Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-07 [023]

—-KET FELESEI PERE EGY ORVOS ES A MÁV. ELLEN. - ÁLLÍTÓLAG PATKÁloYMÉRGET KAPOTT ÉS MEG IS HALT A FÉRJ, S A FELESÉGEK KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELNEK. Létay -o?pád MÁV. főfelügyelő 1926. novemberében váratlanul és rejtélyes körül menyek között mahhalt. Orvosi viziten volt a MÁV. rendelőjében, s röntgenvizsgálat után hirtelen rosszullett és nemsokára meg is halt4 Áz eset után megindult a vizsgálat, amely még ma sincs teljesen befejezve, ugyanis nem sikerült tisztázni, a hirtelen halálért " . terhel-a felelősség valakit, s ha Igen, milyen mértékig. Néhai Létay Árpád &'vfeszea> nősült, az első felesége is a nevét viselte és ebből a helyzetből adódott az a szokatlan körülmény, hogy az elhunyt két felesége perli' egyszerre a MÁv-ot,illetve annak főrovosát, Simonyi Béla dr.-t. Az özvegyek keresete szerint ugyanis a hirtelen bekövetkezett halálért Simonyi Béla dr. felelős, mert bárium sulforicum helyett bárium carbonátot adagoltak Létaynak, aki a súlyos mérget gyanútlanul * bevette, ami halálát okozta. A bárium carbonát tudvalevően patkányméreg, ami gyorsan öl. A miseik feleség B^aarftL Jenő dr. ügyvéd utján inditotta a nem mindennapi kártérítési pert, havi 387 pengő és 2o fillér életjáradékot kérve, vagy egyösszegben 46.464 pengőt követelve a MÁV-tól, Illetve Simonyi ^éla dr. főorvostól. Az özvegy azzal okolja meg keresetét, hogy férje elhalálozása következtében teljesen támasz nélkül maradt, s minthogy a halálesel^S? ör$ös hondatlanságának volt az eredménye, Simonyi Béla dr. és a MÁV. egyetemlegesen kártérítéssel tartozik. Az első feleség, ugyancsak özv. Létay Árpádné , Lányi Márton dr. ügyvéd utján adta be a polgári törvényszékhez a keresetet, amelyben arra hivatkozik, hogy volt férje havi 145 pengő tartásdijat fizetett, s minthogy a halál következtében ettől a segitségtől elesik, ugy a MÁV., mint Simonyi Béla dr. főorvos tartoznak ezt az összeget biztosítani számára. Ragó József dr. törvényszéki biró tárgyalja az érdekes pert. A tárgyalások során Simonyi Béla dr. a kereset elutasítását kérve azzal védekezett, hogy a szerencsétlenségért nem őt terheli a felelősség. A rendelőlapon szabályszerint bárium sulforicomot . irt elő, azonban a szobalány ugylátszlk elcserélte az orvosságot és igy történt, hogy sulforicum helyetr círbonátot adtak Létaynak. A peres felek meghallgatása után a törvényszék ugy határozott, hogy a polgári pert mindaddig felfüggeszti, amíg a büntetőügyben az eljárás befejeződik. /MOT/SY. —ORCZY LA OSNE BÁRÓNÉ BŰNÜGYE A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Néhány hé el ezelőtt hozott a büntető j xrásbirós ág Ítéletet Orczy Lajos nő béróné bánügyében. 'Orczynkajosné ellen Sipeky Bálás Károly feljelentésére indult még az eljárás, mert a vád szerint lopás vétségét magánlaksértés vétséget követte el az egyetemi tanárral szemben akkor,amikor eng-dély nélkül erőszakosa behatolt a lakás íba és a szekrényében lévő revolverét engedély nélkül elvitte. A királyi ügyészség életveszélyes fen^-egetés elmén is vádat emelt Orczy Lajosné ellen, mert telefonon azt mondotta a revolver eltulajdonítása után Sipeky Bálás Karoly or.-nak, hogy meg fogja lesni és végez vele és önmagával is. A büntetőjárasbiróság a bűnügy .... ' ; egy részé

J z árt ajtók mögött tárgyalta és Lindmayer Béla dr. királyi ügyész vád,valamint Weisz Ödön dr. védőbeszéde után Orczy Lajosnét bűnösnek mondta ki lopás vétségében és uzért az enyhítő szakasz alkalmazásával ötven pengő pénzbüntetésre itélte. Az életveszélyes fenyegetés, valamint a magánlaksértés vádja alól a bíróság felmentette a vádlottat. Az Ítélet indokolása szerint a vádlott beismerése alapján is megállapította a bíróság, hogy a revolvert a szekrényből valóban kivette,-a biróság megítélése szerint ez 0I77 jogtalan cselekmény volt,amely a lopás vétségéhez megkívánt tényálladéki elemeket kimeríti. A többi vádpontokra vonatkozóan az ítélet meghozatalánál a járásbíróság mérlegelte, hogy a vádlott és a s értett' nyolc esztendeje ismerték oaymást, közöttük bizalmas összeköttetés állott fenn, amelynek figyelembevételével a telefonbeszélgetést nem lehetett közvetlen megfélomlltésre alkalmas fenyegetésnek tekinteni. Az Ítélet kiszabásánál a bíróság enyhítő körülménynek vette a v kilőtt nő büntetlen előéletét és azt a sajátszerű helyzetet, amelybe a sértettel szembe került.Az Ítélet ellen a felek felobhoz ést jelentettek be és igy került az ügy a kir lyi büntető törvényszék Bigner-tanácsa, mint felebbviteli biróság elé. /Eolyt.köv.