Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI 3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI 3.1. A kivándorolt magyarság előtt álló alternatívák A kivándorolt magyarság évtizedekig nélkülözni volt kénytelen az anyaország következetes óvó-védő gesztusait, noha támogatásukra történt néhány alkalmi kísérlet. A gazdaság látványos fejlődésével párhuzamosan a középrétegek társadalmi aktivitása s a nemzeti problémák iránti érdeklődése is jelentősen megnőtt. Gomba módra szaporodtak a hazafias célokat szolgáló nyelvművelő-, olvasó és kulturális egyesületek, mint a (katolikus főpapság által alapított) Szent László Társulat, a Csángó-Magyar Egyesület, vagy az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület. Jókai Mór közreműködésével a bukovinai székelyek is bekerültek a nemzeti közgondolkodás áramába, mi több, a ’80-as években hazatelepítésükre is történt néhány elhibázott kísérlet.159 Az ukrán-román nyelvterületnek számító Bukovina magyarságának segélyezésével a hivatalos politika látóterébe kerültek a Román Királyságban élő magyarok, s az őshonos csángók is. 159 L. Makkai 2000. Az itt élők támogatása azonban számos nehezen megválaszolható kérdést vetett fel. A bukovinai székelyek gyakorlatilag homogén katolikus tömbjével szemben az Al-Duna vidékén megtelepedett magyarok többféle felekezethez tartoztak. A csángók esetében az erős vallásos, ám megfakult magyar nemzeti azonosságtudat jelentett problémát. Ráadásul román állampolgárságúak 57
