Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921)
ennyit boldog béke idején, de a szükségesnél kevesebbet senki sem kapott. ” A folyamodóknál a családi viszonyok szemlélésénél megállapítható, hogy a jelentkezők legtöbbje az apa révén szoros nexusban van a háborúval. Hadbavonult apák, rokkantak, menekültek és hadiözvegyek gyermekei jelentkeznek túlnyomó részben. A bemutatkozásra kerülő emberanyag silányabb, amit rosszabb táplálkozásnak és rendezetlen életviszonyoknak kell betudni. Az 1917. június 3.-án tartott közgyűlésen elnök rámutat a nagy tanonchiányra a hadiüzemekben való elhelyezés folyományaképpen. Azt kívánja, hogy úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban hasznosítsuk a technikai vívmányokat, majd ezt jelenti ki: ״A célunk mindig ugyanaz v0^ es nsarad: segíteni a nincstelenéken, megóvni a serdülő ifjúságot a bukástól, használni a társadalomban, erőisteni a magyar zsidóságot és szolgálni a magyar hazánkat. ” E közgyűlésen mucsinyi Wohl Rumy Adolf felszólalásában kiemeli, hogy ezt az egyesületet mély hazafiság és a zsidó szív szeretete hatja át és elnöke nemcsak ennek az intézménynek vezérembere, hanem a zsidó felekezeti ügyek körül kifejtett önzetlen és odaadó fáradozásaival is az egész magyar zsidóság mély hálájára szerzett igényt, kinek neve fogalommá nőtt. Beszédét e mondattal fejezte be: ״Az országnak tudomásul kell vennie, hogy mily értéket és erőt jelent a zsidóság és hogy ez az «vő egészen és fenntartás nélkül a hazáé. ” Dr. Deutsch Ernő ezredorvos már 1916-tól a tanügyi bizottság élén van és mint egészségügyi elöljáró ügyel az intézmény hygéniájára, az egészségápolásról a növendékeknek vetítéses előadásokat tartott. Az ő kezdeményezésére és útmutatása szerint szervezi meg az egyesület a pályaválasztási útmutató irodát. A volt növendékekkel kapcsolatban még fel kell említeni, hogy az önálló berendezkedés nehézségei ellenére néhány műhelyt alapított. A kertészképzőtelep fejlesztése érdekében Beer Henrik kuratóriumi elnök nagy akciót indít, melynek eredménye 100.000 korona alapítvány és adomány összegyűjtése. Az ezáltal megszerzett 2 hatalmas szegfűház és 4 szép modern kisebb ház a haladást jelzi. Mindannyi üzemben van. Nagy segítségére volt Bloch Leó szaktudásával és Bérger Mór odaadó közreműködésével, de különösen mucsinyi Wohl Rumy Adolf szerzett a kertésztelep üvegházainak fedezetét szolgáló alapítványok gyűjtése körül érdemeket. Több kitűnő munkatárs: dr. Sonnefeld Zsigmond, Angyal Dezső kir. tan. országos kertészeti főfelügyelő, pusztapéteri Ágoston Lajos, Berger Mór, Bloch Leó, 112
