A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben
168 IVÁNYI BÉLA dik felében az apátság a Marczali családnak, majd Báthori Istvánnak adta» bérbe. Ekkor tehát még megvolt a híd. A XVIII század végén már megint volt hídja, mert Vályi szerint a „Szála vizének a Balatonba való befolyásánál" fekvő község „hosszú hidgyáról nevezetes". A múlt század közepén mindössze 152 lakosa volt, de a XVI. század közepén tekintélyesebb lehetett, mert 1561-ben Hamza bég e község és Zala vár elpusztítását (depopulare) parancsolta meg, de a törökök tévedésből a három Páhokot rabolták ki. 29 Ekkor már nem volt meg a híd, hanem rév átkelőt tartottak rajta, ami olcsóbb és katonai szempontból biztonságosabb is volt. A Kanizsa eleste után stratégiai fontosságú rév jobbparti hídfőjét Zalavár helyőrségének kellett őriznie. A törökök az első komoly támadást 1640 augusztus első felében intézték a rév ellen. Mint Keglevich Péter vicegenerális már említett levelében jelenti „az révet elvagdalták, ott is fejet vettek, s Szála vár táján is, az hol a révészek voltak éjjel, azt az hajlékjokat avagy kolibájokat feöl égették." A rév tehát őrizetlen volt, és semmiféle védműve sem volt. 1647 szeptember 19-ről 20-ra forduló éjjelen a török újból megtámadta, és mint Bessenyei István komári kapitány még aznap jelentette: „Ez éjei. . . török fölmenvén az Bozód mellett az révre, úgy vagyon az hire iól meg hozták s mindgiárt leövettem is eöreggel, de ugian nem gondoltak zalaváry uraim uele, azonban az teöreök által ment az révnél, és ot tapasztalván az réuészeket, hatod magokkal el uitték, uagdalás és leöués is esuén szegénieken ... Ez is ez kapitán gondviseletlensége miat eset, mert azt négi-eött legény szépen megőrizhetné, hogi ott semmi kár nem esnék, ugi hallom, hogi azok az zegéni zalauári haiduk mind eőrzeötték az réuet adzig, mig a kapitániok haza nem iwt, de hogi oztán haza iwt, eötet mondgiák, hogi el hagiatta az haidukkal az réwnek eörzésétt." 30 Szeptember 24-én Besenyey már arról panaszkodik, hogy a zalaváriak elsüllyesztették a kompot és gyalog hajókat is, és ezzel a komáriakat teljesen elzárták Magyarországtól. Svastics persze mentegeti magát, ő meghagyta a révészeknek, hogy őrizzék a révet, jól őrizteti Zalavár két kapuját, de kevés a hajdú, és mind csépelni jár. ö őrizteti (nyilván ezután) a révet is, csak aztán a várban fogyatkozás ne essék, mert a sereg zúgolódik, hogy a zalavári két kaput és a révet is őriznie kell. Még egyenesebben vádolja Svasticsot a kiskomári „vitézlő sereg" elmondván, hogy a zalaváriak korábban „azt az Hiduégi Rheet és kompot emberül meg eörzötték, vagy hogy semmi nemő kárt szegéniek nem vallottak, mostanában eő haza iüvén és eszeket vesztvén el hagiatta vélek, és az miat let veszedelmek .... vigyázatlansága miat el vesztuén az embereket, mi reánk való boszszubul s haragbul azon Hidueghi Réhuen való kompot és hajókat tegnapi napon elmerétette és el silliestette, ugy hogy inned Komarbul oda feöl, sem onnéd feölliül ide hozzánk nem jühet, sem 89 Z. O. II. 99., 578., 618. 1; Pannonhalmi szt. Benedek rend története VII. köt. 8il., 102. L; Dl. 12835. sz.; Vályi András : Magyarországnak Leírása, Buda, 1799. II. köt. 173. 1.; Fényes Elek: Magyarország geographiai Szóitára, Pest, 1861. II. köt. 108. 1.; Holub József: Zala vánmegye vámhelyei és úthálózata а középkorban. Századok 1917. 52. 1.; Országos Levéltár: Nádasdy missilisek; Mezőlaky Ferenc levele, Zalavár, 1561. jan. 16. 30 Besenyey István komári főkapitány levele, Comár, 1647. szept. 20. — B. lt.
