Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

KlÁLLÍTÁSVEZETÖ 25. BÁRSZENTMIHÁLYFAI PAJTA A hatalmas, háromosztatú szérűből és oldalt két pajtafiából álló, faboronából készült pajta érdekessége, hogy alaprajza hatszögletű. A rövidebb gerendákból ezzel a sarkos módszerrel nagyobb helyiséget tudtak kialakítani, ezért kapta a pajta ezt a formát. A pajták építésében felhasználhatták az egyenetlen, házépítésre kevéssé alkalmas gerendákat is, amelyek jól láthatók a pajta oldalfalain. A pajta, tároló szerepe mellett, a gabona kicséplésének helyszíne volt. Erre a munkára télen került sor, az őszi munkák végeztével, amikor már kevesebb tennivaló akadt a gazdaságban. Göcsejben nem állati erővel, hanem kézzel csépeltek. Ehhez 3-4 férfi, kezükben a cséphadaróval egymással szembe állt, majd ritmusosan, egyszer az egyik oldalon, majd a másik oldalon állók ütni kezdték a szétterített gabonát. A munka ütemes ritmusának tartása nagyon fontos volt, nehogy az egymással szemben állók összecsapjanak és eltörjenek a cséphadarók. 26. CSÖDEI HÁZ A szegek vidékének jellemző telekbeépítési módja volt a három vagy négy oldalon összefüggő tető alá épített kerített ház. Ezt az építési módot az alapvetően állattenyésztő gazdaság indokolta tájegységünkben, ugyanis a kerített