Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
Nagykanizsa a politikában, írta Barbarits Lajos
A török barátság kései reminiscenciája volt 1905-ben Abdula Popalovdics effendi, egy jámbor muzulmán vállalkozása, aki a nagy pad :sah birodalmából azért jött Nagykanizsára, hogy itt török kávéházat csináljon, eredeti török berendezéssel, eredeti török kávéval, török kiszolgálással. Abdula effendi megkapta az engedélyt s az Erzsébei-téri csoportházban (a Centrál akkor még a Bazár-épületben volt) vett fel 4 szobát, ahol csak szőnyegek és keleti pamlagok voltak a berendezés s ahol a kanizsaiak 5—10 krajcárért itták a valódi török kávét. A szenzáció azonban nem tartott sokáig. Az asztalok, székek kényelmét a török barátságért sem tudták a kanizsaiak feláldozni, így azután a török kávéház hamarosan megszűnt. * * * 1878 augusztus 8-án megint követválasztás volt Nagykanizsán. Ez alkalommal is ellenjelölt nélkül vitte be Csengery Antal a törvényhozásba Nagykanizsa mandátumát. Nagykanizsa adta a magyar poliákai életnek Királyi Pál 23 esztendeig tartott mandátumát. Királyi Pál 1818-ban Szepetneken született, 1) ahol atyja számadójuhász volt. Az öreg Királyi itt van eltemetve Nagykanizsán és itt végezte a gimnáziumot fia. Mint Széchenyi István eszméinek lelkes híve, jogászkorában külföldi rovatvezetője volt Széchenyi lapjának, a Jelenkor- nak, amit 1845-től 1848-ig ő is szerkesztett. Amikor kitört a szabadságharc, beállott közkatonának. A Bachkorszak alatt 6 esztendeig kellett közlegényi sorban szolgálnia az osztrák hadseregben. Szabadulása után újra hírlapíró lett : a Magyar Néplap és a Magyar Posta, majd 1858-ban a Pesti Napló szerkesztője. 1861-ben Letenye egyhangúlag képviselőjévé választotta és még négyszer adta néki mandátumát. Erős ellenfele volt a letenyei választókerületben Királyi Pálnak rábabogyoszlói Remete Géza, aki Letenyén nyitott ügyvédi irodát és 27 éves korában, a kerületnek 9 éven át volt képviselőjét, Királyi Pált, kibuktatta. 1878-ban Csáktornyán lépető fel, de itt kisebbségben maradt. A kudarc után Nagykanizsára költözött, ahol ügyvédi praxisa mellett élénk részt vett a város politikai életében. Jókait, Falkot ö buktatta meg Nagykanizsán. 1902-ben újra megválasztották Letenyén. Csengery Antalnak 1880-ban bekövetkezett halála után Nagykanizsán az ellenzéki hangulat nem csak felszabadult, hanem felül is kerekedett. Hiába indult meg öldöklőharc a kanizsai mandátumért, hiába próbálkozott a Függetlenség alapítója és szerkesztője, a híres antiszemtia Verhovay Gyula és a másik publicista-politikus, Irányi Dániel, a polgári házasság lelkes matadora, — még a jelölésig sem jutottak el. A nagy mesemondó, Jókai Mór nimbusza sem kellett a kanizsaiaknak szabadelvű programmal, még kevésbbé az egyesült ellenzék jelöltje, Ujlaky József Királyi Pál Remete Géza 1) Halis— Hoffmann : Zalavármegye évkönyve a Milléniumra (1890).
