Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-26 [002]
TÖR V É N Y SZ É K. SZ ERDÉLYI -ÜGY ÍTÉLETHIRDETÉSÉRE NEM ADNAK KI KÖZÖNSÉG-JEGYEKET* S c h a d 1 Ernő dr. törvényszéki tanácselnök, mint ismeretes, február 5-én, délelőtt fóltiz órára tűzte ki az Erdélyi Béla-félé bűnügyben az Ítélethirdetés időpontját. Schadl Ernő dr. törvényszéki tanácselnöktől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az Ítélethirdetés napjára az esküdtszéki terembe szóló úgynevezett "közönség" jegyet egyáltalában nem fognak kiadnií. Az esküdtszék! tárgyalóterem ugyanis két részből áll, a földszinti teremből és a külön bejáratos karzati részből. A karzati részre kiadott vörös-szinti es számozott jegyek az Ítélethirdetés napján is érvényesek,, ezekből azonban további jegyek nem a dhatók ki, mert in ár hetekkel ez .lőtt elfogytak. Magába a tárgyalóterembe szóló fehér—jegyeket pedig az Ítélethirdetés napjóra Schadl elnök egyáltalában n.m bocsát ki, .ugy, hogy az Ítélethirdetéskor a teremben csak a felek, a vádlottak, a hivatásuknál fogva megidézettek, a hírlapírók és néhány előkelő jogász tartózkodhat, a szigorú rendőri k észültség azonban egyáltalán non bocsát be a fent emiitetteken kivül hallgatóságot a tárgyalóterem földszintjére, Minden jegykérés hasztalan és hiábavaló, mert jegyeket éppen az emiitett okok miatt még kivételesen sem ad ki a tárgyalótanács elnöke. /MOT/M. H I R EK.. EGY FIATAL MAGYAR GORDONKAMŰVÉSZ HATALMAS SIKERT ARATOTT AMERIKÁBAN. Magyar tehetségről. Írunk, egy szőkéfürtu. kékszemű fiúról,aki kint a meszsze idegenben babérokat, szerzett a magyar névnek. Egy erdélyi magyarcsalád sarja, ábráhámfalvi M a c h u 1 a • Tibornak hivjáki Gyermek még, de tökéletes művész.1912-ben született Erdély kincses fővárosában: Kolozsvár ett iMár kisgyermekkorában parázslottak benne a később lángralobbant tehetség szikrái. Édesapja kedveltette meg vele a csellót,aki maga is szépen játszott. A románok elől menekült erdélyi família Budapestre került., ahol t kis Tibor • tt-vábbképeztette magát a csellózásban. ' f D o h n á n y I Ernő fedezte fel nagy tehetségét. Már akkor nem kis karriert jósoltak neki; az előjelek legalább ezt bizonyították. A Zeneakadémián Schiffer Adolf volt a tanára, akinek a keze alatt kezdi bontogatni szárnyait a müvésztehetség. 192.^-ben a Filharmóniai Társaság hangversenyén mutatta be először nyilvánosság előtt a művészetét. A 13 éves gyermek ekkár már nagy sikert aratott s a legtekintélyesebb napilapok elismerőleg nyilatkoztak meleg,nemes színezetű tónusáról, magas technikai tudásáról. Nemsokára & u b a y Jenő szalonjában csillogtathatta tehetségét J ó z se f királyi herceg és családja előtt.H u b agy maga is a legmelegebben emlékezik meg ajánló-levelében Machula Tiborról; a nagy Casals Publéh#z, a világ legelső osellóistájához hasonlítja a kis magyar gyermeket. Később Milano ,R*>ma,Trieszt gyönyörködött a hirneves kis magyar művész játékában, s a pápa külön-kihallgatáson fogadta. Még 1925-ben Berlinben hangversenyezett, ahol Hoffmann, a Fhlladelphia Ourtis Akadémia igazgatója felvette őt ösztöndíjas növendékei sorába. A mult év decemberében Amerikában lépett a nyilvánosság elé, abban a t világrészben,ahol ragyogó tehetségek tűnnek elő az ismeretlenség homályéból. i*í Amerika első szerepléseL^iyomban megszerette a szőkefürtü gyermeket s a Fhlladelphia Ourtis Zeneakadémia hangversenyén olyan tapsot aratott, amilyen kevés művésznek jutott ki. Az Evening Public Ledger Philadelphia cimü előkelő philadelphiai lap december 18-iki^számában nagy cikket közöl Machula Tiborról. A cikkben dicséri csodás játékát, amellyel a legnagyobb nehézségeket bámulatos könnyedséggel leküzdi, csodálja a hang választékos szépségét, a művészi futamok 2 erejét s azt a melegséget,mely a hallgatók szivét meghódítja, . • / A világhírű szép szőke magyar művész-gyermek most Amerika nagy városaiban fog hangversenyezni, a nyár folyamán pedig európai kőrútra f . indul, s vafcszinüleg Magyarországra is eljön. n Magyar fiu...magyar tehetség... L e gyünk büszkék reá./M0T./0S .
