Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-26 [002]

Jt KÉZM ÜVE S KkMAR k I M OZ GÁL OLÍ. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felkérte a Magyar Országos Tu­dósítót az alábbiak közlésére : " Az Ipartestületek Országos Szövetsége, valamint a hozzája csatlako­zott egyes politikusok azt hirdették,hogy az iparosság óriási többsége egzisz­tenciális ércekének tekinti az uj központi szervezet felállítását. Miután ez­zel szemben az iparosság egy másik csoportja azt hirdette, hogy a kézmüves-ipí rossúgnak nen: uj, költséges szervezetekre van szüksége, hanem a gazdasági vi­szonyok javulására, ennélfogva a kereskedelemügyi miniszter az iparossá való di hangulatának megismerése végett elrendelte,hogy a képesítéshez kötött kéz­műves iparos ok az ipartestületek utján egyénileg nyilatkozzanak arról, hogy szükségesnoK tartják-e egy új kényszertársulás felállítását. *»Az eddig lezajlott ipartestületi szavazások teljes mértékben azokat igazolták,akik azt állították, hogy az Iparosság tjfl nyomó töb bégét semmifele központi szerv felállítása nem érdekli.Kitűnt ugyanis,hogy az ipar, testületi közgyűléseken az iparosságnak csak körülbelül 10-15 százaléka jelent meg és szavazott le,mig az iparosság 05 százalékát .a kérdés még annyirt sem érdekli, hogy ott egyáltalában megjelenjen. —Az iparosság eme állásfoglalásának egy.lk érthető oka az is, hogy a központi 5zei v költségei dolgában .megtévesztették őket, aat állítván, hogy minc össze egypengos áldozatról van szo.Ezzel szemben a kereskedelemügyi miniszté­rium a törvényjavaslat indokolásában megállapltotta,hogy a némileg szerény ke­retek között felállítandó központi szerv is az ipartestületi tagsági dijaknak legalább 100 százalékban való felemelésével járna. -Az iparo^sá^ hangulatának kialakulására nagy befolyással volt az, hogy rfzáz ipartestületi elnök egy ma szétküldött körlevélben a költségekre vonatkozólag a következő megállapítást tette 1 : 1. / Ha egy valóságos Kézmüveskamarát csinálnának,minden iparos a mai kereseti adójának 20-30 százalékával több keresetladét fizetne kézmüveskamaraj illeték alakjában és megmaradna a régi kereskedelmi és ipárka rai illeték is•' 2. / Ha csak egy ipartestületi központot csinálnának, akkor az egyes iparosok közvetlen több adót fizetnének, de az ipartestületeknek kellene tag­díj-bevételeiknek körülbelül 25 százalékát áitengedni a központ számára. 3. / Ha pedig csak a jelenlegi hét kamara mellett csinálnának egy uj kézművesipari osztályt, akkor sem az egyes ipaaosok, sem az ipartestületek nem fizetnének egyetlen fillérrel sem többet, mint ma. — Mivel, pedig az iparosság uj adóterheket vállaüi nem képes, előrelát­ható, hogy azok, akik tájékozatlanságukban eddig egy központi szervet kívántai ezen uj tájékoztató után ujabb állásfoglalást fognak kikénysz riteni, mert adóemelést az iparosság önmaga vállalni valóban nem akar. " / ! 0T/ B. n HÍREK, (jtA S0LTY LAJ0SN3 TEMETÉSE. Szombaton délután félnégy órakor temették el a Kerepesl-uti temetőben S o 1 t y Lajosnét, született K r e s z Margitot, Solt y liajoe székesfővárosi tanácsnok elhunyt feleségét. A temetési szer­tartáson megjelent S i p ö c z Jenő polgármester, valamint N é m e t h y Károly főjegyző, aki R i p k a főpolgármestert képviselte, Résztvett^a vég ­tisztességadásontB u z á t h János alpolgármester, F o 1 k u a h-á z y Lajos ny. alpolgárm ster, Vájna Ede, L i b e r Endre, L o b m a y e r Jenő, ésLamotte Károly tanácsnokok, K o ssalka János műegyetemi tanár, S t a u b Elemér és N a, g y Árpád államtitkárok, K e c z e r kúriai ta­nácselnök, W a 1 k ó Lóránd és P r o s z w i m m e r Béla igazgatók,^továbbá számos törvényhat e s ági bizottsági tag és még sokan az elhunyt tisztelői küzül, /I 0T/X/'7. ( *2

Next

/
Oldalképek
Tartalom