Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

229 ségi bíró. Plébánosa Szabó József. A község lakossága a tankötelesek számára két tanerős elemi népiskolát tart fenn. önkéntes Tűzoltó Egyesületének elnöke Koronczy Nándor igazgató-tanító. Határában hat huszonöt holdon felüli birtok terül el. önálló iparosa van 3, keres kedője 1. KEMENFA. Színmagyar kisközség a zalaegerszegi já rásban. Területe 2591 katasztrális hold. 254 főnyi római katolikus lakósa van. A község vezetője dr. Pintér István Körjegyző és Cser János községi bíró. A hivek lelki pásztorálását és egyházi igazgatását Csoknyai Ernő plébáno3 végzi Lakóinak kis számához képest igen fejlett társadalmi és kulturális életet él. Dr Pintér István körjegyző megalapította a Népművelési Helyi Bizottságot, mely nemcsak Kemenfának, de az egész környéknek kultúr központja. Ugyancsak ő vezeti a Levente Egyesületet és Polgári Lövész Egyeßületet. Az önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke Pék Gyula földbirtokos. Huszonöt holdon felüli birtokosok száma 10, önálló iparosoké 2. KERECSENY Kisközség a pacsai járásban. Területe 2021 katasztrális hold. Lakósainak száma 856, ebből 852 római katolikus, 4 izraelita. Egy horvát kivételével mind magyar. A község történetét csak a középkortól kezdve tudjuk összeállítani a hézagos adatok alapján. A zalavári apátság jobbágy községe volt ugyan, de sokkal inkább tekinthetjük Kerecsenyi Bálint falújának, mert ebez a nemes birtokoshoz húzódott önként a község lakosfeága. Vezetése alatt egyizben 4 dézsma fizetését is megtagadták a zalavári apátságnak. A község ma nem az eredeti helyén fek szik, hanem attól délnyugatra egy kilómé terre. A község jelenlegi helyén csak uradalmi majorok és kastély volt, valószínűleg Kerecsenyi Bálintté. Lehet, hogy a török duláskor, hogy magukat könnnyebben védhessék, Kerecsenyi Bálint kastélya és majorja körül tömörültek és így alapították meg a jelenlegi Kereoseny községet. A Bach-korszakban Kerecseny adóhivatali székhely volt. Később nagy szerepet játszott a község életében a Remete-család, amelynek még ma is van birtoka a község határában. A jelenlegi közigazgatási vezetők : Csaba Antal körjegyző és Gáspár József községi bíró. A római katolikus hivek lelkipász»tora Rieffling Alajos plébános. A községnek két tanerős római katolikus felekezeti iskolája van. • Két egyesülete alakult Csaba Antal körjegyző vezetése alatt: a Levente Egyesület és a Polgári Lövész Egyesület. Nyolc huszonöt holdon felüli birtokosa, öt önálló iparosa és három kereskedője van. KERETTYE. Színmagyar kisközség a letenyei járásban. Területe 671 katasztrális hold. Lakósainak száma 143. Római katolikus vallásúak. A község vezetője Bedő János községi bíró és Belső Pál. Iskolája nincs. A tankötelesek a bázai iskolába járnak át. Levente Egyesülete Pethő Károly veze tése mellett működik. önálló iparosa 3, huszonöt holdon felüli birtokosa 2. KERKABARABÂS. Kisközség az alsólendvai járásban. Te>rülete 1759 katasztrális hold. Egységesen magyar, római katolikus vallású lakósainak száma 695. Közigazgatását Szabó Károly községi bíró intézi. Egyházi szempontból a lakosfeág a csesztregi plébánia filia községét alkotja. Iskolája római katolikus felekezeti elemi népiskola, mely két tanerőt foglalkoztat. Huszonöt holdon felüli birtokosa van 4, iparosa 8, kereskedője 1. KERKAIKLÖD. Kisközség a novai járásban. Területe 690 katasztrális hold. 368 főnyi magyar lakja. 2 izraelita kivételével római katolikusok. A község még jóval a törökdulás előtt keletkezett. A törökök többször is elpusztították, a lakosságot szétkergették. Csak a török kiűzése után népesedett be ismét és