A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: Deák Ferenc szobra Zalaegerszegen

MEGYERI ANNA Tudományos Akadémia hozott létre Eötvös József halála (1871. február 2.) után, egy emlékszoborhoz szükséges anyagi alap előteremtésére és a pályáztatás lebonyolítására. A szobor elkészítésével Huszár Adolfot bízták meg, aki akkor éppen Bécsben tanult, s éppen Vay Miklós műtermében dolgozott segédként. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, a jeles államférfi szobrát Deák halálának évében avatták fel. Később Huszár Adolf nyerte el a fővárosi Deák-emlékmű elkészítésére kiírt pályázat első helyezését. A zalai Deák-szoborbizottság 1879 májusában számolt be a megyei közgyűlésnek arról, hogy az emlékmű elkészült, s hamarosan felállítják Deák Ferenc egykori működésének színhelye, a megyeháza előtti téren. A város központjában lévő későbbi sétány az egyik legrégibb utcából alakult ki. 1819-ben még „Nemes Varmegye tömlötzeire néző" utcaként említették, majd helyén vásárok tartására is alkalmas térség alakult ki. Zalaegerszeg város képviselőtestülete 1879. június 21-én e szavakkal adta át a vármegyének: „...a Deák szobor felállítására legközelebb felajánlott tért minden további fenntartás nélkül egyedül ezen célra átengedményezi, s azt mint Deák szobor tért fenntartja, annak semminemű oly használatához, mely a tér rendeltetésével meg nem egyező - a tulajdonjog fenntartása kivételével igényt nem tart. "

21 A tér Deák Ferenc nevét hivatalosan csak 1888-tól viselte.

22 A szobrot Bécsben öntötték bronzból Röhlich és Pönninger műhelyében, talapzata mauthauseni gránitból készült. Költsége 12.000 forintot tett ki. A szobor szállítása és elhelyezése, valamint „egy múlhatatlanul szükséges vasrácsnak a felállítása" még kétezer forintba került.

23 Leleplezési ünnepélyét 1879. szeptember elsején tartották a törvényhatósági bizottság rendes közgyűlésének napján, mely ez alkalommal a „törvényhatósági ügyek mellőzésével, kizárólag ezen ünnepélyre" szenteltetett. Bátorfi Lajos, a Zalai Közlöny

24 tudósítója szerint kegyeletes, ám szerény ünnepély volt, mert a rendezőség nem akarta az elkövetkezendő országos ünnepség fényét elhomályosítani. Ma már tudjuk, fölösleges volt az óvatosság, mert a fővárosi szoboravató ünnepre csak nyolc év múltán került sor. A mintegy 130 megyei bizottsági tag és Ürményi József főispán jelenlétében Svastics Benő alispán tartott ünnepi beszédet. Bátorfi tolmácsolásában idézzük Deákot méltató szép gondolatait: „Zalamegyéhez csatolta őt a földi lét első köteléke, a származás, melynek benső érzetét mindvégig megőrzé. Ezen kötelékkel forrasztá egybe évtizedeken át megyéje közéletével szellemi nagyságának kiapadhatatlan tárházát. Itt élt ő, hatva, küzdve és alkotva létének választott és soha fel nem adott egyedüli szent czéljáért, a haza és nemzet boldogításáért." Majd ezt követően „viharos éljenzés közben lehullt a lepel s a szobor látható volt teljes gyönyörűsége és fenségében. A Zalaegerszegi Dalárda ekkor szép összhangzatban elénekelte a Szózat két első versszakát. ... 21 ZML V.1603/a Közgyűlési jegyzőkönyv 1871-1881.1879. jún.21. 22 ZML V. 1603/a Közgyűlési jegyzőkönyv 1888.1920/1888. A szépészeti, az utczák rendezésére kiküldött bizottság jelentése. 388-389. 23 ZML V. 1603/a Közgyűlési jegyzőkönyv 1879. május. 11. sz. jgyk. 5186. 24 Zalai Közlöny, 1879. szeptember 4. 116