai államok hathatósabban tudnók felvenni a verI senyt és a küzdelmet a veszedelmesen megerödöti; konkurreneftával szemben. ^ £ /Folyt ,köv./