Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

228 felekezeti jellegű volt, jelenleg községi. Három tanerőt foglalkoztat. A község kultúrális társadalmi életének magasabb szintre való emelésén három egyesülete fáradozik: a Polgári Lövész Egyesület és a Levente Egyesület Zambach József körjegyző és az önkéntes Tűzoltó Egyesület Salamon Lajos elnök vezetése alatt. Produktumaik értékesítésére Löwy LajaP elnöklete mellett a Tejszövetkezetbe csoportosulnak az érdekelt gazdák. Huszonöt holdon felüli birtokosa van öt, önálló iparosai száma 20, kereskedője 4. KÁVÁS. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Te rülete 1161 katasztrális hold. 487 főnyi népességéből 479 magyar, 8egycb nemzetiségű. Vallási megoszlás szerint 474 római katolikus, 4 izraelita, 1 református. Közigazgatását Szabó Kálmán községi bíró intézi. A római katolikus hívek a zalasizentgyörgyi plébániához tartoznak. Iskolája egy tanítót foglalkoztató római: katolikus felekezeti elemi népiskola. Van levente Egyesülete és Polgári Lövész Egyesülete. Mindkettő Egyed József elnökletével működik. « Huszonöt holdon felüli birtokosa van 3, kereskedője 1. KEHIDA. Nagyközség a zalaszentgróti járásban. Te rülete 1790 katasztrális hold. Lakosainak száma 834. Egyetlen német Kivételével valamennnyien magyarok. Vallásfelekezeti megoszlás szerint: 810 római katolikus, 1 görög katolikus, 13 református, 5 ágostai hitvallású evangélikus, 5 izraelita, Kehida keletkezésének időpontját nem tudjuk. De az biztos, hogy már az első Árpádok alatt fennállt. Talán egy községe sincs hazánknak, mely oly jelentős esemény színhelye lett volna, mint Kehida. Kehidán volt az első nemesi gyűlés, itt vette kezdeítét a rendi alkotmány, mely 1848ig volt érvényben, sőt most is alapját képezi alkotmányunknak. Bővebben nem kell itt a községgel foglalkoznunk, mert Kehida hiteles története Zala vármegye ismerteMsébe szervesen belekapcsolódik és ott került letárgyalásra. Közigazgatását jelenleg Vörőss György körjegyző és Leposa János községi bíró intézi. A katolikus hivek lelkipásztora Vass Ferenc esperesplébános. Kehidán van az ország egyik legjelentősebb gazdasági iskolája: a Magyar Királyi Deák Ferenc elsőfokú mezőgazdasági szakiskola. Igazgatója: Ambrus János. Az elemi népoktatást két tanítóval a római katolikus egyházközség tartja fenn. Kultúréletének központja a Kehida és Vidéke Gazdakör Pintér Imre és a Kehidai Polgári Lövész Egylet Beke Mihály elnök vezetése alatt. A föld nagyrésze a Mezőgazdasági Szakiskola és az Úrbéres legeltetési társulat tu Iajdonában van. Több iparvállalata, malma, 22 önálló iparosa és 2 kereskedője van. KÉKKÚT. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 639 katasztrális hold. 263 magyar lakja. Egyetlen ágostai hitvallású evangélikus kivételével római katolikus vállásúak. Több százéves község, de kicsiségénél fogva jelentős szerepet nem játszott és ezért feljegyzések sem igen maradtak történelmi múltjáról. Elsőizben 1778-ban találkozunk a nevével egy egyházi okiratban, mely Kékkutot, mint a káptalantóti plébánia filia egyházközségét említi. Jelenleg is Ledniczjcy Lajos káptalantóti plébánnos lelkipásztorkodása alatt állanak, a hivek. Egy tanerős római katolikus felekezeti elemi népiskolája vann. A helyi közigazgatás vezetője Péter Elek községi bíró. Levente Egyesületének elnöke Nemess Géza tanító. Gyógyforrásának kihasználására megalakult a Kékkúti Gyógy- és Ásványvíz vállalat. Három önálló iparosa, egy kereskedője van. KEMENDAMÓC. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 3100 katasztrális hold, 1080 négyszögöl. Színmagyar lakosainak száma 858. Valamennnyien római katolikusok. A község vezetője vitéz Kiss Márton köa-