Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Strágli Lajos: A zalai szénhidrogénipar Tiranon után

Zala megye ezer éve Budafapus^ta, 1. s^ámú fúrás, 1936 (Magyar Olajipari Múzeum). ték a Hajós-kastélyt, ahol az adminisztráció mellett a geológiai és kémiai laboratóriumot is elhelyezték. Felépítettek egy vasszerkezetű, vaslemezzel fedett raktárhelyiséget, amely egyúttal helyet adott a garázsnak, a villamos központnak és a műhelynek is. 1940-től a Kerettye délnyugati része feletti magaslaton mintegy 10 holdnyi területen mérnöki és tisztviselői lakások építését kezdték el. A kitermelt kőolaj szállítására a leggazdaságosabb kezdetben a vasút lehetett volna, de a legközelebbi vasútállomás Ortaházán volt, az üzemtől mintegy 15 kilométerre. Itt építettek ki ideiglenesen egy töltőállomást, ahová a kutaktól ill. tartályoktól csővezetéken érkezett meg az olaj. Az első „olajvonat" 1937. december 16-án indult el innen az olajfinomítók felé. Később, 1939-ben a Nagykanizsa —Szombathely vasútvonal mentén fekvő Újnéppuszta (Újudvar) vasútállomásig építettek meg egy napi 100 vagon kőolaj továbbítására alkalmas csővezetéket. Időközben a Magyar Kir. Államvasutak a kőolaj vasúti szállításának díját 50%-kal megemelte, ezért a következő években napirendre került a finomítókig húzódó olajvezeték megépítése. Az Újudvartól a csepeli Shell finomítóig épített kőolajvezetéken (Európa akkor leghosszabb kőolajvezetékén) 1941. november 28-án indult meg a szállítás. A kőolajjal együtt termelt földgázból az alacsony forráspontú, cseppfolyós halmazállapotú összetevők leválasztására 1939 decemberében Kerettyén egy korszerű gazolintelepet létesítettek. Nagyobb építkezések azonban csak 1940-41ben kezdődtek: felépült az üzemi iroda, a gazolintelepi iroda, több kisebb üzemi épület, lakóházak a mérnökök, tisztviselők és munkások részére, a víztározó, az üzletház, a vágóhíd, a lakótelepi sütöde, mosókonyha, zuhanyozó épület, valamint a munkásotthon és a tekepálya. A lovászi üzem kiépítése 1941ben, a pusztaszentiászlói 1942-től vette kezdetét. Itt is üzemi irodák, étkezde, mérnöki, tisztviselői és munkáslakások épültek, utak és hidak készültek. A gazolintelep Lovásziban 1942 végén épült fel, azonban a leválasztott nyersgazolint innen csővezetéken a bázakerettyei gazolintelepre szállították további feldolgozásra. Az olajvidék ügyeinek operatív irányítására 1938-ban Nagykanizsán kerületi irodát hoztak létre, mely a termelés közvetlen irányítója lett. Ugyancsak Nagykanizsán kezdődött el 1942-ben a kőolajbányászatban használt gépek, eszközök javítását, alkatrészek gyártását szolgáló központi javító műhelynek az építése. A szerkezetéről Buda/apusba, 2. s^ámú fúrás (Magyar Olajipari Múzeum, Papp Simon felvétele). 242