A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: Deák Ferenc szobra Zalaegerszegen

DEÁK FERENC SZOBRA ZALAEGERSZEGEN útjára indult szobrásszal van dolgunk, aki a derekas átlagot képviseli, különösebb plasztikai érdekesség nélkül. "

15 A kortársak mindenesetre elégedettek lehettek műveivel. 1872-ben készített már egy portrét Deák Ferencről, valószínűleg Pest megye felkérésére. Ma e márvány mellszobrot a Nemzeti Galéria őrzi. Szintén tőle rendelte meg Zala megye Kisfaludy Sándor Balatonfüreden felállítandó szobrát. 1877 tavaszán helyezték annak a félresikerült régi szobornak a helyére, melyet a magyar szobrászat hőskorának ma már szinte elfeledett művésze, Zülrich Rudolf

16 készített 1860-ban, ugyancsak a zalaiak megbízásából. „Az akkori szoborbizottságnak - írta később Jókai Mór - mely Zala megye rendeletéből azt a szobrot készítteté, Deák Ferencz volt az elnöke. Aki bizonyára oka nem volt, hogy a szobor olyan rosszul sikerült: a minta, amelyet ő elfogadott, a melyet ott láttunk mindig az íróasztalán bronzból öntve, elég csinos és Ízléses volt, hogy ez az után nagyban kivivé oly torzalakká fog átidomulni, azt Deák nem sejthette. "

x7 Az 1857-1859 között írott leveleiből kiolvasható azonban, hogy Deák igencsak aggódott a szobor miatt. Kétségeit megosztotta sógorával: „Csak az lesz a kérdés, lm pénzünk kifutja-e? Itt, fájdalom, oly művész, kire a munkát bízni lehetne, alig van. Majd külföldön, talán Bécsben, vagy Münchenben kell keresni valakit. "

18 Magyar szobrászt azért választottak, mert nem volt elegendő pénz külföldi művész felkérésére. Dunaiszky László

19 neve is felmerült alkotóként, de a levelekben folytatott eszmecsere lassúsága miatt kénytelen volt szerződést kötni Züllich-vel, akiről már akkor sem volt jó véleménnyel. „ZüUich szobrásznak ismerem apróbb műveit; Széclienyinek, Vörösmartynak apró, szobába való szobrait készítette, s ezeket láttam; de mind az alakítás, mind a kivitel igen silány, sem arczban hasonlatosság, sem állásban, sőt még a jellemmel is ellenkezik az állás, melyet egyik-másik szobrának adott. .. .ezen apró szobrok után ítélve, nem sok bizalmam volt hozzá; lehet azonban, hogy nagyban jobban dolgozik. "

20 Azt is megtudjuk, hogy Züllich Rudolf, akárcsak magyar szobrásztársai, szánni valóan rossz anyagi körülmények között élt, hogy a szobrot „bronzírozott zinkből" készítették, közli többféle megoldás költségvetését, s mintegy magyarázatképpen a szoboröntés módozatait, az anyagok közti különbségeket is részletesen ismerteti sógorával. Deák tagja volt a Tudományos Akadémia által 1862-ben létrehozott Széchenyi emlékszobor bizottságnak is. Engel József alkotását majd csakl880-ban állítják fel. Részt vett annak a bizottságnak a munkájában is, melyet szintén a 15 Lyka Károly: Nemzeti romantika, Magyar Művészet 1850-1867. Budapest, 1982. 76. 16 Züllich, Czélkuti-Züllich Rudolf (Gyulafehérvár, 1813. - Kairó, 1890.) Bécsben és Rómában tanult, megfordult Franciaországban, Olaszországban és Egyiptomban. 17 Jókai Mór levele Kisfaludy Sándor szobráról. Zalai Közlöny 1876. szeptember 24. 3. 18 Tarányi Józsefnek, Pesten, 1857. dec. 8. Deák Ferencz emlékezete. Levelek, 1822-1875. Ráth Mór, 1890. 19 Dunaiszky László Gyula (Pest, 1822 - Budapest, 1904) A müncheni akadémián képezte magát, Bécsben, Rómában, az 1850-es években Pesten dolgozott. Neves alkotásai a fővárosban: id. Lendvay Márton szobra, a Halászlány-kút. 20 Levél Tarányi Józsefnek, Pest, március 17-én, 1858. Ráth Mór: Deák Ferencz emlékezete. Levelek. 1822-1875. 343-244. 115