Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

227 Régi múltú község. Hazánk történelmében igen gyakran találkozunk a község nevét el A török hódoltság korában fontos szerepet játszott. Az archeológiai kutatások alkalmából napvilágra került leletek a római kor tói kezdve minden század emlékét felelevenítették a községgel kapcsolatban. Közigazgatását Gaál János körjegyző, HoIéczius István adóügyi jegyző és Kajsza József községi bíró intézik. A katolikusság lelki vezetője Majercsik János plébános, aki felügyel az egyházközség által fenntartott elemi népiskolára is, mely két tanerővel a környék kultúr központja. Gaál János elnökségével két társadalmi egyesülete működik : a Levente Egyesület és a Polgári Lövész Egyesület. A nagykiterjedésű határ nagyrésze gróf Esterházy Tamás birtoka. Jelentős terület van ezenkívül a Káptalanfai, Selyemtelki közbirtokosság és a Besenyői közbirtokosság kezelésében. Nyolc önálló iparosa és öt kereskedője van. j- i KÁPTALANTÓTI. Nagyközség a tapolcai járásban. Területe 1244 katasztrális hold. Népessége 903 főből áll, ebből 3 német, a többi magyar. Vallásfelekezeti tagozódás szerint: 889 római katolikus, 2 ágostai hitvallású evangélikus, 12 izraelita. Káptalantóti a XIV. század előtt keletkezett; nemesi község volt. Kezdettől fogva Zala vármegyéhez tartozott. Neve 1908-ig Káptalantóti és Nemestóti, másképpen kis tóti volt. A jobbágyságot a győri székes káptalan telepítette ide 1760—1800. évek között, nagyreszt Győr megyéből. Közigazgatási vezetői : Keresztury János körjegyző és Szabó Miklós községi bíró. Plébánosa: Ledniczky Lajos. Iskolája római katolikus népiskola két tanerővel. Társadalmi életének irányítója a Levente Egyesület Botyky János elnök vezetésemellett. > I I A községhez tartozó föld nagy része öt birtokos, azonkívül a volt úrbéres birtokosBág és a község tulajdonát képezi. önálló iparosa 13, kereskedője 2. KARÁCSONYFA. Kisközség a novai járásban. Területe 571 katasztrális hold. 397 főnyi színmagyar lakósa közül egy ágostai hitvallású evangélikus, a többi római katolikus. A község vezetője Pető György bíró. önálló plébániája nincs. Elemi népiskoláját a község tartja fenn, egy tanító végzi az oktatást. öt önálló iparosa van, kereskedője nmcsu A község határának nagyrésze az Úrbéres Közbirtokosság kezében van. KARMACS. Kisközség a keszthelyi járásban. Területe 2435 katasztrális hold. A község lakosainak száma 1310. Valamennyien magyarok. Vallásfelekezeti megoszlás szerint 98 o/

0 római katolikus, 2 o/

0 izraelita. Keletkezésének története és időpontja ismeretlen, de az bizonyos, hogy már a XIII. (században fennállott. A XIV. században máiönálló plébániája volt. Az ekkor épült templomnak a tornya még ma is áll a temetőben. Gara Miklós palatínus Zsigmond uralkodásának idején, 1399-ben Kis- és Nagykarmacs néven kettéválasztotta a községet. A török hódoltság korában csaknem teljesen elpusztult, lakóinak nagyrésze biztosabb vidékekre költözött. Ebben az időben önálló plébániája is megszűnt és csak 1756-ban állították vissza. Csak nagyon lassan heverte ki a pusztításokat és évtizedekbe került r míg a szabad község régi életmódját visszanyerte. 1810-ben az egész termése elpus?tult és a rettenetes nyomor elől ismét sokan elmenekültek. Az utóbbi évtizedben azon ban egyre fejlődik és jelenleg egyike Zala megye legrendezettebb viszonyú községeinek. Közigazgatásának vezetői: Zambach József körjegyző és Kovács Bálint Mihály községi bíró. Az évszázados plébánia élén Papolczay Pál plébános áll, aki különböző hitbuzgalmí egyesületek révén társadalmi úton is magához kapcsolja a római katolikus hiveket. Az izraelita lakósok a keszthelyi izraelit/ hitközség tagjai. Elemi iskolája eredetileg római katolikus 14*