Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921)
Üszögi Grosz Jenő. A telep termelése szépen halad és a virágtenyésztés egy év alatt megkétszereződött. 1917-ben a bevételek már nemcsak az üzemi költségeket fedezték, de az internátus fenntartásához is mintegy 12.000 koronával hozzájárultak. A m. kir. földművelésügyi miniszter 200 melegágyi ablakkeretet adományozott. A szomszédos Korchus féle birtok bérbeadási ajánlatát behatóan tárgyalta a kuratórium és először elvileg hozzájárult a bérlet megkötéséhez, de megtekintés után a bizottság a tervet elved, mert károsnak látja azt az egyesület szempontjából. 1916-ban katasztrofális jégverés volt. 1917-ben ismét főkertész változás van és Reincsák József kerül ez állásba. Berger Mór ellenzéki hangon bírálja a kertészképzőtelepet, hogy ״ötletszerűen történik a kertművelés és sem az üvegházak, sem a földek nem felelnek meg a várakozásnak. ” Egy másik vélemény szerint viszont a telep termelése szépen halad és a virágtenyésztés egy év alatt megkétszereződött, a földművesnövendékekre vonatkozólag pedig oly jelentés érkezik, hogy előmenetelük valósággal lélekemelő. Hogy ily nehéz időkben is jelentős keretben dolgozhatott az egyesülét, ez a zsidóság áldozatkészségének köszönhető. Az elnök megáilapítása szerint ״a magyar zsidóság — mely hazafias kötelességének a harctereken is hűségesen megfelelt — idehaza arányon felül teljesítette feladatát az aktuális jótékonyságban — bámulatos erőt tanúsított felekezeti intézményeinek munkakifejtésében. ” A nagyobb összegű alapítványok és hagyatékok az 1916—17-ik évben a következők: ifj. Hay Ignácz 10.000. - Schwarcz Ferencné szül. Sternthal Mária 6.000.-, Herczog Ignácz Losonc, Drucker Géza és neje, Fellner Henrik és neje, Gomperz Benedek és neje, Kondor Márton és neje, érdi Krausz Simon és neje, Deutsch Frigyes, Első Magyar Részvény Serfőzde 5.000.-5.000, - korona. Külön kiemeljük Székely Bertalan és neje 5.000 koronás alapítványát, áld az egyesület kiváló növendéke volt és most, mint az ipari élet számottevő tagja az egyesületi életbe is bekapcsolódott. Az alapítványok több esetben a hősi halált haltak emlékére létesülnek és dr. Neumann Árminná indítványára elhatároztatott, hogy ezek a nevek márványtáblán is megörökítendők. A kereskedelmi minisztérium és Budapest Székesfőváros ez években is 6000.- 6000.koronát folyósított, a m. kir. földművelésügyi minisztérium 800 korónát. Felemlítendő a Pesti Chevra Kadisa 1000,- és a Gizella gőzmalom 2000 koronás segélye. 1917-ben cca 300.000 korona az évi szűkséglet, mely majdnem teljesen fedezve van. Az értékpapír állomány 113
